A magyar innovációkra világszerte van igény, Afrika pedig motorja lehet a piaci fejlődésnek

„Nigéria egyszerre csábító és óvatossággal kezelendő piac. A fejlődés, és globális súlya minden téren tagadhatatlan, éppen ezért vonzó célja Európa, köztük Magyarország vállalatainak is. Különösen érdekesek lehetnek azok a területek, ahol igazán egyedi és innovatív megoldásokat tudunk kínálni.” – mondta el dr. Németh Csaba élelmiszer-mérnök, c. egyetemi tanár, aki maga is részt vett a fórumon.

Sokan érzékenyek a tejre! – A magyar fejlesztés alternatívát tud adni

Nigéria sok mindenben eltér Európától, hiszen ahogy jellemzően Afrikában, a tejre-érzékenyek aránya magas – bár népcsoportonként nagymértékű eltérést mutat –, a laktózintoleranciára a maszájoknál 62%-ot, a bantuk esetében 89%-ot olvashatunk ki a statisztikákból. Nigériában, ahol számos népcsoport
található, szintén heterogén a helyzet. Mindenesetre a tejre érzékenyek magas aránya olyan cégek előtt is megnyithatja a kaput, mint amilyen a magyar tojásfehérje- alapú tejtermék-helyettesítők fejlesztői. 

A ToTu innovatív, tojás alapú, jól felszívódó fehérjeforrást biztosító termékei a déli, egyenlítői országokban fiziológiaiélettani szerepük miatt is releváns piaci szegmenst képviselnek

„Több vizsgálat is mutatja, hogy Nigéria a tejtermék-alternatívák célországa lehet. Különösen, ha a népesség tejcukor-érzékenységét nézzük. Egy tanulmányban a laktóztoleranciát négy nagyobb törzsi csoportban tesztelték Nigériában. A jorubák és ibók olyan területen élnek, ahol nincs szarvasmarha-tenyésztés, és ahol egészen a közelmúltig nem is fogyasztottak tejet az elválasztás után. A hausa és fulani népek Nigéria északi részén élnek, ahol a szarvasmarha-tenyésztés, valamint a tej és tejtermékek fogyasztása hagyományosan elterjedt. Az adatok azt mutatják, hogy 1,5-3 éves kor után a jorubák 99%-a nem tudja emészteni a laktózt, míg a hausáknak és a fulanioknak csak 64%-ánál mutatkozott ez a felszívódási zavar. Azonban a nomád fulaniknál, akik a szarvasmarháikkal vándorolnak, már csak 20%-os felszívódási probléma mutatható ki. Ezzel szemben a fehér szemiták pedig egyáltalán nem tudták felszívni a laktózt.” – mondta el dr. Németh Csaba az elérhető kutatási eredményekre hivatkozva.

Kövessen minket, és további agrárgazdasági híreinket: www.facebook.com/AgrarvilagMagazin