Nem véletlen, de a tevetenyésztésről hosszabb előadást is meghallgathattak a jelenlévők a rendezvény délelőtti plenáris ülésén. Napjainkban sokszor hallani a globális klímaváltozásról, illetve arról, hogy a növénytermesztés és az állattenyésztés hogyan tud alkalmazkodni az emelkedő átlaghőmérséklet okozta környezeti hatásokhoz, az egyre szárazabb időjáráshoz, illetve az egyre gyakoribb hőhullámokhoz. Ebből az aspektusból megvizsgálva igen hasznos és időszerű egy ilyen előadás lebonyolítása. Ehhez kapcsolódik például az a tudományos kísérlet, amelyet az egyetem keretein belül a GÁBOR-MAJOR Kft. és az EMBRIOBOS Kft. blonde d’Aquitaine tenyészetének szakemberei folytatnak. Dr. Gyulay Gyula, Gyulay Benedek és Varga Ferenc egy szárazságtűrő szarvasmarhafajta kialakításán dolgozik, amely jól tűri a hőt és a vízhiányt, ugyanakkor jó húsformákkal rendelkezik, amely a vágási mutatókban is megállja a helyét. Ehhez az afrikai watussi szarvasmarhát, a blonde d’Aquitaine világfajtát és a senepol fajtákat (a senepol húsmarha fajtát a karibi St. Croix-szigeten nemesítették, ősei között több fajta található – a karibi térség kedvelt, hőtoleráns szarvasmarha fajtája) választották, amelyek a megfelelő keresztezési konstrukcióval jó kiindulópontjai lehetnek az új, hőtűrő szarvasmarhafajta kialakításának.
A watussi-blonde d’Aquitaine keresztezett borjak jó kiindulópontjai lehetnek egy új, hőstressz tűrő húsmarha-fajta kialakításának
A klímaváltozás következtében egyre sűrűbben megjelenő probléma a hazai állattenyésztési ágazatokban, hogy az állatok hőstresszes állapotba kerülnek. Ez a stresszhatás nagymértékben befolyásolja az intenzíven és extenzíven tartott állatok termelési képességeit, amelyek a tejtermelési, gyarapodási és egyéb szaporodásbiológiai indexeikben is megmutatkoznak és komoly károkat, következményeket vonnak maguk után, ezzel jelentősen megnehezítve az ágazatban szerepet vállaló gazdálkodók nyári áruelőállítását (Gyulay – Bodnár Ákos – Egerszegi, 2023). A kísérlet kivitelezői éppen ezért vizsgálták különböző fajtakonstrukciójú húsmarhák hőtűrését, viselkedését és termelését a nyári melegben. Tavaly az Óvári Tudományos Napon már publikálták az első mérési eredményeket, ahol vizsgálták a kísérleti egyedek takarmányfelvételét, vízfogyasztását és tömeggyarapodási mértékét csoportonként, illetve a csoport szaporodásbiológiai mutatóit elemezték összehasonlító vizsgálatok során. Adatokat gyűjtöttek továbbá a víz-, illetve takarmányfogyasztás feljegyzésével az adott mikroklimatikus viszonyok között az embriómosási jegyzőkönyvekből is. A mérés során a hőstresszes állapot mindkét kísérleti csoportban felismerhető válaszreakciókat váltott ki.
Watussi és blonde d’Aquitaine szarvasmarhák egymás mellett.
Szükség lehet egy olyan fajta kialakítása amely jól tűri a hőt, a vízhiányt, ugyanakkor jó húsformákkal rendelkezik, és a vágási mutatókban is megállja a helyét!
A növekedési mutatók a keresztezett csoportban kisebbnek mutatkoztak, ugyanakkor az egységnyi takarmányfelvétel is kisebb volt. A kísérleti program alatt szinte nagyon kevés kivételtől eltekintve az összes mérési időszakban a fajtatiszta blonde d’Aquitaine több vizet fogyasztott, mint a kísérleti fajtakonstrukció egyedei, azonban a különbség nem volt szignifikáns.
A szaporodásbiológiai elemzések kimutatták, hogy a hőtűrő fajtából több elsőosztályú morula (szedercsíra) volt nyerhető, mint a kontroll egyedeknél, de itt sem volt megfelelő a különbség szignifikanciaszintje, ezért a keresztezett genotípus jobb hőtűrésének bizonyításához szükségesek további kutatások, mérések. Ez a kísérlet a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem intézeteinek közreműködésével jelenleg napjainkban is folyik.
