A tenyészállat-előállítást a választás után mindig követi egy hízlalási vagy utónevelési periódus. Tenyészbikák nevelése esetén a sajátteljesítmény vizsgálat (STV) 5 hónapos tesztje például egy meghatározó hízlalási szakasz, míg a nőivarú tenyész-utánpótlás utónevelésénél egy fehérjében, energiában és rostban gazdagabb takarmánnyal történő üszőnevelési szakasz előzi meg az első termékenyítést, vagyis a tenyésztésbevétel időpontját. Az áruelőállításnál ez nem feltétlenül így történik. A gazdaságok nagyobb része ugyanis választás után, hízóalapanyagként értékesíti a növendék borjakat, kisebb hányada pedig hizlalja őket, és a hízott borjút, mint vágóbikát, vágóüszőt értékesíti. A két lehetőség jövedelmezőségéről eléggé megoszlanak a vélemények.

A jó genetikai értékeket képviselő limousin növendékek a hizlalási szakasz alatt hamar jó kondiba kerülnek

A jövedelmezőséget alapvetően két összetevő határozza meg. Az egyik a bevétel, vagyis milyen árat tud a gazda elkérni az áruért. A másik pedig a költség, amibe kerül tulajdonképpen az egész áruelőállítás. Mindkét komponens a piactól függ, ám míg az elsőt a marhahús fogyasztói ára határozza meg – ami pedig a kereslet-kínálat arányától függ – addig a másodikat a takarmányárak, építőanyagárak, üzemanyagárak és a munkaerőpiac lehetőségei formálják.

A hús fogyasztói árának alakulása

Ha a fogyasztói árakat nézzük világszinten, elmondhatjuk, hogy a marhahús ára az utóbbi 8 évben jelentősen nőtt. A COVID-19 megjelenése után két évvel, főleg a negyedik hullám lecsengésével egy-időben és kicsivel azután emelkedett meg rekord mértékben, majd egy erőteljes visszaesést követően ismét növekedésnek indult.

A marhahús-takarmány ár-arányának alakulása

A takarmányárak a járvány sújtotta időszak után szintén emelkedésnek indultak, ami 2021-ben már kritikus pontot ért el. Ebben az időszakban Európa szerte sok hizlaló üzem bezárt, mert a marhahús-takarmány ár arány nagyon magas volt, világszinten elérte a 35%-ot. Ezt követően leesett, amikor kialakult az orosz-ukrán konfliktus. Később, a felhalmozódott, eladatlan gabona tovább nyomta az árakat, ezért 2023-ban nagyon alacsony áron is terményhez lehetett jutni, főként a fronthoz közeli régiókban. 2024 eleje óta a szárazságnak és a kedvezőtlen időjárási jelenségeknek, valamint egyéb demográfiai és ökonómiai okoknak köszönhetően ismét emelkedtek az árak, és 2025-ben feltehetően ez a tendencia folytatódik.

Azt, hogy a terményárak emelkedésével járó költségnövekedést (és meg kell még említeni az egyéb állandó költségek, illetve járulékos költségek növekedését is) meddig képes követni a termelői árak növekedése, azt a fogyasztói igény határozza meg, amely közvetlenül befolyásolja a fogyasztói árat a kereslet növekedésén vagy csökkenésén keresztül. Röviden, ha nő a fogyasztás, vagyis nő az igény, a kereslet, emelkedik az ár is, és ez természetesen fordítva is igaz.

A marhahús-takarmány ár-arányának alakulása

A világ számos pontján eltérő a marhahúsfogyasztás mértéke és alakulása az utóbbi években. Dél-Amerika országaiban kimagasló a húsfogyasztás, a legnagyobb húsmarha tartó országokban 40 és 50 kg/fő/év között mozog, 10 évvel ezelőtt Uruguayban még a 60 kg-ot is meghaladta. Ezekben az országokban hosszútávon csökkenést látunk, rövid távon viszont enyhe emelkedést. Jelentős fogyasztáscsökkenés jellemzi Kanadát és Ausztráliát, illetve egy viszonylag kis mértékű csökkenés Európa legtöbb országát, köztük Magyarországot is. Ebben a régióban Csehország és Írország fogyasztása emelkedik kis mértékben, illetve az USA esetén lehet fogyasztásnövekedést látni. Nagyon érdekes itt Kína (CHI), hiszen a marhahús fogyasztása folyamatosan nő az utóbbi években, és bár az egy főre jutó, éves átlagfogyasztás nagyon alacsony (bár kétszer annyi, mint hazánk esetében), és a tendencia is enyhén emelkedő, mégis a népesség miatt, ha 1 kilogrammal nő az ország fogyasztása, az azt jelenti, hogy 1,4 millió tonnával növekszik a vágás, ami összehasonlításképp Kanada egy teljes évi termelésével egyenlő.

