A programon részt vett többek között Jean Blanc, a „blonde d’Aquitaine fajta atyja” – ahogy Franciaországban emlegetni szokták. Ő ugyanis az a személy, aki a fajta jelenlegi teljesítményvizsgálati rendszerét létrehozta, a nemesítési és szelekciós programot kialakította, illetve a gyakorlati technikai feltételeket is megteremtette, felépítve azt a tenyésztésszervezési rendszert, ami ma is hatékonyan működik a fajta hazájában. Nagyon sok értékes gondolatot hallhattunk tőle mindkét nyílt napon a fajta történetéről, adaptációs képességeiről, illetve „világfajtává válásának” okairól, vagyis mindazokról a kedvező tulajdonságokról, amelyek lehetővé tették, hogy a blonde d’Aquitaine elterjedjen a világban. Franciaországban egyébként a blonde d’Aquitaine a húsmarha létszámot tekintve a harmadik helyen áll, mint-egy 560 ezer tehén termel körülbelül 18 ezer gazdaságban. A világban (mindent összeszámolva) meghaladta az egymillió tehén létszámot a fajta, 2024-ben 28 országból számoltak be jelenlétéről, ezek közül 23 tehénlétszámot is közölt. Franciaország után Brazília (8 és fél ezer tehén), Spanyolország (5 és fél ezer tehén), és Hollandia (majdnem 5 ezer tehén) rendelkezik a legnagyobb blonde d’Aquitaine állománnyal. Ez azt jelenti, hogy a meleg égövi, mediterrán és szubtrópusi régiók területén is beválik a fajta tartása. A szőke színezet ennek bizonyítéka, hiszen a világos felület nagyon jól visszaveri a napfényt, így a felszíni hőmérsékletet nem engedi emelni, ami végül a hőstresszt késlelteti, vagyis a hőtűrő képességet növeli. Ez nagyon fontos napjainkban, hiszen tudjuk jól, hogy a klímaváltozás az ajtón kopogtat. Íme, egy újabb példát láthatunk arra, amikor a természet „saját megoldással” áll elő egy környezeti problémára válaszként, mégpedig olyanra, amit az ember irányítottan sem képes hosszú évek alatt mérsékelni.
Magyarországon mintegy 2500 blonde d’Aquitaine anyatehén termel, amely a hazai tenyészállat előállítás bázisát képezi, nagyjából 30 törzstenyészetben. Ezek a tenyészetek a Dél-Dunántúlon, illetve a Balaton-Felvidéken, Fejér megyében koncentrálódnak, Kelet-Magyarországon pedig a Kiskunság területén fordulnak elő nagyobb létszámú telepek. Csongrád-megyében és Hajdú-Bihar megyében találunk még elszórtan állományokat, de mivel itt is növekszik a tehénlétszám, ezért hamarosan ezeken a területeken is nagyobb állományok alakulhatnak ki. A fajtának egyébként nagyon jó a piaca, ugyanis a kereskedők sorban állnak a hízóalapanyag borjakért, vagy a vágóállatokért. Magyarországon törzstenyésztők összefogásából létesült egy termelői csoport is, ahol összegyűjtik a hízóalapanyag növendékeket és saját hízóüzemeikben hizlalva, saját vágóhídon levágva a húst értékesítik éttermeknek, szállodáknak, boltoknak. Vagyis a teljes termékpálya megtalálható hazánkban. Ennek ellenére az export jelentős, akárcsak a többi húsmarha fajta esetén.
