| Legfontosabbak | Támogatás | Gazdaság | Innováció | Piac | Együttműködés | Növénytermesztés | Kertészet | Gépesítés | Állattenyésztés | Biogazdálkodás |
| Vadgazdálkodás | Erdőgazdálkodás | Élelmiszeripar | Agrárképzés |
Egyre inkább ismert az a tény, hogy hazánkban és a nagyvilágban is sokan élnek ételérzékenységgel, esetleg allergiával. Az ő életük még ma is rengeteg lemondással jár, de az újabb és újabb innovációknak köszönhetően az eredeti finomságokra mind íz, mind küllem, mind felhasználhatóság szempontjából szinte megszólalásig hasonlító alternatívák jelennek meg, legyen szó gluténmentes pékárúról, tejmentes „túróról”.
„Például a rögös tehéntúró egy hihetetlenül népszerű és egészséges élelmiszer, ami Magyarországon a mindennapjaink része. Ezt le kell szögezni. És pont a népszerűsége és gasztronómiai megkerülhetetlensége miatt van szükségük a tejmentes táplálkozásra kényszerülteknek egy jó minőségű, egészséges alternatívára. Mi ennek tudatában kezdtünk bele a tojásfehérje-alapú tejtermék-alternatívák fejlesztésébe.” – mondta el Dr. Németh Csaba, élelmiszer-mérnök.
Bemutatkozik a Téli Parázs tisztított, darabolt sütőtök termék, amely védjegyoltalom alatt áll és ízgaranciával kerül forgalomba.
A termék fejlesztői Filep László és Filepné Pivoda Piroska, három évtizedes kistermelői tevékenységük során a nagydobosi sütőtök mítoszát ápolva, több ezres vevőkörrel ismertették meg a múltban méltán híres nagydobosi sütőtök ízvilágát.
A Téli Parázs fajtát a Filep házaspár a nagydobosi fajtából szelekcióval alakította ki. Az új fajta megtartotta a régi nagydobosi ízvilágát, külső szürke és narancssárga belső színét. Az új nevet a Szellemi Termékek Nemzeti Hivatalánál márkavédelem alá helyezték, ezzel biztosítva, hogy a sütőtök piacon csak azok használhassák a Téli Parázs márkanevet, akik betartják a fajtahasználati, termelési és leválogatási előírásokat, ezzel garantálva annak kiemelkedő ízvilágát.
Minden évben komoly fejtörést okoz, hogy milyen fajta kukoricát, illetve milyen tenyészidejű hibridet vessünk, hogy a leggazdaságosabban tudjunk termelni. Számos tényezőt kellett mindig is figyelembe venni, de az elmúlt időszak ebben is próbára tette a termelőket. A gazdasági környezet jellemzően kiszámíthatatlan és romló helyzete, a felvásárlási árak csökkenése, a klímaváltozás minden téren érezhető káros hatásai, az energia- és az inputanyag-árak növekedése mind-mind negatívan érintik a termelőket. Ha lenne olyan előrejelzés, ami akár csak megközelítőleg előrevetítené ezen tényezők alakulását, akkor a fajtaválasztás is sokkal egyszerűbb lenne, de természetesen ezeket előre kiszámítani nem lehetséges.
Azonban ilyen körülmények között is érdemes és kell is hangsúlyt fektetni a helyes tenyészidő megválasztására, mert ezáltal a termesztés kockázatát tudjuk csökkenteni!
Magyarországon – és valószínűleg minden országban – a húsmarha tartó gazdákat az egyik legjobban foglalkoztató kérdés, hogy miként alakul a piac, milyen árat lehet elkérni a felvásárlótól, mennyibe kerül a tenyészállat, megéri-e hizlalni stb… Ezekre a kérdésekre természetesen csak akkor lehet válaszolni, ha pontosan ismerjük a piaci helyzetet, a gazdaság adottságait, és még sok olyan összetevőt, amely a ráfordítást, hozamot és a jövedelmezőséget meghatározza.
