| Legfontosabbak | Támogatás | Források | Gazdaság | Innováció | Piac | Együttműködés | Növénytermesztés | Kertészet | Gépesítés | Állattenyésztés | Biogazdálkodás |
| Vadgazdálkodás | Erdőgazdálkodás | Élelmiszeripar | Agrárképzés |
A muraközi ló a szekerező kereskedelmet folytató fuvarosok lova volt a XVIII. században, ennek megfelelően nagy teherbírású, kitartó ügetőképességű, jó takarmány-hasznosító munkaló volt. A tenyész-alapot a térség hidegvérű lovai adták, melyen jól láthatóan megjelentek a noriker fajtacsoport jegyei. A munkaló keménységét arab telivérrel való keresztezéssel igyekeztek megtartani, mely hatása mindig is jól látszott e használati típuson. Az I. és II. világháború, mint oly sok fajtát, a muraközi ló állományát is megtépázta.
1957 nyarán mintegy 30 kanca és 3 mén bevonásával indítottak regenerálási programot, amely eredményeként 1972-ben a muraközit önálló fajtaként ismerték el. A siker sajnos nem bizonyult tartósnak, a piac megölte az érveket, ugyanis a nagyobb lóért többet fizettek. A törzstenyészetek megszűnése, a fajta „korszerűtlenné” válása megpecsételte a muraközi ló sorsát, szép lassan beleolvadt a magyar hidegvérűbe.
Vas megyében, az osztrák határ mellett gazdálkodunk a családommal. Keszthelyen szereztünk agrármérnöki végzettséget. Gazdaságunkban állattenyésztéssel, növénytermesztéssel, valamint tej- és húsfeldolgozással foglalkozunk.
Növénytermesztést 350 ha-on folytatunk, agyagos, nehezen művelhető, átlagban 12 AK-s földeken. A területekre jellemző még a nagymértékű vadkár, ezért gondosan meg kell választani a termesztett növényeket, vetésforgót. Magyartarka marháink szálastakarmány-igényét olaszperje- és rozsszenázzsal elégítjük ki. Szemes kukoricát csak a falu közelében, bekerített területeken tudunk eredményesen termeszteni. A rozst és a füvet szeptember elején telepítjük, melyet április végén, május elején betakarítunk, majd csomagolt bálákban erjesztünk, ezután sekély talajművelés következik, és vetjük a szóját. Ezzel a technológiával a másodvetésű szója teljes értékű termést ad. A szójababot extrudáljuk, és fullfat szójaként kapják a marhák és a sertések. Mindkét állatfaj esetén biztosított a GMO-mentes takarmányozás. Szántóink 2/3 részén gabonát (árpa, búza) termesztünk, melynek szalmája biztosítja az alomanyagot a mély-almos istállókban.
Egyre többen keresnek „mentes” süteményeket. Valakit ételallergiája, valakit az újszerű táplálkozási trendek, mint a paleo vagy keto étrendek követése késztetnek erre. A legtöbben a tejtermékektől, búzaliszttől és szójától mentes édességeket keresik.
Azoknak, akik ezen összetevők kerülése mellett a magas fehérje-tartalmú és az alacsony szénhidrát tartalmú sütiket részesítik előnyben, lehetnek kiváló megoldások a ToTu-s sütemények.
A ToTu termékek tojásfehérjéből készült tejtermék alternatívák, melyekkel kiválóan lehet helyettesíteni a tehéntejből készült túrót, sajtkrémet, tejfölt. Sőt, a friss fejlesztéseknek köszönhetően a tejeskávét és az epres joghurtot is.
Felmerül a kérdés, kiknek is ajánljuk ezeket a 100%-ban magyar gyártású és fejlesztésű innovatív termékeket.
Laktózérzékenyeknek és tejfehérje allergiásoknak!
A laktózmentes ToTu termékeket mind a tejfehérje allergiások, mind pedig a laktózérzékenyek panaszok jelentkezése nélkül, nyugodt szívvel tudják fogyasztani.
Termékeink fejlesztése során minden esetben a hagyományos tejtermékek ízvilágának és állagának elérése volt a cél.
Sportolóknak!
A sportolók számára kifejezetten fontos, hogy megfelelően pótolják a fehérjéket, hisz enélkül az izmok nem képesek megfelelően fejlődni, sőt akár leépülhetnek a folyamatos edzések mellett. A ToTu termékek kiemelten magas fehérjeforrásként illeszthetők be a sportolók (pl.: testépítők) étrendjébe, garantálva a szervezetnek a megfelelő fehérjebevitelt.
Egyesületünk igen mozgalmas időszakot élt meg 2022-ben. Különösen igaz ez az augusztus végétől október közepéig tartó időszakra. Több kiállításon is részt vettünk, ápoltuk a külföldi kapcsolatokat nyugati és keleti határainkon túl is, valamint a közösségi médiában is elérhető versenyeket bonyolítottunk, küllemi bírálati bemutatókat tartottunk, sőt négy év után ismét megrendeztük fajtáink nemzeti bajnokságát.
