Beváltható kuponkód: AGRARVILAG1500

AGRÁRVILÁG Magazin

Kövesd te is!

Partnereink

Jövőkép és válaszút a hazai búza-piacon

  • szombat, 16 augusztus 2025 20:00

Hazánkban jó-átlagos, hektáronként 5 tonna feletti termést prognosztizáltak a szakemberek. A magyar búzatermesztőknek az egyre erősebb versenytársakkal kell igazán megküzdeniük – hangzott el a Debreceni Egyetemen rendezett XXXII. Búzatanácskozáson. A hazai és nemzetközi búzapiac helyzete mellett a szakmai rendezvény központi témái voltak még az új trendek, kutatási eredmények, a precíziós mezőgazdaság és a mesterséges intelligencia alkalmazási lehetőségei is.

A Debreceni Egyetem (DE) felelősséggel tartozik a hazai agrárium fejlődéséért, éppen ezért az elmúlt időszakban jelentős fejlesztéseket hajtottunk végre. A Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karon (MÉK) valamint az Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaságban (AKIT), szimbiózisban zajlanak a precíziós mezőgazdasághoz kapcsolódó képzéseink, kurzusaink.


A DE MÉK és AKIT a legmodernebb drónplatformokat, szenzorokat, hiperspektrális kamerákat és laboreszközöket szerezte be, a DE MÉK elindította a hazánkban egyedülálló precíziós mezőgazdasági mérnök alapképzést és közös, kettős diplomás képzést indít a Dél-Dakotai Állami Egyetemmel

Az infrastrukturális fejlesztéseknek köszönhetően mindezt most már világszín-vonalon tehetjük. A legmodernebb drónplatformokat, szenzorokat, hiperspektrális kamerákat és laboreszközöket szereztük be, továbbá munkánkban, a kutatásainkba, egyre nagyobb területen vonjuk be a mesterséges intelligenciát is. Ezekkel a lépésekkel hiszem, hogy még hatékonyabban segíthetjük a hallgatóinkat és a térség gazdálkodóit – mondta a tanácskozás megnyitóján Dr. Harsányi Endre a Debreceni Egyetem agrár- és élelmiszertudomány fejlesztéséért felelős ágazatfejlesztési rektor-helyettese.


Az egyetemi oktatás része, hogy aktív kapcsolatot ápoljon az ágazattal, a piaci szereplőkkel és a gyakorló szakemberekkel – tájékoztatott Dr. Vad Attila Miklós, a Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság Látóképi Növénytermesztési Kísérleti Telep igazgatója

Hazánkban 944 ezer hektárra nőtt a búza vetési területe, de Oroszország évi 80 milliós, Ukrajna 23 milliós és Kazahsztán 19 millió tonnás búza-exportja jelentős átrendeződést okozott az európai búza-piacon, amely a magyar búza-kivitel legnagyobb célországában, az olasz piacon is egyre meghatározóbb. Európában a termés és az árukészletek nagyságában is csökkenés figyelhető meg – tájékoztatott Dr. Lakatos Zoltán.


A 32. alkalommal megszervezett búza-tanácskozáson Dr. Lakatos Zoltán a Hajdú-Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója kiemelte két tényező az, amely nagyban befolyásolaja a hazai búza-piac helyzetét, az erősödő versenytársak és a szélsőséges időjárás

A Hajdú-Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója hozzátette, hogy bár a gabona termelés volumene nőtt, jelzésértékű azonban, hogy a vármegyében a napraforgó vetési területe meghaladta a búzáét.

A Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, az MTA DAB Agrártudományi Szakbizottsága, valamint a Hajdú Gabona Zrt. által szervezett szakmai fórumon Dr. Nyéki Anikó, a Széchenyi István Egyetem Biológiai Rendszerek és Precíziós Technológiai Tanszék egyetemi docense elmondta a precíziós mezőgazdaság egy fenntarthatóbb, ökológiailag jobban megtérülő szántóföldi növénytermesztési technológia, amelynek ki-mutatható jövedelmezőségi előnyei vannak. 


A gazdálkodóknak az ökológiai környezethez a kultúrnövény-szerkezethez és a jövedelmezőséghez igazodva kell megválasztaniuk a megfelelő technológiákat!

A gazdák már ma is „tudtuk nélkül” használják a mesterséges intelligenciát. Elsősorban a meteorológiai, illetve szántóföldi szenzorok vagy éppen a nagyerőgépek fedélzeti rendszere olyan plusz információkat szolgáltat számukra, amelyeket akár egy mobiltelefonos platformon is nyomon követhetnek – mutatott rá Dr. Nyéki Anikó.


A Hajdú-Bihar vármegyei területeken az elmúlt három évben az országos átlag feletti minőségű és mennyiségű búza termett. Az 51 ezer hektáron vetett kalászos túlnyomó százalékban jó, malmi minőségű!

Dr. Rátonyi Tamás, a DE MÉK Földhasznosítási, Műszaki és Precíziós Technológiai Intézet egyetemi docense előadásában a precíziós eszközök – a talajvizsgálatok, a vetés, a tápanyagutánpótlás és a növényvédelem területén történő – felhasználási lehetőségeiről beszélt. 


Dr. Pepó Péter, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Növénytudományi Intézetének egyetemi tanára hangsúlyozta: A hagyományos technológiák fejlesztéséről sem mondhatunk le; a megfelelő fajtaválasztás, a vetéstechnológia és a tápanyagutánpótlás meghatározó tényezői, legújabb generációs eszközök alkalmazása mellett a terméshatékony mezőgazdaságnak!


Debreceni Egyetem megkezdte a szabadforráskódú adatbázis állomások telepítését, amelyek a térség gazdái számára nyújtanak ingyenesen elérhető, nagy mennyiségű információt – mondta el Dr. Rátonyi Tamás

Az előadásokat követően gyakorlati bemutatót tartottak az egyetem Látóképi Kísérleti Telepén, ahol fajta-tesztelési, vetésváltási, trágyázási, öntözési és egyéb tartam-kísérleteket ismerhettek meg a résztvevők.

Elérhetőség:


Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar

Cím: 4032 Debrecen, Böszörményi út 138.
Telefon: 52/508-444
E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Honlap: mek.unideb.hu

Kövessen minket, és további agrárgazdasági híreinket: www.facebook.com/AgrarvilagMagazin