Később, amikor a vírus genetikai elemzése megtörtént, kiderült, hogy a Németországban megbetegedést okozó „török” típus nem azonos a hazánkban fertőző „pakisztáni” típussal. Fontos azonban megemlíteni, hogy amikor a rendelkezésre álló genetikai adatok alapján megtörténik a vírus besorolása, az nem a teljes genom alapján történik, ezért ezekből a vizsgálatokból mindössze annyi következtetést lehet levonni, hogy a kórokozó mely országokban terjedő törzsekhez hasonlít a leginkább.

Száj- és körömfájás kitörések 2025 április 20-án

Sok összeesküvés-elmélet azonnal napvilágot látott. Először azt híresztelték többen, hogy ezt a vírust mesterségesen gyártották. Aztán azt is tudni vélték néhányan, hogy direkt hozták be a magyar párosujjú patások lefertőzése, kiirtása céljából. Sőt volt, aki egyenesen tagadta a vírus jelenlétét. A járványügyi nyomozás, amely minden kitörés esetében elindul, természetesen ezekre a vélekedésekre is kiterjedt. Egyelőre az látszik a vizsgáltokból, hogy leginkább emberi tényező, illetve a járműforgalom vezethet a terjedéshez, a levegő, a víz és az állatvilág (madarak, vadak) kevésbé. De ezt az információt egyelőre csak ennek a cikknek a megírásakor tudjuk közölni, ugyanis eddig a pillanatig a vadállomány monitoringja során még nem találtak fertőzött páros ujjú patást. Ha a szél, a víz és a madárállomány nagyobb szerepet játszana a vírus közvetítésében, akkor a vadak monitoring-vizsgálata is kimutatná fertőzés nyomát feltehetően. Azonban nagyon gyorsan változnak az események, sok esetben napról napra, óráról órára.

Jelenleg a cikk megírásakor 5 magyar és 6 szlovák kitörést tartunk nyilván. Ezek nagyjából egy földrajzi régióra koncentrálódnak, egy szlovák körzet északabbra 50 km-el, míg egy magyar délre, a centrumtól 60 km-re található.

A NÉBIH honlapján folyamatosan megtekinthető a járványügyi térkép a https://portal.nebih.gov.hu/rszkf oldalon. Ugyanitt látható az az információs térkép is, amely a betegség kitörésével kapcsolatos kontaktgazdaságok vizsgálati számait tartalmazza vármegyénként. 2025 április 20-ig mintegy 1500 gazdaságot vizsgáltak, amely több, mint 60 ezer minta elemzését jelenti. Az egyes megyékben a zöld szín tónusával jelölték a vizsgálat gazdaságok számát, vagyis minél sötétebb zöld a megye színe, annál több telep került vizsgálat alá. Ezeket a telepeket a járványügyi nyomozás kontaktkutatásai alapján monitoringozták.

Száj- és körömfájás monitoring vizsgálatok Magyarország állattartó telepein 2025 április 20-án

Nagy öröm, hogy egyelőre, még egyszer hangsúlyozom, hogy cikkünk megírásáig az ország többi részén nem találtak fertőzést. Az is a szerencsének könyvelhető el – bár ebben a tejelő tehenészetek valószínűleg nem értenek egyet – hogy a kitörések mind zárt tartású, tejelő tehenészeti telepeken bukkantak fel. Húsmarha állományok fertőződése esetén ugyanis a jelenleginél jóval nagyobb problémával kellene szembenéznünk. A nagy létszámú tejelő tehenészeteknek minden esetben szigorú járványügyi szabályoknak és higiéniai előírásoknak kell megfelelniük, már csak a tejtermelés miatt is. Ezeken a telepen nem történik legeltetés, vagyis az állatok zárt helyen vannak, a tejelő és takarmányos szállító jármű – ami az egész országot, vagy régiót járja feltehetően – nem kell, hogy az állatok közvetlen közelébe érkezzen, így sokkal kisebb az esély, hogy legeltetéssel, vagy szabadtartással a környezetbe, esetleg a vadállományba kerüljön a vírus. Húsmarha állományoknál, ahol szinte mindenhol gyepre alapozzák az anyatehén tartást, zárt istállóval pedig csak elvétve találkozunk, jóval nagyobb lenne a vírusátadás kockázata. Mivel a tejelő tehenészetek esetében jóval kisebb az érintkezési lehetőség a természetes környezettel, kifejezetten hangsúlyos az „emberi tényező”, ugyanis a telepi dolgozók, állatorvosok, inszeminátorok, körmözők, egyéb személyek, akik a telepen megfordulnak válhatnak a vírus első számú „hordozó” forrásaivá. Noha az emberek nem betegszenek meg sem a vírustól, sem az állatoktól, sem a termékeik elfogyasztásától, mégis átvihetik a vírust, ugyanis a kórokozó mostani tudásunk szerint 21 napig képes fertőzőképes maradni a ruhán, tárgyakon, bárhol fertőtlenítés nélkül. Szerencsére a legelemibb fertőtlenítőszerek és a hő, UV sugárzás is gyorsan elpusztítja ezeket az organizmusokat. A vírusok olyan szervezetek, amelyek hosszú túléléséhez szükség van gazdasejtre. Nélkülük a vírus nem tud replikálódni, szaporodni. A vírusnak nincsen olyan sejtszervecskéje – hiszen a vírusok nem élő sejtek, mint pl. a baktériumok – amellyel a DNS-ében, vagy RNS-ében kódolt információt olvasni tudná, ezzel építeni,regenerálni vagy reprodukálni lenne képes önmagát.