A nyílt nap keretein belül szintén neves szakember, Pierre Etchecopar, az AURIVA szakértője mutatta be a blonde d’Aquitaine fajta szelekciós programját. Az AURIVA cég egy olyan „tenyésztő vállalkozás”, amelyet különböző tenyésztőszövetkezek tartanak fenn. Franciaországban jellemző a tenyésztőszövetkezetek kialakítása, akik tulajdonképpen magukból a tenyésztőkből állnak, együttesen szervezik az értékesítést, az árveréseket és a tenyésztési program ellenőrzését, végrehajtását, amihez az általuk fenntartott vállalkozás adja a helyszínt, eszközt és a szakembert. Ez azt jelenti, hogy a fajta tenyésztési programjának végrehajtásáért felelős válla-lat (AURIVA) fenntartását a tenyésztőkből álló szövetkezetek végzik, vagyis a tenyésztők mintegy „részvényesként” tulajdonosai a vállalatnak. Maga a cég több fajtával is foglalkozik, de Pierre kifejezetten a blonde d’Aquitaine fajta szakértője. Ő az, aki a Francia Blonde d’Aquitaine Tenyésztők Egyesületének technikusaival járja az országot, és válogatja ki azokat az ígéretes tenyészbika jelölteket, akik bekerülnek a fajta Központi Sajátteljesítmény Vizsgáló Állomására. Látható tehát, hogy egy-egy tesztelt és szaporítóanyag termelésre beállított tenyészbika kiválasztása és ellenőrzése mögött mekkora tenyésztésszervezési munka zajlik.
A törzskönyvezett blonde d’Aquitaine tehénállomány mintegy fele a teljes tehén-populációnak Franciaországban, és ennek az állománynak a nagy része termelésellenőrzött, vagyis nagyjából 250 ezer tehén után rendelkeznek termelési és küllemi adattal a tenyésztési program irányítói. Ezeknek a teheneknek mintegy 100 ezer bikaborjú ivadékát szemlézik évente a szakemberek, amelyek közül összesen 300 egyedet kell kiválasztani a központi teljesítményvizsgáló állomáson történő teszteléshez. Ez óriási szelekciós nyomás, amelyben a fiatal bika ivadékok morfológiáját, illetve az anya teljesítményét is figyelembe veszik a kiválogatás során. Ha átgondoljuk, hogy Magyarországon összesen alig van 200 ezer húshasznú tehén (az Európai Unió adatbázisa szerint nem is éri el hazánk a 200 ezres húsmarha tehénlétszámot), akkor ezt a kiválogatást úgy fordíthatnánk le, mintha az összes hazai húshasznú tehén ivadékai közül akarnánk a 300 legjobbat teljesítményvizsgálatba állítani. Ez 0,3%-os arány (ha csak a bika ivadékokat nézzük), míg hazánkban 1000-1500 bikaivadék után állítunk elő közel 100-110 tenyészbikát, ami optimálisan számolva is 6,6%-os pozitív szelekciót jelent. Matematikailag a Franciaországban alkalmazott szelekciós nyomás tehát több, mint húszszorosa a hazainak, vagyis a genetikai előrehaladás mértéke nem versenyezhet a két ország között.
A teljesítményvizsgálaton tesztelt tenyész-bikajelöltek legjobb 40 egyedét engedélyezik mesterséges termékenyítésre, ami szintén jelentős szelekciós nyomás. Ezek a bikák különböző típusúak termelési eredményeik és konformációjuk alapján. Olyan bikákat válogatnak ki ebbe a csoportba, amelyek különböző tulajdonságok javításában lehetnek ígéretesek, illetve vannak köztük magas, rámás, hosszú, széles tenyész típusú egyedek, és vannak kisebb, izmoltabb, végtermék típusúak. A mesterséges termékenyítésre ítélt bikák közül a legjobb 12 egyedet vásárolja meg az AURIVA vállat, amelyek tényleges szaporítóanyag termelése ezután megkezdődik, majd párhuzamosan ivadékteljesítmény vizsgálatot is végeznek. A többi bikát rendszerint más szaporítóanyag forgalmazó-termelő cégek vásárolhatják meg, vagy köztenyésztésbe kerülnek, ahol rendszerint árverésen kelnek el.
A Magyarországra látogató harmadik francia szakember, Cyril Josse egy ilyen cég, a SYNETICS cég képviselője, aki az előbbiekben említett módon letermelt szaporítóanyagot forgalmazza. Vagyis ő az, aki ajánlani tud tenyészbikákat a hazai tenyésztőknek attól függően, hogy állományukban milyen tulajdonságot szeretnének kijavítani, vagy fejleszteni. A három szakember így átfogó segítséget tud adni, vagy éppen válaszokat a hazai tenyésztők kérdéseire a genetikai előrehaladással kapcsolatban, elméleti és egyben gyakorlati téren is. A nyílt nap ezért annyira különleges, hiszen ezt a segítséget szemtől szemben kapja meg a tenyésztő, miközben élő állatokon tekintheti meg testközelből, gyakorlatias módon az elméleti összefüggéseket.