Fejenkénti marhahús fogyasztás alakulása 2003, 2012, 2020-2023

A termelés tekintetében hasonló a tendencia. A Dél-Amerikai országok termelése az utóbbi időben folyamatosan nőtt. Kisebb mértékben, de emelkedett Észak-Amerika, Afrika és Ausztrália (Óceánia). A legszámottevőbb növekedést az Ázsiai országok produkálták, ezzel szemben Európa csökkenő tendenciát mutat. Európa termelésének csökkenését és a fő importőrök fogyasztásának növekedését látva egyre nyilvánvalóbbá válik tehát, hogy a marhahús piac keresleti piaccá alakult főként Európában, de a növekvő termelés ellenére Dél-Amerikában, az USA-ban és Ausztrália környezetében is, aminek oka főként a Dél-Kelet-ázsiai országok, elsőként Kína keresleti igénye.

A marhahús világkereskedelmi áramlatai 2023-ban (ezer tonna)

Ha csak a húsmarha keresletet nézzük, amely egy magasabb minőségű terméket jelent, még inkább látható a keresleti túlsúly. Ebben a kategóriában Európa kiemelkedik, így nem véletlen, hogy az itt előállított termékek (pl. vágott féltestek), vagy alapanyagok (hízóborjú, vágóállatok) ára folyamatosan emelkedik. A szakértők becslése alapján ez a tendencia folytatódni fog, 2035-re akár 15%-kal magasabb árak is realizálhatók Európában (ezt a forgatókönyvet 97,5%-os valószínűséggel prognosztizálják). Vannak olyan kitekintések, amelyek óvatosabbak, és egy nagyon enyhe emelkedést jeleznek előre, de ennek valószínűsége nagyon kicsi (2,5%), és mivel ez a becslés sem csökkenésről szól, ezért bizakodóak lehetünk a piacot tekintve.

Vágómarhaárak, euró/tonna                                 Vágómarhapiac az EU-ban, millió tonna

Ám a vázolt összefüggéseket végig futva, látva az európai termelés- és fogyasztás csökkenést, feltehetjük a kérdést, hogy mi történik akkor az Európában előállított, fenntartható módon készült, jó minőségű marhahússal? A válasz ugyanaz, mint a hízóborjú és a vágóbika esetén. Exportra kerül. Ez rendszerint déli országok piacát jelenti, jellemzően a Közel-keleti térség, Észak-Afrika, és Ázsia főként arab országait. Jelentős ugyanakkor Európa néhány olyan országának importja, amely harmadik ország, vagyis nem EU tagállam, de vásárol az Európai Unióból. Itt lehetne kiemelni az Egyesült Királyságot, Boszniát és Szerbiát.

Ha Magyarországot nézzük, akkor a marhahús termelése és fogyasztása nagyjából egymás mellett halad az utóbbi 10 évben. Ebből az utolsó 5 év összfogyasztása felülmúlta az össztermelést mintegy 15%-kal átlagosan. Az egy főre eső, éves fogyasztás is növekedett 2013-tól mintegy 7 éven keresztül – persze nem nagy mértékben – majd újból csökkenésnek indult. Ma, mintegy 3 kg/fő/év átlagos fogyasztással a 2017-ben mért fogyasztási szintre estünk vissza. Ám ha ezt az értéket a 20 évvel ezelőtti állapothoz hasonlítjuk, akkor még mindig növekvő tendenciáról beszélhetünk.