Egy fehérjeburokba bújtatott információs testnek tekinthető. A fehérjeburok segítségével csatlakozik a gazdaszervezethez és ott a gazdasejten olyan biokémiai reakciót idéz elő a saját fehérjéje segítségével, amely megváltoztatja a gazdasejt membránfehérjéjének konformációját úgy, hogy a vírus örökítőanyaga (DNS, RNS) be tudjon jutni a gazdasejtbe. Ott aztán a gazdasejt sejtszervecskéinek segítségével a saját örökítőanyagát kezdi el „másoltatni”, „gyártatni”, míg a sejt saját regenerációja helyett rengeteg kis vírus-testet fog legyártani. Amikor már megfelelő számú vírus-test jött létre, a gazdasejt szétesik és elpusztul. Így tovább tudnak terjedni a vírus-testek, amelyek ezután fertőzni fognak. Ha azonban a vírus nem képes replikálni önmagát, mert nincs gazdasejt, akkor elpusztul. Éppen ezért fontos jelenleg a karanténozási és felszámolási védekezési módszer. Amennyiben a beteg állatokat és a vele egy környezetben lévő állatokat leölik, abban a pillanatban „eltűnik” az összes működőképes gazdasejt, vagyis a testbe szorult vírus „napjai meg vannak számlálva”. A karantén pedig azért szükséges, hogy a még fertőző tetemek (hiszen a vírus még napokig működőképes azért) ne érintkezhessenek semmilyen vektorral, amely elviheti a helyszínről a kórokozót. Ez a járványkezelési módszer nagyon nagy figyelmet és összehangolt pontosságot igényel a száj- és körömfájás fertőzés esetén, mert nagyon virulens betegségről van szó, aminek a terjedőképessége is borzasztóan hatékony. A védekezés kulcsmomentuma tehát az, hogy hogyan lehet a fertőzési láncot megállítani. Karanténnal, járműfertőtlenítéssel, kihelyezett fertőtlenítőpontokkal stb…, amely módszereket láthattuk alkalmazni eddig is a védekezésben.

 Száj- és körömfájás tünetek

Száj- és körömfájás tünetek a szájpadláson és a tőgyön

Sokan kérdezik, hogy az állattartó telepekenmiért kell minden állatot leölni és miért nem lehet karanténnal védekezni. Ennek az elsődleges oka biológiai kórtani ok – bármilyen meglepő – és nem gazdasági. A vírus-populáció, amely az állatokban termelődik, amikor a gazdaszervezet már ellenanyagot termel csökken, majd összeomlik – hiszen szerencsés esetben a gazdaszervezet legyőzi a kórokozót. Általában a felnőtt állatok esetében nagy gazdasági kárt okozva ugyan, nagyon rossz élettani állapotba kerülve, de mégis sikeresen legyőzve a kórt a túlélés esélye elég jó. Inkább a fiatal egyedek elhullásával kell számolni. A vírust legyőző állatok azonban olyan szerveiben, szöveteiben, ahol az immunanyag aktivitása gyengébb, hosszú ideig megbújhat a vírus. Lassan ugyan, de képes szaporodni, és ha a sejtek regenerációja ezzel egyensúlyban van, akkor rejtve marad a kórokozó. Ezek bármikor kiszabadulhatnak és a telepen új állat szervezetébe kerülve újabb megbetegedési hullámot idézhetnek elő. Vagyis az „átvészeltetett” állományokból soha többet nem lehet kiirtani a betegségét, időről időre elő fog jönni. Maga a betegség rendkívüli nagy gazdasági kárral jár, hiszen a termelő állatok termelése több, mint a felére csökken, ami miatt már nem gazdaságos a tartásuk. Ezt egyetlen gazda – aki ebből él – sem engedheti meg magának.