Mindkét nyílt nap az előbb említett bemutatkozókkal kezdődött, majd a telep bemutatásával, illetve egy kis „körúttal”, az állatállomány szemléjével folytatódott, ahol a résztvevők együtt mozogtak, így mindenki részese lehetett a prezentációnak, illetve kérdezhetett is direkt módon a szakemberektől.
A nyílt nap első állomása a Határőr Zrt., telepén valósult meg, Babócsán. Itt Radics József, a telep vezetője tartotta meg a köszöntőt, majd Lempel Máté telepvezető mutatta be az állatállományt. Sor került a fiatal tenyészbika növendékek és a kész tenyészbikák szemléjére, ahol több tenyészbika-jelölt korcsoportot is láthattak az érdeklődők. Ezt követően a tehénállomány és a tenyész-utánpótlásra kiválogatott üszők szemléje következett. Mindig nagyon hasznos, hogy az egyes állatcsoportok megtekintése közben egy adott telep speciális technológiai elemeivel is megismerkedhetünk, mint például a takarmányozás, legeltetés módja, reprodukciós technológiák és egyéb a hús-marhatartás kivitelezését segítő lehetőségek, módszerek. Ezek a megemlített témák sok ötletet adhatnak más tenyésztőknek, akik hasonló programokon részt vesznek.
A telep bejárása közben a termelői csoport munkásságáról is szó esett, vagyis a hízlalásról és a vágásról, illetve a hús értékesítéséről. A témáról a bejárás végén Vojkovics Gyula, a vágóhidat irányító felelős szakember beszélt részletesebben. A program végén a házigazda egy ebéddel várta a résztvevőket, ahol klasszikus módon, fehér asztal mellett egyénileg is meg lehetett vitatni, beszélni a napközben látottakat. A program nagyon jó hangulat-ban zajlott.
Az első nap délutánján zártkörű program keretében a francia szakemberek megnézték a termelői csoport modern hízóüzemét a Balaton-felvidéken, Vigántpetenden. Itt Révész Márton, a Dörögdi Mező Kft.
vezetője várta a csapatot. Fontos megjegyezni, hogy a Dörögdi Mező Kft. telepén az egyik legmodernebb európai hízóállomás található, amely férőhelyét tekintve nem a legnagyobbak közé tartozik, azonban nagyon modern technológiával rendelkezik. Hasonlót Kanadában, Ausztráliában, Új-Zélandon és az Egyesült Államokban találni. A technológia lényege, hogy az állatok által felvett takarmányt és a vizet folyamatosan monitoringozza egy olyan mérőműszerekkel és adatfeldolgozó technológiával ellátott rendszer, amely az adatokat az állat azonosítójához kötött informatikai adatbázisban tárolja (mennyit fogyaszt, mennyit iszik, mennyit növekszik, stb…). Értékeli ez-által a hízlaláshoz nélkülözhetetlen súlygyarapodási adatokat, a takarmányfogyasztással összefüggésben takarmány-értékesítő képességet számol, így meg-mondja, hogy egy állatot (egyedileg) mekkora végsúlyra éri meg hizlalni a gyarapodás és a fogyasztás alapján, valamint rávilágít a jó takarmányértékesítő képességgel rendelkező egyedkre. Így kettős segítséget is ad a tenyésztőnek, hiszen ökonómiai szempontból értékeli a hízlalást egyedi szinten, és a takarmány-értékesítőképességre történő szelekciót is lehetővé teszi, amely napjainkban nagyon fontos kutatási terület. A francia szakembereket szemmel láthatólag nagyon érdekelte a rendszer, ezért egészen sötétedésig a telepen tartózkodtak. Természetesen a tenyészállatokat is megtekintették, mind a teheneket, mind pedig a tenyészbika állományt, így a látogatás egészen az éjszakába nyúlt. Az első nap tehát igen mozgalmas, programdús volt.