Marhahús termelés és fogyasztás Magyarországon

Hazánkban a szarvasmarhaállomány több évet vizsgálva nőtt az előző években, azonban ennek a vizsgált periódusnak az utóbbi pár éve csökkenést mutatott. A hús-hasznú anyatehenek számában ugyanezt a tendenciát látjuk, és valamelyest a hízó növendékek is követik az előbb említett trendet. A hízó állatok nagy része azonban élőállatként elhagyja az országot (ahogy a hízóalapanyag is), a tehenek pedig Magyarországon kerülnek vágásra selejtezés után. Éppen ezért a hazai húsmarha vágások nagy része tehén vágás, és csak kisebb hányada vágóbika vagy vágóüsző.

A szarvasmarha és a húsmarha állomány alakulása hazánkban

Azt is meg kell említeni, hogy hazánkban a húsmarhatartó gazdák csak kisebb hányada hizlal, noha a hízlalás jövedelmezősége kis mértékben nőtt. Európában egyértelműen nő a hízlalás jövedelmezősége, mert a vágóárak is növekednek. A vágóár és a vágóállat ára hazánkban is növekszik, ellenben a költségek is emelkednek. Ha a költségek szerkezetét részletesebben elemezzük, akkor megfigyelhető, hogy az egyes költségnemek nem egyforma mértékben nőnek. Bár szinte minden kategória (takarmányköltség, állategészségügyi költség, gép- és fenntartó tevékenységek költsége, munkabér és közterhei, értékcsökkenési leírás) emelkedett az utóbbi években, a leginkább a hízóalapanyag ára növekedett, ezzel megemelve a beszerzési költséget.

A növendék bika hízlalás költségei hazánkban 

Könnyen mondhatnánk, hogy ilyen körülmények között egyre inkább megéri hizlalni az anyatehenet tartó gazdáknak, mert náluk az alapanyag beszerzésével nem feltétlenül kell piaci áron számolni, hanem elég a borjúelőállítás költségével, vagyis azzal az összeggel, amennyi ráfordítást kellett biztosítani a tehénre a termékenyítéstől a választásig. Ezt a gazdák azonban nem feltétlenül így értékelik pénzügyi szempontból. Ők ugyanis azzal az értékkel számolnak, amennyit a borjú ér választás után, vagyis amennyi pénzt kapnának az értékesítéskor, tehát egyszerűen mondva a piaci árral. Mivel ez is nagy mértékben emelkedik – ahogy azt említettem – sokak szerint jobban megéri korábban értékesíteni a borjút, és akkor hamarabb megtérül az anyatehén tartás (a hízlalás alatti kockázatokat nem is említve).

 Az export termék szerinti megoszlása hazánkban

Az anyatehén tartás költségei, amelyek meghatározzák a borjú értékét – természetesen a piaci tényezők mellett – a világ egyes régióinak országaiban különbözőek. Európában, Amerikában, Ázsiában és Ausztráliában ezek a költségek inkább növekedtek az utóbbi időben, noha néhány országban stagnálnak. Magyarországon az AKI Agrárközgazdasági Intézet Nonprofit Kft. adatai szerint az egyik legnagyobb emelkedés tapasztalható 2021 és 2023 között, ez pedig jelentős jövedelmezőségi csökkenést eredményezett az anyatehén tartásban. Európa adatait tekintve a megtérülés terén Magyarország áll a legrosszabb helyen, Svájc pedig vezeti a jövedelmezőségi listát. Amerikában és Afrikában vegyes a kép, de inkább pozitív a mérleg, az Ázsiai térség és Ausztrália kivétel nélkül pozitív mérleget mutat. Azt meg kell jegyezni, hogy a megtérülés terén Magyarország mellett jó néhány Európai ország is negatív mérleget produkál. Ez nem véletlen, hiszen Európában a legszigorúbb a nyomon-követhetőségi, a fenntarthatósági, illetve a termelésminőségi követelményrendszer, amely kétségtelenül növeli a minőséget és a megbízhatóságot, ám a piacot tekintve úgy látjuk, a megtérüléshez még nem eléggé. Ez azért van, mert a fogyasztói igények jelen vannak az európai elvárások tekintetében, de a fizető hajlandóságuk már kevésbé nagyvonalú. Vagyis a követelmények költségeit nem lehet érvényesíteni a termék árában. Ezért kellenek a támogatások, hogy az egyensúly megmaradjon.