A következőkben ennek a kérdéskörnek egyetlen összetevőjére, a piacra, és annak is az árinformációira fókuszálunk. Feltételezzük, hogy a gazdák, akik húsmarhát tartanak, értékesítenek, tisztában vannak a hazai árakkal, azonban nem árt kicsit kitekinteni a határon túlra, ismerkedni azzal a „gazdasági környezettel”, amellyel az Európai Unió területén gazdálkodók szembesülnek.
A Széchenyi Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karán már több, mint 20 éves múltra tekint vissza az Élelmiszermérnök képzés.
A magasszintű elméleti oktatás mellett a gyakorlati oktatásra is nagy hangsúlyt fektetünk. Jelentős infrastrukturális fejlesztések történtek az Élelmiszertudományi Tanszéken hogy minél magasabb szintű gyakorlat-orientált és a piaci igényeknek is megfelelő képzést nyújtsuk. Kialakításra került egy gyógynövénykert, hogy már a szántóföldtől nyomon követhessék az élelmiszer útját. Nagyobb beruházás során, pedig egy élelmiszerelőállítói engedéllyel rendelkező pilot tejfeldolgozó üzemet, egy gyümölcsfeldolgozó üzemet, valamint egy érzékszervi és állományvizsgáló laboratóriumot is létrehoztunk. Mindezek mellett, a korábbi mikrobiológiai és analitikai laboratóriumok is modern eszközökkel, mérőműszerekkel bővültek. Így a hallgatók korszerű tudásra és széleskörű tapasztalatokra tehetnek szert.
2023-ban a szigetszentmiklósi Levendula és Kert Cukrászda cukrászmestere, Lakatos Pál kreációja, a „Spicces füge respektus” fantázianevű torta nyerte a Magyarország Tortája címet!
Talán már kevesebb olyan honfitársunk van, aki még nem kóstolta ezt az igazán különleges és egyedi finomságot, mint aki már megtette. Méltán büszkék a cukrászdára a törzsvendégei, akár csak a Csepel-szigetiek, ahogyan az állandó alapanyag beszállítói is. Dr. Németh Csaba élelmiszer-mérnök a tojástermeléssel és tojástermékek előállítással foglalkozó CAPRIOVUS Kft. nevében mondja el pozitív élményét, tapasztalatit:
A tejtermék-helyettesítő ToTu termékeket egyre többen ismerik. A tejfehérje-allergiások, laktóz-érzékenyek kiválóan helyettesíthetik velük a túrót, sajtkrémet, tortakrémet, tejfölt, tejet, sőt a kávés tejes italt és az eperjoghurtot is. A nagy kánikula idején a nyári hónapokban azonban mindenki leginkább a hűsítő fagylaltokra vágyik.
A ToTu közösségi oldalára éppen ezért hétről-hétre egyre több tej-, glutén- és cukormentes jéghideg nyalánkság receptje kerül fel. Így közöttük a kávé, vanília, fahéj, sőt a legkülönlegesebb ízek szerelmesei is megtalálják kedvenceiket!
Azonban azoknak, akik nem akarnak otthon az édesség elkészítésével foglalkozni, szintén tudunk megoldást javasolni. Egyre több cukrászda készít tejmentes „tejes fagylaltokat” a ToTu, azaz a tojásfehérje segítségével.
A Csepel-szigeten szinte mindenki számára egy kerékpártúrával megközelíthető egy Belina kézműves fagylaltozó.
Ki ne érezné néha, hogy „mielőtt beülök a volán mögé, be kéne vinnem egy kis koffeint”? És azt is valljuk be őszintén, legtöbbször ilyenkor nem egy dupla eszpresszó gyors lehúzására vágyunk, hanem egy, az ízlelőbimbónkat krémesen ölelő lattére. Na de mi a helyzet a tejmentesen táplálkozókkal, a tejfehérje-allergiásokkal, a laktózérzékenyekkel, a paleosokkal. Számukra is van megoldás?