Szintén nagyon fontos kérdés napjainkban a húsmarha-tenyésztés gazdaságosságának a kérdése. A jövedelmezőség két módon növelhető. Ha emelkednek az értékesítési árak, vagyis ha minél drágábban tudjuk eladni tenyészállatainkat, áruállatainkat, illetve ha a ráfordítást tudjuk csökkenteni, azaz a tartási költségek csökkenthetők. Mivel a húsmarhatartás során a tartási költségek nagyjából 70%-át a takarmányozási költség adja, ezért ezt a költségnemet kell alaposan megvizsgálni. A most, Gödöllőn, 2024-ben publikált kutatás során tenyészállatok takarmányértékesítő képességét vizsgálták egy hizlalási kísérletben, amely egy professzionális hízóüzemben lett végrehajtva a Taliándörögdön működő Dörögdi Mező Kft. hízóüzemében, ahol zömében blonde d’Aquitaine növendékeket hizlalnak. Az üzemben egy Amerikában, Afrikában, Nyugat-Európában és Ausztráliában is működtetett technológiát alkalmaznak, amely az állatok egyedi azonosításán és az azonosításhoz kapcsolt súlymérés, vízfogyasztás és takarmányfogyasztás monitoringozásán alapul.
A Dörögdi Mező Kft. modern monitoring-technológiával felszerelt hízóüzeme
Az állatok egy olyan transzopnderrel vannak ellátva, amit érzékel a takarmánykiosztó, illetve az itató és az itatónál felszerelt mérleg. Amikor az állat inni megy, csak úgy jut hozzá a vízhez, ha fellép a mérlegre. Ezt ahányszor megteszi egy nap, annyi mérlegelése van az egyednek, amely már a sok mérésből adódóan is elég jó képet ad a súlyváltozásokról. Emellett azt is rögzíti a számítógép a transzponder adatok alapján, hogy hányszor volt inni az állat és a víztartály mérlege alapján mennyi vizet ivott az egyed. Hasonlóképp működik a takarmányozás. Az egyes csoportkarámokban elhelyezett etetőládákban keveréktakarmány található, amelyet előre meghatározott receptúra alapján készítenek el, bevizsgált energia, fehérje, ásványi sók, stb… beltartalmi értékekkel. Amikor az állat a transzponderrel behajol a ládába, a számítógép rögzíti, hogy mennyi takarmányt evett. Ha pedig már tudjuk a felvett takarmányt és a gyarapodást a súly adatok alapján, akkor egyedi szinten felmérhető, hogy mely állat mennyi takarmányból mennyi testtömeget növelt. Ezt nevezzük takarmányértékesítő képességnek (kissé leegyszerűsítve a terminológiát).
Az irodalmi adatok szerint ez az érték egy-egy állatra jellemző mutató, és az öröklődhetőségi (h2) értéke is magas, vagyis jól öröklődő tulajdonság. Éppen ezért, ha van adatunk ezt a tulajdonságot tekintve egyedeinkről, akkor erre a tulajdonságra jól lehet szelektálni. Vagyis megfelelő ismeretekkel, és például a takarmányértékesítő képességre való szelekcióval hamar kialakítható egy viszonylag kevesebb takarmányból is jó teljesítményt elérő állomány. Ehhez a legjobb út, ha a tenyészbika teljesítményvizsgálatok során meg tudjuk állapítani a takarmányértékesítő képességet, és az egyes tenyészetekben ezen tulajdonságban jó képességű bikákat használva a pozitív variánsokat válogatjuk ki az ivadékokból (elsősorban az üszőkre értendően) továbbtenyésztésre. Persze ez nehéz és költséges feladat, hiszen egy ilyen takarmány-, víz- és súlymérő technológiai berendezés telepítése magas költségekkel jár. Első lépésként már az is megfelel, ha olyan bikákkal látjuk el évről évre szisztematikusan az állományunkat, amely ebben az értékben az elsők között szerepel a teljesítményvizsgálatok során. Azonban ennek a szelekciós módszernek a kialakítása egyelőre még gyermekcipőben jár, a feltételeket és a kivitelezést tekintve is kutatási, vizsgálati fázisban van Magyarországon fajtáink esetében. A Dörögdi Mező Kft. úttörő ebben a szakmai munkában. A Gödöllői Állattenyésztési Tudományos Napon Kosztolányiné dr. Szentléleki Andrea ismertette a kísérlet részleteit, melyben (a teljesség igénye nélkül) többek között Révész Márton (az egyesületünk alelnöke), Demény Márton (egyesületi technikus) és Páble Tamás (egykor szintén az egyesületnél dolgozó munkatárs, aki most külföldön tudományos szakmai munkát végez) működött közre.
