| Legfontosabbak | Támogatás | Források | Gazdaság | Innováció | Piac | Együttműködés | Növénytermesztés | Kertészet | Gépesítés | Állattenyésztés | Biogazdálkodás |
| Vadgazdálkodás | Erdőgazdálkodás | Élelmiszeripar | Agrárképzés |
A kálium a nitrogén és a foszfor után a harmadik legfontosabb növényi tápanyag, mindamellett a hetedik legelterjedtebb elem a földkéregben.
A kálium növeli a növény betegségekkel szembeni ellenállóképességét, javítja a termés minőségét és meghosszabbítja azok eltarthatóságát, növeli a növények stressztűrő képességét a szárazság, fagy, kártevők, betegségek okozta stresszhatások ellen. Szerepe van fotoszintézisben, szabályozza a víz felszívódását a növényi gyökerek által, az erőtejes gyökérrendszer kialakulásában is nélkülözhetetlen szerepe van.
Az utóbbi években a hazai búzatermesztés egyre inkább a tömegtermelés felé tolódott el: a vetésterület döntő részén hozamcentrikus szemlélet uralkodott, és csak kisebb részén kerülnek prémium minőségű fajták a földbe. Ám nemcsak ez gyengítette a piaci pozícióinkat, a keletről érkező búza (pl. ukrán import) hatásai is tovább nehezítették a helyzetet.
Háború, import: megbillent a korábbi egyensúly
A háború előtti évben nagyjából 2,86 millió tonna lágybúza érkezett az EU-ba. Az elmúlt gazdasági évben 10 millió tonna körüli mennyiséggel kellett megküzdenünk. Bár Magyarországra nem érkezik közvetlenül keleti búza, de mivel a hazai termés felét exportáljuk, főként Olaszországba és Ausztriába, ezért nem lehetünk nyugodtak. A magyar búza versenytársai pont ezekre a piacokra zúdulnak.
A Széchenyi István Egyetem elkötelezett abban, hogy támogassa a továbbtanulás előtt állókat. Ennek részeként az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar idén harmadik alkalommal szervezte meg nagy sikerrel a PontÓvár felvételi előkészítőt, aminek a célja, hogy a résztvevők megismerjék a karhoz kapcsolódó tudományterületeket.
Az egy hetes program során a Kar testközelből ismertette meg a résztvevőket az agrár- és élelmiszertudományok világával, valamint a mosonmagyaróvári campus nyújtotta lehetőségekkel. A program minden eddiginél nagyobb érdeklődést váltott ki: öt napon keresztül 44 diák vett részt az ország különböző pontjairól, hogy betekintést nyerjenek a leendő tanulmányaikba – élményalapú, gyakorlatorientált formában.
Új korszakot nyit a Debreceni Egyetem történetében az intézmény és a Dél-Dakotai Állami Egyetem együttműködési megállapodása – jelentette ki Dr. Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora a partneri szerződés aláírásakor. A kettős diploma létrehozásáról szóló megállapodás aláírásán a Dél-Dakotai Egyetem rektora mellett az Amerikai Egyesült Államok nagykövetségének ideiglenes ügyvivője is részt vett.
A Debreceni Egyetem együttműködési rendszerekben dolgozik, vannak azonban olyan partnerségek, amelyek hatása a jövőre nézve meghatározó. Ilyen a Debreceni Egyetem (DE) és a Dél-Dakotai Állami Egyetem (South Dakota State University – SDSU) együttműködése. Ez egy korszak nyitása, egy nagyon fontos mérföldkő, nemcsak a Debreceni Egyetem számára, hanem hazánk számára is. Különösen nagy öröm, hogy ezt az együttműködést az intézményünk egyik stratégiai területén, az agrártudomány támogatása érdekében köthetjük meg. Hiszem, hogy intézményeink kölcsönösen sokat tanulhatnak egymástól és sokat tehetünk a mezőgazdaság globális kihívásainak megoldása érdekében – mondta az együttműködési megállapodás aláírásakor Dr. Szilvássy Zoltán. A Debreceni Egyetem rektora hozzátette, több területen is megkezdték az egyeztetéseket.
A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karán a most záruló félévben 147 hallgató teljesítette a diplomaszerzés feltételeit alap- és mesterképzésben, felsőoktatási szakképzésben és szakirányú továbbképzésben. A végzettek a Főépület Díszudvarán, ünnepélyes keretek között tettek esküt és vették át okleveleiket.