A második napon Kelet-Magyarországon, a Kiskunság központjában, Kecskemét külvárosában, a Blonde Tanyán folytatódott a program. Itt Bránya Roland, a tulajdonos várta a résztvevőket, akik igencsak szép számmal érkeztek a helyszínre. A bemutató és a telepbejárás hasonlóan zajlott, mint előző napon a Határőr Zrt. tenyészetében. A bejárás végén azonban egy szalmabálákból és villanykarámból kialakított bemutatókarámot tekinthettek meg a résztvevők, ahova különböző korú és ivarú állatok érkeztek több csoportban. A tulajdonos brossúrán feltüntetve adott minden résztvevőnek információt a bemutatott állatok adatairól, leszármazásáról, akik így pontosan követhették, mikor melyik állatról beszél a gazda és a francia szakember. Pierre Etchecopar, a blonde d’Aquitaine fajta nemesítéséért felelős szakember itt ugyanis minden bemutatott egyedet értékelt, ismertetve azok előnyeit, értékes tulajdonságait, valamint rámutatott a hibákra, és természetesen ismertette ezek kijavítási lehetőségeit. Talán ez a módszer a leginkább szemléltető a tenyésztők részére, hiszen itt minden tenyésztő „ellesheti”, hogy mely tulajdonságokat kell otthon figyelni a saját gazdaságban, mi az, amire törekedni kell, illetve mi az, amit kerülni kellene. Az egyes tulajdonságok összefüggései, gyakorlati hasznuk is reflektorfény-be kerülnek az ilyen bemutatókon, és persze több ötlet is napvilágot lát, amelyet aztán a gyakorlatban alkalmazva évről évre növelni lehet egy-egy gazdaság genetikai előrehaladását. A program második napja is ebéddel zárult, amely szintén kötetlen beszélgetéseknek adott helyszínt, ahol lehetőség volt az egyéni tapasztalatok átbeszélésére.
A résztvevők elmondása szerint a két napos program nagyon hasznos volt, amelyből sokat lehetett tanulni, és nem csak a blonde d’Aquitaine tenyésztő gazdáknak, hanem a hazai húsmarhatartóknak egyaránt. Mindazok, akik a minőségi áruelőállítás irányában kívánnak haladni, hasznos ötleteket, információkat hallhattak, amelyeket beépítve saját technológiai rendszerükbe minőségi javulást érhetnek el. A minőségi javulás pedig azért fontos, mert akár a hízóalapanyag árakat, akár a vágóárakat nézzük, akárhogy is pulzál a piac, a jó minőségért mindig többet készek fizetni a kereskedők, a vágóhidak. Nem utolsó sorban a fogyasztók szemszögéből is hasznos a genetikai előrehaladás, ugyanis a minőségi termékek, amelyek ráadásul fenntartható módon készülnek, magas élvezeti értéket adó árucikkek – amely nem feltétlenül a feldolgozási technológiának köszönhető, hanem inkább a genetikai alapanyagnak. Ezek az áruk gazdaságilag is jövedelmezők, magasabb áron értékesíthetők, mert jelenleg azt látjuk, hogy az előbb felsorolt minőségi kritériumok teljesülésére jelentős fogyasztói igény van. Nem véletlenül mondjuk, hogy „a jó marhahús jó genetikai alapanyaggal kezdődik”.
A példa tehát adott, tanulni sohasem késő, a kérdés csupán az, ki és mit hajlandó végrehajtani az előrehaladás érdekében. Erre a kérdésre azonban minden tenyésztőnek, tartónak, árutermelőnek saját magának kell választ adnia…!
Dr. Szücs Márton
Elérhetőség:
Limousin és Blonde d’Aquitaine Tenyésztők Egyesülete
Cím: 1134 Budapest, Lőportár u. 16.
Telefon: 1/412-5098
E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Honlap: www.limousin.hu
Kövessen minket, és további agrárgazdasági híreinket: www.facebook.com/AgrarvilagMagazin
