Ezt valamilyen szinten ellensúlyozta az Ukrajnából érkező gabonaiport ár lenyomó hatása, mely nem engedte a takarmányárakat drasztikus növekedésnek indulni. Feltehetően ez a tendencia továbbra is fennáll, hiszen az Európai Bizottság 2025-ös megállapodása Ukrajnával részben visszaállította a háború előtti vámintézkedéseket, de csak bizonyos termékek esetén.

Ősszel az Amerikai Egyesült Államok és az EU között köttetett vámmegegyezés, mely megnyitotta az európai piacot az amerikai élelmiszertermékek – többek között tejtermékek és sertéshús készítmények – előtt, jelentősen megbolygatva az európai tej- és sertéságazatot. Bár a 2025 év végén érzett piaci hatás ebben a két szektorban nem csupán az amerikai megállapodás hatása, mégis nagy szerepet játszott a kialakult helyzetben. 2025 őszétől a világ nagy tej- és tejtermék-exportőr régióiban, így az Európai Unióban is robbanásszerű növekedésnek indult a tejkínálat, aminek következtében jelentős áresések történtek a piacon. Ennek hatásai Magyarországon is érezhetők.

A helyzetet tovább rontották a Kína által 2025 év végén, az európai uniós tejtermékekre kivetett importvámok, melyek az EU elektromos autópiaci vámjaira adott válaszként születtek meg. Szakértők szerint a következő időszakban az európai tejvertikum valószínűleg újra fogja pozícionálni magát, hiszen a jelenlegi árszinteken az uniós tejtermékek globálisan kevésbé versenyképesek. Kérdés azonban, hogy hogyan fogja tudni túlélni ezt a nehéz időszakot a magyar tejágazat, ugyanis a kialakult helyzet jelentős mértékben ronthatja a hazai feldolgozói és telepfejlesztési beruházási hangulatot. Egyre biztosabbnak tűnik, hogy a 2026-os év nem lesz sikeres időszak az ágazat történetében, mivel a piacon kialakult helyzet következtében a szerződések újra kötése sem megy zökkenőmentesen, ahol pedig mégis, ott a termelőknek a tavalyinál rosszabb feltételekkel kell megelégedniük.

Egyelőre a húsmarha felvásárlási árak szárnyalnak, mind a hízóalapanyag felvásárlás terén, mind a vágóállat piacon

Hasonló helyzet uralja az Európai sertéspiacot is, mely az ősz folyamán jelentős árcsökkenést tapasztalt, ez pedig akárcsak a tej esetében a magyar tenyésztőket szintén érzékenyen érintette. Az Európai Unióban a hasított súlyú sertéshús ára szeptember és október között mintegy 10 százalékkal csökkent, minek következtében mára több nagyobb piacon már a termelési költség alatti szintek alakultak ki. A piaci árak alakulására egyaránt hatnak a globális kereskedelmi bizonytalanságok és az uniós kínálat szezonális változásai. A mostani időszak éppen ezért elsősorban az alkalmazkodásról és a rugalmasságról szól. A versenyképesség fenntartása érdekében a fókuszt a tudatos költséggazdálkodásra és a stabil export-stratégiára kell helyezni.

A vágott féltest árak szintén 30%-kal emelkedtek az utóbbi 1 évben, és mivel jelenleg a havi és heti árváltozások is közel 1%-os emelkedést mutatnak, úgy tűnik maradnak az igen magas felvásárlási árak!

Az Európai Unió átlagárait tekintve jelenleg minden kategória értékesítési ára legalább 20%-kal haladja meg a tavalyit. A hízó-alapanyagnál 47%-os, a vágóállatok esetében pedig 53%-os árnövekedés tapasztalható. A kérdés, hogy meddig marad a kedvező tendencia?

Az Európai Unió átlagárait tekintve jelenleg minden kategória értékesítési ára legalább 20%-kal haladja meg a tavalyit. A hízóalapanyagnál 47%-os, a vágóállatok esetében pedig 53%-os árnövekedés tapasztalható. A szabadkereskedelmi megállapodások eredeti célja az, hogy új exportlehetőségeket nyissanak meg az uniós vállalkozások előtt, ugyanakkor véd záradékokkal csillapítsák az agrár- és élelmiszeripari szektor aggályait.

