| Legfontosabbak | Támogatás | Források | Gazdaság | Innováció | Piac | Együttműködés | Növénytermesztés | Kertészet | Gépesítés | Állattenyésztés | Biogazdálkodás |
| Vadgazdálkodás | Erdőgazdálkodás | Élelmiszeripar | Agrárképzés |
Hőmérsékleti rekordok dőlnek meg, nap mint nap. Miközben itt a vetések ideje. Mivel indítsuk el az állományokat, és mi lehet a nyereséges technológia?
A kalászos a kulcsnövény!?
A tápanyagpótlás és részben a túlélés szempontjából mindenképpen. Nem fordulhat veszteségbe a kalászos termesztés, mert ez a gyorsuló klímaváltozás a kapásnövényeken a nyereséget lassan felemészti (van, ahol már felemésztette). Tehát a gabonáknál és az őszi vetésű növényeknél kell a talajokat jobb állapotba hozni, és akár sokkal több tápanyagot kitenni, mint indokolt lenne. Ilyenkor juttassunk ki sok ként, mikroelemeket, cukrot vagy több foszfort, amit lassan „elkoptatunk” a gabonákat követő növényekkel.
Aki nyitott szemmel jár Európában, és megfelelően tájékozódik az agrárágazat egyes szektorainak helyzetéről, láthatja, hogy a húsmarhatenyésztés – bár újabban negatív hangok érik – még mindig nagyon népszerű. Ez nem csoda, hiszen természetes környezetben termel, egészséges és minőségi terméket állít elő, családoknak ad megélhetést, valamint olyan területeket hasznosít, amelyeket más mezőgazdasági termelési célra csak kevéssé jó minőségű áru előállításával lehetne alkalmazni.
Emellett a piac is viszonylag stabil, az árakat Magyarországon ugyan befolyásolja az infláció és a forint-euró árfolyam, azonban a tavalyi áraknál 8%-kal jobbak a felvásárlási árak az Európai Unió átlagát tekintve.
Az idei év mezőgazdasági szempontból érdekes kettősséget mutatott az országban, különösen a búza minőségének tekintetében. A Dunántúl csapadékban bővelkedett, míg a Tiszától keletre eső országrészek és a Duna-Tisza közének egyes részei nem kaptak elegendő csapadékot. A helyzet nem volt annyira drasztikus, mint amit 2022-ben tapasztaltunk, de néhány területet így is megviselt az aszály.
Az ország szinte minden régiójában a megszokottnál melegebb tavasz következtében az árpa és a búza is korábban kezdett kalászolni, ami új kihívások elé állította a mezőgazdasági termelőket. A korai kalászolás és az ennek köszönhető extrém korai betakarítás sok esetben befolyásolta a termés minőségét.