Napjainkban nem ritka, hogy a vadon élő és a haszonállatok útjai keresztezik egymást. Ez azonban egyszerre rejt magába természetvédelmi, állategészségügyi és gazdasági kockázatot, hiszen a közvetlen és közvetett érintkezés betegségek terjedéséhez, termelési veszteségekhez, valamint a törékeny biodiverzitás sérüléséhez vezethet.

A Dr. Veres Szilvia a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar tudományos dékánhelyettese elmondta: a DE a genetikai, állategészségügyi, természetvédelmi és vadgazdálkodási tudásával, hálózataival és oktatási programjaival kulcspozíciót tölt be az együttműködésben. Hidat képez a labor és a terep, a kutatók és a helyi közösségek között, miközben a projekt a One Health szemléletet követve, az állatok, az emberek és a környezet egészségét egy egységként kezeli. Mint mondta: a program különösen időszerű, mert a változó éghajlat és az emberi tevékenységek miatt a fajok mozgása, találkozásai és a kórokozók terjedése felgyorsult, miközben a természetes élőhelyek sérülékenyebbé váltak.

A román-magyar határon átnyúló együttműködés felméri, nyomon követi és óvja a térség vadon élő állatvilágát – fejtette ki a központ átadóünnepségén Dr. Veres Szilvia

A program részeként jött létre a ROHU Regionális Határ-menti Vadvilág Monitoring Központ a vadon élő állatok határ-menti állományviszonyainak megfigyelésére.

A laboratóriumi vizsgálatok és a terepi mintavételek az állategészségügyi kockázatbecslés, a vad-háziállat érintkezési pontok és a betegségek terjedési kockázatainak feltárását szolgálták. A projekt során vizsgáltuk egyebek mellett a vadfaj populációk genetikai sokféleségét és állománysűrűségét. A munka egyik szakmai hátterét a DE Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központ állatgenomikai kutatócsoportja jelentette, amely hazánkban molekuláris genetikai vizsgálatokat végez vadon élő populációkon, fajokon és csaknem két évtizedes kutatási tapasztalatot biztosított a közös munkához – emelte ki a projekt szakmai vezetője Dr. Szendrei László, a DE MÉK Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék adjunktusa.

Az egyéves programban a Debreceni Egyetem és a Temesvári Egyetem munkatársai egyebek mellett fajleltárt készítettek és állományfelmérést végeztek a román-magyar határtérségben élő állatfajok közül elsősorban a nagy- és apróvadfajokra fókuszálva – mondta el Dr. Szendrei László a projekt szakmai vezetője

A WILD-SM egyik célja a határ mentén élő vadfajok egységes elveket követő vadgazdálkodásának megalapozása. A központ működésének köszönhetően pedig fontos adatokat gyűjthetünk a fajok mozgásáról és az egészségi kockázatokról. Ezen ismeretek beépíthetők a természetvédelmi és vadgazdálkodási gyakorlatba, a vadon élő állatfajok védelme és az emberi közösségekkel való konfliktusok mérséklése érdekében. Véleményünk szerint a projekt révén javul a térségben az állattartás és az élelmiszerlánc biztonsága is, hiszen a meglévő jelzőrendszerek és a közös protokollok csökkentik a járványkockázatot – ismertette a szakmai vezető.

A Vadon élő állatok fenntartható kezelésében részt vevő közösség a román-magyar határmenti területeken című, ROHU00275 azonosítószámú projekt az Interreg VI-A Románia-Magyarország Program keretein belül valósult meg az Európai Unió támogatásával, 159.566,4 EUR ERFA támogatással, Románia és Magyarország társfinanszírozásával

Elérhetőség:

Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar

Cím: 4032 Debrecen, Böszörményi út 138.
Telefon: 52/508-444
E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Honlap: www.mek.unideb.hu

Kövessen minket, és további agrárgazdasági híreinket: www.facebook.com/AgrarvilagMagazin