A tagállamok december 16-án döntöttek az EU-MERCOSUR megállapodás jóváhagyásáról az Általános Ügyek Tanácsának ülésén, azonban a tagállami álláspontok továbbra is megosztottak. Franciaország változatlanul ellenzi a megállapodást, elsősorban a mezőgazdasági termelők védelmére hivatkozva, míg Lengyelország szintén kritikus. Ezzel párhuzamosan az Európai Parlamentben is ellentétek érződnek a ratifikációval kapcsolatban. Tíz európai parlamenti képviselő öt politikai frakcióból levélben fordult az Európai Bizottság elnökéhez, hogy az Európai Parlament jogi felülvizsgálat céljából terjessze fel az intézkedést az Európai Bírósághoz, hiszen az Európai Parlamentnek nem csak joga, hanem kötelessége is lenne tisztázni a meg-állapodás jogi megfelelőségét még a ratifikációs folyamat lezárása előtt. Az egyezmény végső egyeztetésénél óriási csatározások folytak, ugyanis először sikerült elérni a megállapodás aláírásának elhalasztását. Akkor még úgy tűnt, hogy sikerült egy kompromisszumban megállapodni, azonban végül az Európai Tanácsot sikerült az EU-MERCOSUR megállapodás elfogadására átfordítani, így az jóváhagyta az egyezményt. Míg Magyarország az egyezmény ellen szavazott.

Az európai mezőgazdasági és mezőgazdasági szövetkezeti szervezetek továbbra is egyhangúlag és egységesen ítélik el a megállapodást. Fontos megjegyezni azonban, hogy a megállapodás aláírása önmagában csak egy lépcső a folyamatban, hiszen ettől még nem dől el, hogy az egyezmény mikor léphet hatályba. A folyamat ugyanis több lépcsős. A megállapodás két „pillérre” bomlik: egy partnerségi (politikai és együttműködési) részre, illetve egy külön ideiglenes kereskedelmi megállapodásra. Utóbbi az EU kizárólagos hatáskörébe tartozik, ezért elvben nem igényel tagállami parlamenti ratifikációt, de az Európai Parlament hozzájárulása és a Tanács további döntése így is szükséges. A partnerségi rész viszont vegyes megállapodásként a tagállamok ratifikációját is megkövetelheti, ami hosszabb pályát jelent.

Január 17-én Paraguayban az EU-MERCOSUR országok végül aláírták a kereskedelmi megállapodást. Vajon növekedési pályára állhat az európai gazdaság a jövőt tekintve?

A kereskedelmi megállapodás tényleges hatásai a részmegállapodásoktól függenek, melyek még folyamatban vannak. Tervek szerint a három legérzékenyebb termékre, a marhára, a baromfira és a sertésre kvótát húznak meg. Marhából évente például 99 ezer tonnát importálhatnak az EU-ba, de nem vámmentesen, hanem 7,5 százalékos vámtarifával – a 99 ezer tonna a teljes EU éves marhafogyasztásának mindössze 1,5 százalékát adja, és tavaly ennél többet, 206 ezer tonnát importáltak a MERCOSUR-államokból magasabb vámtarifával, így az argentin steakhús továbbra is inkább luxusterméknek fog számítani, nem pedig a mindennapi étkezés részének. Ettől függetlenül az elemzők nem túl bizakodók, azt jelzik, hogy a piacon áresést okoz majd a Dél-amerikai termékek európai piacra történő áramlása. Az egyezmény hatását a húsmarhaszektorra valószínűleg majd a jövőben fogjuk látni. Egyelőre még az Európai Parlament ratifikációja is hátra van, ezért még sok időnek kell eltelnie az „első levont következtetések időszakának” eljöveteléig!

Dr. Szücs Márton

Elérhetőség:

Limousin és Blonde d’Aquitaine Tenyésztők Egyesülete

Cím: 1134 Budapest, Lőportár u. 16.
Telefon: 1/412-5098
E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Honlap: www.limousin.hu

Kövessen minket, és további agrárgazdasági híreinket: www.facebook.com/AgrarvilagMagazin