A védekezésnek a biológiai okon túl egy gazdasági oka is van. Azokban az országokban, ahol felbukkan a járvány, exporttilalmi korlátozás lép életbe. Ezt a tilalmat a védekezés végrehajtásával módosíthatják az importáló országok. Az Európai Unió területén ezt egységesen szabályozzák. Az érintett régiókból tilos a kiszállítás, azonban a betegség által nem érintett, úgynevezett „nem korlátozott területről” származó állatok, termékek importját, transzportját nem akadályozhatnák az unió tagállamai. Mégis azt látjuk ezzel szemben, hogy az élő állatok transzportját engedélyezik csak a legtöbb szomszéd országban, és a termékeket sem engedik importálni bizonyos tagállamban, noha ezek nagy része hőkezelt, feldolgozott. A legnagyobb problémát azonban mégsem az Európai Unió országai jelentik, ha a húsmarha ágazatot nézzük. A hízóalapanyag és vágóállat exportunk, amely a húsmarha élőállat kibocsátás 90%-a, főként harmadik országba megy. Mindössze 10% kerül Európai Unió tagállamába, az összes többi déli, vagy keleti piacon értékesül. Főként Izrael, Libanon, Törökország és az Észak-Afrikai országok, esetleg Közel-keleti országok importálják a nagy kereskedő cégek által közvetített szállítmányokat. Sajnos ezek az országok nem engedik jelenleg az exportot. A hazai húsmarhatenyésztő egyesületek álláspontja, hogy a kormányunk és állategészségügyi hatóságunk mielőbb vegye fel a kapcsolatot ezeknek az országoknak az állategészségügyi hatóságával és kérelmezze, hogy a korlátozás alá nem eső területekről elindulhassanak a szállítmányok. Ha ez nem történik meg, a nagy kereskedő cégek előbb-utóbb likviditási gondokkal fognak szembesülni, ami hosszú távon nemzetgazdasági problémákat is okoz. Az árak egyelőre nem változtak jelentősen a húsmarha szektorban, viszont a piac áll. Nem ilyen szerencsés a juh ágazat, ahol az ár kétharmadára eset egy hónap alatt, abban az időszakban, amikor a legtöbb vágóbárányt értékesítik Olaszországba a húsvét miatt. Itt pont fordított helyzetet látunk. Az állatokat szállítják, hiszen Olaszország Európai Uniós tagállam, vagyis a korlátozás alá nem eső területekről szállíthat, viszont az ár nagyot zuhant. Tekintettel arra, hogy a bizalom most nem túl erős, a tenyészállat forgalom is megtorpant. Üsző értékesítésről egyáltalán nem hallunk, sőt még a tenyészbika értékesítés is megállt az országban. Most minden azon múlik, lesz-e még kitörés, vagy sikerül a vírust kordában tartani.

Folyamatosan hoz rendelkezéseket az állategészségügyi hatóság is a vírus terjedésének megakadályozása érdekében, mint például a látogatási napló szigorítást, ahol minden személy és jármű regisztrációjának meg kell történnie, aki-amely a telepekre bemegy, vagy ott megfordul!

Az állam egyelőre vállalta a felszámolás alatt álló telepek kártalanítását, beleértve az állatok, az eszközök értékének térítését, sőt még a munkabérek, járulékok kifizetésében is segítséget nyújt. Megjelent a rendelet is, mely szerint abban az esetben kártalanítják a felszámolásra kijelölt állománnyal rendelkező gazdákat, ha tevékenységüket újrakezdik és 3 éven belül elérik azt az állománynagyságot, amellyel a felszámoláskor rendelkeztek. Ez nem kis feladat, főként, ha valakinek tenyészállat előállító gazdasága volt, mert tenyészállatot nagy számban nem lehet gyorsan beszerezni. Emellett folyamatosan hoz rendelkezéseket az állategészségügyi hatóság is a vírus terjedésének megakadályozása érdekében, mint például legutóbb: a látogatási napló szigorítást, ahol már minden személy és jármű regisztrációjának meg kell történnie, aki-amely a telepekre bemegy, vagy ott megfordul. Ez már nem csak a nagy létszámú állattartó telepeknek kötelező, hanem a kisebb telepeknek is. A rendelkezésekről és korlátozásoról a NÉBIH honlap-
ján lehet tájékozódni.

Egyelőre csak bízhatunk benne, hogy megáll a betegség terjedése, mert ha nem, az felbecsülhetetlen kárral járna az ország szarvasmarha, juh, kecske és sertéstenyésztésére nézve, valamint a magyar élelmiszer ellátásra és nemzetgazdaságra is nagyon súlyos nyomást gyakorolna.

De legyünk pozitívak! Ha mindenki betartja az előírásokat, főleg a fertőzött telepek, megfigyelési körzetek lehetőség szerinti elkerülését, a dögkutak és ártalmatlanítási területek „bejárásának tilalmát”, illetve, ha a védelem szakszerűen, és még a mostaninál is szigorúbban folytatódik, akkor van esély a „vírus feletti győzelemre”. Tegyünk meg mindent ennek érdekében, hiszen ez közös érdekünk, ez egész Magyarország érdeke.

Dr. Szücs Márton

Elérhetőség:

Limousin és Blonde d’Aquitaine Tenyésztők Egyesülete

Cím: 1134 Budapest, Lőportár u. 16.
Telefon: 1/412-5098
E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Honlap: www.limousin.hu

Kövessen minket, és további agrárgazdasági híreinket: www.facebook.com/AgrarvilagMagazin