A 2024/2025-ös tanév tavaszi félévének záróvizsgáit követően a bizottságok meghívott tagjainak egybehangzó véleménye az volt, hogy a mérnökjelöltek alapos ismerettel rendelkeznek a munkaerőpiacon való érvényesüléshez.
Megjelenő sziklevelek, friss adatok – folyamatosan érkeztek a kutatási mérések eredményei a Nemzetközi Űrállomásról. Az Axiom Mission 4 tudományos portfóliójában a Debreceni Egyetem két projekttel vett részt, a HUNOR Magyar Űrhajós Programban agyi vérzésdinamikai kutatással, valamint a növények csírázását, mikrozöldség-termelését és levélfejlődését vizsgálják a DE szakemberei.
A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar kutatói a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) folytatott kísérletek állásáról és a végső beállításairól egyeztettek Kapu Tibor magyar űrhajós küldetését támogató HUNOR csapatával a Payload Support Centerben, online, élő kapcsolatban az ISS-el.
Zoványi Ágnes sport-specifikus dietetikai szakember. Véleménye szerint ez az egyik legszebb hivatás: ételekkel gyógyítani és megelőzni számos életmóddal összefüggő betegséget.
Sajnos a kevés alvás, a nagyfokú stressznek való kitettség, a szélsőséges étrendek vagy a divatdiéták, a rendszeres gyorséttermi étkezések és a túl nagy mennyiségű krisztalloid fogyasztás (gyorsan felszívódó szénhidrátok, mint répacukor, gyümölcscukor vagy szőlő-cukor), a kevés rost bevitel, valamint a szenvedélybetegségek (dohányzás, alkoholabúzus stb.) mind számos az életmóddal összefüggő betegségeknek a melegágya.
A SIMONETTA Magyarországon, a forró klímánkon is kitűnően termeszthető, igen bőtermő burgonyafajta. Általános célokra használható termése, kitűnő koptatásra is. Konyhák kedvelt alapanyaga gumóformája, sekély rügygödrei, sima héja, sárga húsa és kitűnő íze miatt is.
ÁLTALÁNOSSÁGBAN
A növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet közel tizenöt éve tartalmazza az előírást, mely szerint a növényvédő szer kiürített csomagolóeszközét legalább háromszor, az űrtartalom minimum 10%-ának meg-felelő vízmennyiséggel ki kell öblíteni, és a vizet az adott permetlé készítéséhez kell felhasználni.
Fontos pillanat a permetlé elkészítése, hiszen ekkor nemcsak arra kell ügyelnünk, hogy a növényvédő szert a címke utasításainak teljeskörűen eleget téve használjuk fel, hanem ekkor kell a kiürülő göngyölegek megfelelő öblítéséről is gondoskodnunk és az ehhez felhasznált vizet a permetléhez adnunk. Ha ezt elmulasztjuk, akkor később már nagy gondot okozhat számunkra az öblítéshez használt víz szakszerű kezelése!
Újra itt a nyár, a fagylaltozás évszaka. Nincs is jobb a nagy forróságban, mint elnyalni egy-egy hűsítő fagyit, lehetőleg mindig más ízben. Azonban az ételérzékenyek lehetőségei sokkal korlátozottabbak, de a cukorbetegeknek, diétázóknak is sokkal jobban oda kell figyelniük, mit választanak. Mi most szinte mindenki számára fogyasztható két fagylalt receptjét hoztunk el.
Málnafagyi, fagylaltgép nélkül
Hozzávalók:
Megszületett a Debreceni Egyetem Lovas-akadémiájának első saját tenyésztésű csikó-ja. A kis kanca az UD Ingó nevet kapta.
A kis csikót már a karámon túli világ is egyre inkább érdekli, de persze csak anyja, Gidrán XXIV-121 Igaz óvó közelségében. A nap nagy részét egyelőre még evéssel, alvással és heverészéssel töltő kanca a Debreceni Egyetem szakembereinek közreműködésével, mesterséges termékenyítéssel fogant, és bár Igaz négy nappal túlhordta, komplikációmentesen született meg április 14-én. A négy lábára kesely csikó homlokán szabályos csillagjegy látható. A 18 éves anyának, aki 2021 óta a Lovasakadémia tulajdona, Ingó a harmadik csikója, és az első – a szintén egyetemi tulajdonú – Mikes P /Kohelian XIII-40/-től.