Sokak és egyre több ember számára ismert, hogy mennyire fontos egészségünk megőrzése szempontjából a megfelelő fehérjebevitel. Testünk számos képességének fenntartásához elengedhetetlen a mennyiségileg és minőségileg elégséges aminosav elfogyasztása.

Legyen szó antitestekről (vírusos és bakteriális fertőzések ellen küzdő fehérjék), enzimekről (olyan fehérjék, amelyek kémiai reakciókat hoznak létre a sejtekben és segítik az új molekulák kialakulását), hírvivő fehérjékről (jeleket továbbítanak a szervezetben, például hormonok), a sejtek szerkezetét biztosító fehérjékről (olyan fehérjék, amelyek nyomelemeket és molekulákat szállítanak a szervezetben), szervezetünk igényli a mindezek előállításához, működtetéséhez szükséges építőköveket.

.Sokan számon-tartják a szervezetükbe bevitt táplálék-összetevőket. Legyen szó napi elfogyasztott fehérje-, szénhidrát-, zsír-, víz- vagy kalória mennyiségekről. Igyekeznek a diétáknál vagy egy életmódválásnál mindezeket számszerűsíteni, ezáltal objektívabbá tenni az étkezési szokásaikat. A fehérje fontosságát mi sem bizonyítja jobban, hogy míg a szénhidrát és zsír elfogyasztott mennyiségénél célul általában felső korlátot határozunk meg maguknak, addig az ivóvízre és a fehérjemennyiségre már egy elvárt minimum mennyiséggel számolunk. Éppen ezért nem mindegy, hogy milyen fehérjeforráshoz nyúlunk. Hiszen míg például a csicseriborsó vagy a burgonya esetében egységnyi fehérjéhez sajnos rengeteg szénhidrát is társul, addig mondjuk tojásfehérje és hal esetében a fehérjék mellett az „egyéb tápanyag” bevitel aránya már sokkal kedvezőbb. Ráadásul a különböző forrásból származó fehérjék jelentősen eltérően hasznosulnak az emberi szervezetben. – mondta el dr. Németh Csaba élelmiszer-mérnök.