„Igen, a ToTu Kávé Italban a tejet egy ízben, küllemben összetéveszthetőségig hasonlító tojásfehérjéből készült helyettesítővel pótoljuk. A tejmentesen táplálkozóknak ideális alternatívát nyújthat. Ráadásul a tojásfehérje zsírt, szénhidrátot sem tartalmaz, így a sportolók, diétázók is bátrabban fogyaszthatják ezt a különleges, proteindús „latte’-t.” – mondta el dr. Németh Csaba, élelmiszer mérnök, aki többek között a túrót, sajtkrémet, tejfölt is helyettesítő tojásfehérje alapú ToTu termékcsalád fejlesztésével foglalkozik.
Székelyföldi és magyarországi üzletemberek számára szervezett találkozót az Agrármarketing Centrum 2023. június 8-9-én Csíkszeredán és Sepsiszentgyörgyön, amelynek elsődleges célja, hogy további magyar termékek kerülhessenek a székelyföldi üzletek kínálatába.
A rendezvényen számos neves élelmiszer-gyártó részt vett, mint a Detki Keksz, a Benei Sütemények vagy a Panyolium. És természetesen képviseltették magukat a tej-, glutén-, és cukormentes finomságok is, hiszen a Mentes Cukrászüzem is részt vett a Székelyföldi látogatáson.
Az utóbbi néhány év minden állattenyésztéssel foglalkozó gazdálkodó számára feledhetetlen marad – ezt a szó szoros értelmében kijelenthetjük, sajnos nem pozitív kicsengéssel – elég csak a 2020-as COVID-19 miatti vírus-helyzet okozta nehézségekre gondolni, vagy a 2021-ben begyűrűző input-áremelkedésre, illetve a 2022-ben kitörő orosz-ukrán konfliktus még 2023-ban is tartó következményeire, vagy a tavalyi történelmi aszályra, melyek mind-mind az állattenyésztési tevékenységek felhagyására sarkallták a gazdákat sajnálatos módon. Ha valaki figyeli az állattenyésztési statisztikát, akkor tudja, hogy a szektorban talán „egyetlen szárnyaló ágazatként” a hús-marhatenyésztést lehetett emlegetni.
A „szárnyalás” azonban mind a KSH, mind az EUROSTAT és mind NÉBIH-ENAR (szakhatósági adatbázis) adatai alapján véget ért 2021-ben. Évekkel ezelőtt ugyan már elkezdődött a tejelő szarvasmarhák és a kettőshasznú fajták létszámingadozása, enyhe tehénlétszám csökkenése, azonban a húshasznú fajták esetén ez a folyamat a COVID-19 évéig ismeretlen volt.
A TORNADO TITAN és PRÉMIUM vadhálók évtizedek óta országszerte bizonyítanak a legkritikusabb időszakokban és helyszíneken, ami mellett a magyar gyártású TORPEDO márka is nagy lendülettel jelent meg a hazai piacon. Mindez a minőségi alapanyagoknak, a folyamatos innovációnak, és a CONT-ECO Kft. több mint 30 éves tapasztalatának köszönhető.
A szombathelyi vállalat 1991-es alakulása óta komoly feladatok egész sorát végezte el, ami szilárd alap a kiszámítható, minden igényt kielégítő együttműködéshez növény-termesztőkkel, állattartókkal, kertészekkel, erdészekkel és vadgazdálkodókkal egyaránt. A CONT-ECO Kft. részt vett az állami erdőgazdaságok 1992-ben elindított elektromos vadkár-elhárító kerítések programszerű telepítésében, de 1995-ben már az első vadaskertet is megépítette, aminek sikerét bizonyítja, hogy azt további 24 ilyen létesítmény követte. Közben több ezer hektáron több ezer kilométer kerítéssel és villanypásztorral óvja meg partnerei tulajdonát, értékét és munkáját – legyen az szemes termény, facsemete, szarvasmarha, juh vagy éppen vaddisznó.