„Az 1940-es években végezték az első kísérleteket, majd az 1980-as években fejlesztették ki azt a technológiát, mely során már a tojásban vakcinázták a madarakat. Ez a lehetőség adta az ötletet a kutatóknak, hogy különböző tápláló- és bioaktív anyagokat is lehetne a tojásba juttatni (in ovo takarmányozás). Számos kísérlet igazolta, hogy különböző anyagok, például aminosavak és vitaminok csirketojásba injektálása javítja a bélfejlődést, a bélrendszer egészségét és az immunrendszert. Ezeket a vizsgálatokat túlnyomó többségében húshibrid (brojler) genotípusokkal végezték. A kutatóknak kevés információ áll rendelkezésére a tojótyúkokra vonatkozóan.” – mondta el Dr. Szabó Csaba, a Debreceni Egyetem, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Takarmányozás-élettani Tanszék vezetője.

A szakemberek kutatásának középpontjában a baromfi embriók metionin kiegészítésének vizsgálata állt. A képen a DE Takarmány- és Élelmiszer Biotechnológiai Tanszék vezetője Dr. Szabó Csaba

„A metionin (Met) egy esszenciális aminosav, amely számos funkcióval rendelkezik, beleértve a fehérjeszintézist és az antioxidáns rendszerben való részvételt is. A baromfifélék magasabb metionin igénnyel rendelkeznek, mint például a sertések. A metionint a baromfitakarmányokban hagyományosan a szintetikus úton előállított DL-metionin formájában pótolják. A szervezet ugyanakkor csak az L optikai izomereket képes hasznosítani. Azonban a metionin esetében képes a D-izomert L formájúvá átalakítani. Manapság már elérhető a fermentációs eljárással előállított L-metionin is. Ezek alapján felmerül a kérdés, hogy vajon van-e különbség az egyes metioninforrások biológiai hatékonyságában, különösen in ovo alkalmazás esetén. További befolyásoló tényező lehet a genotípusok (hibridek, fajták) közötti eltérések a termelésben és az anyagcsere intenzitásában. Ezért döntöttünk úgy, hogy az intenzív (TETRA-SL) tojóhibrid mellett az egyetem génmegőrzési programjában fenntartott fogolyszínű magyar tyúkot is bevonjuk a vizsgálatunkba.” – fejtette ki Dr. Szabó Csaba. 

A tanszékvezető elmondta: vizsgálataik hipotézise az volt, hogy a csirke amnionjába, magzatburkán belülre injektált L-Met jobban javítja a bél fejlődését, integritását, valamint fokozza a bélrendszer egészségi állapotát, mint a DL-metionin. Feltételezésük szerint a két geno-típus – a tojóhibrid és a fogolyszínű magyar tyúk – eltérően reagál az injektált Met-forrásokra.

A Debreceni Egyetem szakembereinek kutatása igazolta, hogy a tojó genotípusok esetében is pozitív hatása van a metionin kiegészítés in ovo alkalmazásának

„Vizsgálati eredményeink szerint a DL- és L-metionin in ovo alkalmazása mindkét genotípus esetén javította a bél morfológiai fejlettségét, azonban a DL-metionin hatásosabbnak tűnik. Ugyanakkor a bélintegritáshoz, antioxidáns rendszerekhez, immunválaszhoz és növekedéshez köthető gének expresszióját mindkét metionin forrás hasonlóan befolyásolta. A fogolyszínű magyar tyúk csibék jobb antioxidáns státusszal és bélintegritással bírnak, míg a TETRA SL csibék gyorsabb növekedésűek és erősebb imunrendszerrel rendelkeznek.” – sorolta a kutatási eredményeket a Mezőgazdaság-, Élelmi-szertudományi és Környezetgazdálkodási Kar egyetemi docense. 

Az egyetem szakembereinek kutatása igazolta, hogy a tojó genotípusok esetében is pozitív hatása van a metionin kiegészítés in ovo alkalmazásának, továbbá, hogy az őshonos fajták értékes tulajdonságokat hordoznak, így azok génmegőrzése fontos feladat.

„Úgy gondolom, sikerült értékes ismeretekkel bővítenünk az in ovo takarmányozással kapcsolatos tudásunkat. Jelenleg dolgozunk egy karok és tanszékek között megvalósuló egyetemi proof of concept pályázaton, melyhez ezen kutatás eredményei is hozzájárulnak.” – tette hozzá Dr. Szabó Csaba.

Elérhetőség:

Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar

Cím: 4032 Debrecen, Böszörményi út 138.
Telefon: 52/508-444
E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Honlap: www.econ.unideb.hu

Kövessen minket, és további agrárgazdasági híreinket: www.facebook.com/AgrarvilagMagazin