Bár a világgazdasági válság, és a hazánkat sújtó aszály nem kedvezett a húsmarha-tenyésztésnek, a tenyésztésszervezés, és a fajtanemesítő munka nem állhat le, a tenyésztőknek pedig visszajelzés kell az „elvégzett nemesítői munkáról”. Ezt legkönnyebben azokon a versenyeket kaphatják meg, ahol több tenyésztő mutatja be „munkájának gyümölcsét”, olyan szakemberek értékelése segítségével, akik a hazai tenyésztésszervezésben tevékenykednek (ez segít összehasonlítani az állatokat hazai szempontok szerint), valamint olyan külföldi ítészek közreműködésével, akik a fajta hazájából érkeztek (az eredmények összehasonlíthatók külföldi szemmel, az európai irányvonalak, tenyésztési célok nézőpontjából).
2022. augusztus 1. újabb mérföldkő volt a mosonmagyaróvári agrárképzés történetében.
A tartalmi megújuláson – 2 új tanszék és 2 új szak – túl ugyanis karunk „Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar” néven folytatja működését a dinamikusan fejlődő győri központú Széchenyi István Egyetem részeként.
A siófoki FARKAS SZERVIZTECHNIKA Kft. részt vett az idei, már a 31. alkalommal megrendezett FARMER-EXPO-n is Debrecenben, és ismét elég komoly termékpalettát vonultattak fel. Ennek apropóján beszélgettem a helyszínen Farkas Gábor ügyvezető igazgatóval.
Miket emelne ki az itt látható kínálatukból?
A szállítható tartályainkat, ezek most már 110-től 900 plusz 100 literes változatban kaphatók. Ez utóbbi elérhető csak 900 liter gázolajos kivitelben, vagy kombi tartályban, mely így 900 liter gázolaj és 100 liter AdBlue adalékanyag szállítására alkalmas.
2022. augusztus 1. újabb mérföldkő a mosonmagyaróvári agrárképzés történetében. A tartalmi megújuláson – 2 új tanszék és 2 új szak – túl ugyanis karunk „Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar” néven folytatja működését a dinamikusan fejlődő győri központú Széchenyi István Egyetem részeként.
Mostantól megújult környezetben, további innovatív beruházásokkal gazdagodva, szélesebb körben kínáljuk képzéseinket a Szigetköz fővárosában, Mosonmagyaróváron, amelyek a klasszikus alapismereteken túl a precíziós gazdálkodástól a korszerű élelmiszer-előállításig terjednek, beleértve a környezet- és vízgazdálkodást, a műszaki ismereteket és a vidékfejlesztéshez szükséges esszenciális szakmai ismereteket is.
A Natur Agro Hungária évtizedek óta hatékonyan alkalmazott termékeinek használatáért a jövőben támogatást is kaphat!
Cégünk a pusztuló termőtalajokat látva, 20 évvel ezelőtt azzal a céllal indult útjára, hogy környezetkímélő, de hatékony technológiákat vezessen be a hazai növénytermesztési gyakorlatba.
Keleti szomszédunknál többször is feltűnnek ősszel a kiváló és innovatív magyar élelmiszerek, és közöttük két alkalommal a ToTu, és a legjobb magyar tojástermékek is.
Székelyudvarhelyen 2022. szeptember 15-18-án az Őszi Vásárban vehettek részt, míg 2022. október 26-30-án a bukaresti IndAgra élelmiszeripari kiállításon lesz jelenésük a romániai piacon terjeszkedni vágyó élelmiszer előállítóknak. A rendezvényeken a magyar megjelenést a CED Közép-európai Gazdaság-fejlesztési Hálózat segíti és támogatja. „Erdélyben és a román fővárosban is nagy számban élnek tejfehérje-allergiások, laktóz érzékenyek, fogyni vágyók és sportolók, valamint információink szerint a paleo és keto étrendet követők száma is növekszik.
Így számukra is érdekes lehet a hazai fogyasztók körében egyre népszerűbb ToTu termékcsalád, mely alkalmas a túró, a sajtkém, a tejföl és a tej helyett kiváló alternatívákat nyújtani.” – mondta el Dr. Németh Csaba, aki a vásárokon, kiállításokon képviseli a termékek gyártóját.
Egyszer egy kedves ismerősöm azt kérdezte tőlem: Minek szakember az állattenyésztéshez? Ehhez mindössze nőivarú és hímivarú egyedekre van szükség, a többi részét a feladatnak pedig, ha hiszem, ha nem, vígan meg fogják oldani nélkülünk is az állatok – mondta. Természetesen nem szakmabeli a személy, noha félig igaza van! De csak azért, mert nem tudja, hogy a „tenyésztő” és a „szaporító” között óriási különbség van! Amire ő gondol, az a „szaporító”, azonban a tenyésztőnek jóval több feladata van ebben az „egyszerűnek tűnő” mechanizmusban. Például a tenyésztő munkája a tenyészállat-kiválogatás, amely már szigorú szempontok alapján végzett, igencsak szakmai feladat.
Ám a genetikai előrehaladáshoz elég lehet a szelekció? Ha feltételezzük, hogy a válasz „igen”, akkor milyen szisztéma alapján kell ezt véghez vinnünk? Milyen alaposak az ismereteink ahhoz, hogy megfelelően válogassunk? Milyen módszert választunk, és milyen metódust követnek a világban? Egyáltalán hogyan épül fel a szelekciós séma és a teljesítményvizsgálat környezetünkben? Erre keressük a választ az alábbi fejezetekben.
Közösség
Üzemeltetés
Szellemi tulajdon 2014 Nyírvidék Média Kft. Minden jog fenntartva!
A honlapon közzétett cikkekért a szerzők vállalják a felelősséget. A hirdetések tartalmáért a hirdetők vállalják a felelőséget.