| Legfontosabbak | Támogatás | Források | Gazdaság | Innováció | Piac | Együttműködés | Növénytermesztés | Kertészet | Gépesítés | Állattenyésztés | Biogazdálkodás |
| Vadgazdálkodás | Erdőgazdálkodás | Élelmiszeripar | Agrárképzés |
Hőmérsékleti rekordok dőlnek meg, nap mint nap. Miközben itt a vetések ideje. Mivel indítsuk el az állományokat, és mi lehet a nyereséges technológia?
A kalászos a kulcsnövény!?
A tápanyagpótlás és részben a túlélés szempontjából mindenképpen. Nem fordulhat veszteségbe a kalászos termesztés, mert ez a gyorsuló klímaváltozás a kapásnövényeken a nyereséget lassan felemészti (van, ahol már felemésztette). Tehát a gabonáknál és az őszi vetésű növényeknél kell a talajokat jobb állapotba hozni, és akár sokkal több tápanyagot kitenni, mint indokolt lenne. Ilyenkor juttassunk ki sok ként, mikroelemeket, cukrot vagy több foszfort, amit lassan „elkoptatunk” a gabonákat követő növényekkel.
Aki nyitott szemmel jár Európában, és megfelelően tájékozódik az agrárágazat egyes szektorainak helyzetéről, láthatja, hogy a húsmarhatenyésztés – bár újabban negatív hangok érik – még mindig nagyon népszerű. Ez nem csoda, hiszen természetes környezetben termel, egészséges és minőségi terméket állít elő, családoknak ad megélhetést, valamint olyan területeket hasznosít, amelyeket más mezőgazdasági termelési célra csak kevéssé jó minőségű áru előállításával lehetne alkalmazni.
Emellett a piac is viszonylag stabil, az árakat Magyarországon ugyan befolyásolja az infláció és a forint-euró árfolyam, azonban a tavalyi áraknál 8%-kal jobbak a felvásárlási árak az Európai Unió átlagát tekintve.
Az idei év mezőgazdasági szempontból érdekes kettősséget mutatott az országban, különösen a búza minőségének tekintetében. A Dunántúl csapadékban bővelkedett, míg a Tiszától keletre eső országrészek és a Duna-Tisza közének egyes részei nem kaptak elegendő csapadékot. A helyzet nem volt annyira drasztikus, mint amit 2022-ben tapasztaltunk, de néhány területet így is megviselt az aszály.
Az ország szinte minden régiójában a megszokottnál melegebb tavasz következtében az árpa és a búza is korábban kezdett kalászolni, ami új kihívások elé állította a mezőgazdasági termelőket. A korai kalászolás és az ennek köszönhető extrém korai betakarítás sok esetben befolyásolta a termés minőségét.
Mindenki szereti az epret és a túrós sütiket, azonban sokan kényszerülnek különböző okokból tejmentes táplálkozásra. Itt van pár megoldás! Lehetne ez a mottója a most bemutatott két receptnek.
Szinte mindenki az egyszerűségre, és gyorsaságra törekszik, az ilyen receptek kerülnek fel többségében a különböző weboldalakra is. Dr. Németh Csaba és a ToTu csapata, akik proteindús tojásfehérje-alapú tejtermék-helyettesítőket fejlesztenek, most két igazán összetett és különleges epres, tejmentesen „túrós” finomságot hozott el Önöknek, amit főként a konyhában már jártas otthoni finomsággyárosoknak szánnak!
Siker kísérte az augusztus 7-én és 8-án lezajlott a Szentlőrinci Mezőgépnapokat.
A szentlőrinci mezőgazdasági eseményeknek – a Baranya Megyei Vállalkozói Központ szervezésében megvalósítva – már több évtizedes hagyománya van.
A Szentlőrinci MEZŐGÉPNAPOK 2024. augusztus 7-én és 8-án, azaz két napon keresztül vonultatta fel technikák és technológiák színe-javát a mezőgazdaságban tevékenykedő, a gazdálkodás újdonságai iránt érdeklődő agrárgazdálkodók számára.
A Széchenyi István Egyetem számos programmal segíti a továbbtanulni vágyókat. Ennek részeként az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar idén második alkalommal szervezte a PontÓvár felvételi előkészítőt, aminek a célja az volt, hogy a résztvevők megismerjék a karhoz kapcsolódó tudomány-területeket.
A felvételi előkészítőt 34, az ország minden részéről és a határon túlról érkezett reménybeli leendő hallgató végezte el.
Tojásfehérje minden formában és mennyiségben.