Az anyatehén tartás költségei az egyes kontinensek országaiban 

A támogatások következtében a bevételek Európában magasabbak a világ többi kontinenséhez képest. Magyarország ezen a téren elég jól áll, de a folyamatosan emelkedő költségek mellett, a támogatás nélkül nem lenne kifizetődő az Európai Unió szabályrendszerének betartása céljából számtalan plusz költséget beáldozva anyatehenet, vagyis húsmarhát tartania a gazdáknak. Az Európai Unió országainak átlagos árbevétele az anyatehéntartás borjú produktumának támogatással megtoldott összegével együttvéve megegyezik az amerikai kontinens országainak átlagos ár-bevételével, támogatások nélkül (ott ugyanis nincsenek támogatások). Ázsiában és Afrika néhány országában, pl. Tunéziában magas az árbevétel, de ott nagyon magasak az értékesítési árak. Ez főleg Kínára és Indonéziára igaz. Itt a támogatás nélkül is jövedelmező az anyatehén tartás, még akkor is, ha nem legelőre alapozott, mert az óriási kereslet (amely egyébként indokolja a világ több kontinenséről történő importot) nagyon magasan tartja az elérhető árakat.

Az anyatehén tartás költségei az egyes kontinensek országaiban

Összességében, ha valóban fel akarjuk tenni a kérdést, hogy miként gazdálkodunk a húsmarhával Magyarországban és a világban, akkor válaszként egy összetett képet kell felvázolnunk. Egyelőre a világban a marhahúst egy keresleti piacon értékesítjük, ami emeli a vágott féltest árakat, az élőállat árakat, a jövedelmet.

A jövedelem emelkedése nem egyforma a világban. Magyarországon, az Európai Unióban nagy mértékben nőnek a költségek, Amerikában kis mértékben, Ázsiában, Afrikában és Ausztráliában még kisebb mértékben, vagy inkább stagnálnak. Ezzel párhuzamosan az Európai Unióban és Magyarországon csökken a termelés, stagnál, vagy kis mértékben nő az export, csökken a fogyasztás, növekszik a fogyasztói ár. Ebből az következik, hogy bár a globális húsfogyasztás és termelés nő, de ebből a kibocsátásból Európa részesedése csökken. Ennek oka részben az, hogy Európán kívül minden kontinensen nő a termelés, következésképp az export is. Európa exportja viszont stagnál, tehát az Európai Unió jelentősége a kereskedelemben mérséklődik a marhahús terén, Ázsiáé ugyanakkor nő. Magyarországon mindezek mellett a költségek emelkedtek, bár bízunk benne, hogy a 2024 év eredménye – amelyet még teljesen nem látunk – és a 2025-ös év során talán változik a helyzet, de egyelőre ez csak remény, mert sajnos ökonómiai adatok, előrejelzések ezt még nem igazolják. Azt szerencsére látjuk, hogy 2024-ben a húsmarha létszámot illetően fordult a kocka, és a minőségi termelés alapját képező hazai anyatehén állomány növekedésnek indult. Persze ez a növekedés fajtánként eltérő. A limousin és blonde d’Aquitaine tehenek létszáma szerencsére évről évre nő, annak ellenére, hogy az összes húsmarha tehénlétszám 2019 és 2023 között csökkent. Őszintén reméljük, hogy a minőségi javulás egyre nagyobb hozzáadott értéket jelent a jövőben a húsmarha termékpályán, talán nem csak az export piacon, hanem a beföldi piacon is, ami növeli a fogyasztást és a minőségi termékek iránti keresletet. Ennek eredménye a jövedelmezőség növekedése lenne, amely sokkal jobb kilátásokat jelentene a húsmarha ágazat számára.

Az anyatehén tartás bevételeinek alakulása a világ országaiban

Végül itt szeretnénk köszönetet mondani Vőneki Évának, az AKI Agrárközgazdasági Intézet Nonprofit Kft. munkatársának, aki a statisztikai és elemzési ábrákat rendelkezésünkre bocsátotta, hogy ez a cikk elkészülhessen.                              

Dr. Szücs Márton

Elérhetőség:

Limousin és Blonde d’Aquitaine Tenyésztők Egyesülete

Cím: 1134 Budapest, Lőportár u. 16.
Telefon: 1/412-5098
E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Honlap: www.limousin.hu

Kövessen minket, és további agrárgazdasági híreinket: www.facebook.com/AgrarvilagMagazin