A fogyasztók körében napról napra népszerűbbé válnak a tojásfehérje-alapú tejtermék helyettesítők, a ToTu termékek. Egyre több tejtermékekre érzékeny fogyasztó, sportoló, diétázó, paleos konyhájában található meg a ToTu, a magyar találmány. Ezek a tejtermék-helyettesítők zsírt és szénhidrátot nem tartalmazó, szinte kizárólag kiváló minőségű állati fehérjéből álló termékek kiváló alapanyagául szolgálnak az otthoni sütésnek, főzésnek, legyen szó „ToTu-s rétesről” vagy akár egy finom „ToTu-s kávéról”.
Ahogy a tejtermékek felhasználási lehetősége korlátlan, úgy igaz ez a ToTu termékekére is. Nagy sikernek örvend a magyarok körében a Rögös (túró-alternatíva), a ToTu Krém (sajtkrém-alternatíva), a ToTu extrán krémes (tejföl-alternatíva) és a ToTu ital (tej-alternatíva).
Minden növénytermesztéssel foglalkozó szakember pontosan tudja, hogy a talajban lebomló szerves-anyag talajszerkezetet javít, tápanyagot szolgáltat, aktív és stabil szénkészletet biztosít.
Ahogy azzal is tisztában vagyunk, hogy a tarló szár és gyökérmaradványai jelentős szerves anyag tartalmukkal, valamint N, P, és a kiemelt nagyságrendű K tartalmuknál fogva a talaj tápanyagkészletét gyarapítják.
A XXXI. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok különösen szerencsés csillagzat alatt zajlott az idei évben. A szervezők egy héttel korábban még azon aggódtak, hogy talán a kiállítás május 2-4 között időszakára esőt prognosztizáló jelentések miatt vásároltak előzetesen kevesebb jegyet online, ami aztán már a kiállítás első napján megdőlt, hisz többen jöttek el Vásárhelyre, mint a tavalyi jubileumi esztendőben az első napon.
A kiállítást Farkas Sándor parlamenti államtitkár, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese nyitotta meg, aki – különböző funkciókban – minden eddigi kiállításon részt vett. A mindenkori fő együttműködő a MÁSZ és tagszervezetei, a szakmai konferencia programokat pedig idén a MATE szervezte, mely két napon át fogadta a hallgatóságot a fenntarthatóság, a jövőálló állattenyésztés témakört körül járva.
Nincs ember, aki ne szeretné a rejtvényeket, a fejtörőket. Nézzük csak meg az újságokat, magazinokat, mindegyikben kötelező elem egy-két rejtvény. Az emberek kíváncsiak, érdeklődőek, szeretik tudni az aktualitásokat, ezért is olvasunk végig nap mint nap annyi cikket. Azonban szeretjük törni is a fejünket, „megdolgoztatni az agytekervényeinket”, ahogy szoktuk mondani. Egy kis aktivitást csempészni a lapozgatások vagy éppen az online felületek böngészése közti kattintások mellé. Ebben pedig hatalmas segítségek a játékok, például a kvíz.
Ráadásul a kvízjátékokkal tanítani és figyelmet felhívni is lehetséges. Talán mindenki próbálta már a különböző országok fővárosait három lehetőség közül kiválasztani, és megtapasztalta, hogy amíg Olaszországról vagy Kínáról van szó, a többségünk nem is téveszt. Na de azt vajon hányan találjuk el, hogy N’Djamena Csád, vagy Port Moresby Pápua Új-Guinea fővárosa? Valószínűleg kevesen. Azonban a kvízjátékok esetében a hibázás nem probléma, sőt, talán kötelező elem is, ami felhívja a figyelmünket arra, hogy mely területeken van még pótolni valónk. Elindul egy folyamat, és azon kapjuk magunkat, már nem is a fővárosról olvasunk, hanem a rövidcsőrű hangyászsünről, meg a tengeri uborkáról, és ez mind-mind egy egyszerű kvízjátékkal indult.
A Limousin és Blonde d’Aquitaine Tenyésztők Egyesülete francia elismerést is kapott Hódmezővásárhelyen.
A XXXI. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokat 2024. májusának első napjaiban rendezték meg Hódmezővásárhelyen. Az eseményen ezúttal is jelen volt a Limousin és Blonde d’Aquitaine Tenyésztők Egyesülete. A szervezet jó kapcsolatokat ápol francia partnereikkel, így a meghívásuknak eleget téve idén is eljött az eseményre Gilles Lequeux, az Interlim kereskedelmi igazgatója.
Közösség
Üzemeltetés
Szellemi tulajdon 2014 Nyírvidék Média Kft. Minden jog fenntartva!
A honlapon közzétett cikkekért a szerzők vállalják a felelősséget. A hirdetések tartalmáért a hirdetők vállalják a felelőséget.