A takarmányértékesítő képességről Kosztolányiné dr. Szentléleki Andrea tartott előadást
Szintén a Dörögdi Mező Kft. nevéhez fűződik egy most, a tudományos napok keretein belül publikált takarmányozási kísérlet. Itt juhok takarmányozását vizsgálták, mégpedig bentonit kiegészítéssel eltérő mennyiségben, különböző napi adagolással, figyelve a vízfogyasztást és elemezve a súlygyarapodást az egyes csoportok esetén.
A bentonit az agyagnak egy fajtája, aminek több változata is létezik, attól függően, milyen domináns elemek találhatók benne. Ezek az elemek lehetnek alumínium, kálium, kalcium és nátrium. A bentonit fontos tulajdonsága, hogy vízzel keveredve akár saját térfogatánál 15-20-szor nagyobb mennyiségű vizet képes megkötni. A takarmányozásban eddig csak külföldön kapott szerepet, magyar irodalom nem igazán lelhető fel a takarmány célú hasznosításáról.
Bentonit bánya – A bentonit a vízből akár saját térfogatának hússzorosát is megköti.
Lehetséges, hogy takarmánykiegészítésben hasznos szerephez juthat?
Eddig leginkább a toxinkötő takarmánykiegészítőkben alkalmazták, de a Dörögdi Mező Kft. telepén végzett kísérlet rámutatott, hogy megfelelően adagolva a súlygyarapodásban is pozitív eredmény érhető el használatával. Jelenleg elindult egy program az ottani szarvasmarha takarmányozásban is, illetve az előző fejezetben említett hízóüzemben is beállítottak egy takarmányozási kísérletet szintén blonde d’Aquitaine húsmarha fajtákat bevonva a vizsgálatba. Ez azonban még folyamatban van, de talán nem is olyan sokára beszámolhatunk az eredményekről. Ezek az eredmények remélhetőleg pozitívak lesznek, ugyanis eddig egy, angus fajtával történt bentonit kiegészítőtakarmányt felhasználó takarmányozási kísérletről tudunk, azonban ez a súlygyarapodást vizsgálva szignifikáns különbséget nem mutatott, bár látható volt a bentonit kiegészítést kapott csoport javára a különbség, de ez egy visszafogott eredmény volt.
Természetesen a limousin fajta sem hiányozhat a tudományos vizsgálatok sorából, azonban 2024-ben nem volt a fajtával kapcsolatos publikáció. Tavaly a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karán a testméretek összefüggéséről és azok mesterséges intelligenciával történő vizsgálatáról, valamint a jövőben egy grafikus összehasonlító adatbázis létrehozásának lehetőségéről nagyon érdekes információkat hallhatott a jelen lévő közönség. Ez a vizsgálat egyesületünk szoros közreműködésével jött létre, ugyanis az egyesület célja egy olyan teljesítményvizsgálat indexáló és összehasonlító rendszer létrehozása, amely grafikusan elemzi a legtöbb fenotípusos adatot, azonnali összehasonlítást végez, amely információt ad a tenyésztőnek egy-egy állat mért adatait elhelyezve egy populációs adategyüttesben, mesterséges intelligenciát alkalmazva, grafikusan megjelenítve. Terveink szerint ez lehet a legpontosabb és leggyorsabb tájékoztatás a tenyésztő részére az állatok összehasonlítható teljesítményét illetően, amely azonnal felhasználható szelekciós döntések létrehozására.
A limousin fajta beltenyésztettség vizsgálatáról dr. Anton István tartott előadást a Magyar Tudományos Akadémián
Végül de nem utolsó sorban bizonyára a fajtáinkat tenyésztő olvasók sokan emlékeznek arra a nagyszabású vizsgálatra, ahol hazai állományok beltenyésztettségét vizsgáltuk mikroszatellit markerek segítségével, illetve hazai törzsállományok genetikai távolságát állapítottuk meg. Ezt a vizsgálatot már régebben is publikáltuk, ezért itt már nem térünk ki rá részletesen, azonban azt meg kell jegyeznünk, hogy hasonló vizsgálatot blonde d’Aquitaine fajtában is tervezünk. Egy országos populáció tenyésztésszervezési feladatait ugyanis megtervezni és kivitelezni ennek ismeretében lehet igazán. Szerencsére a limousin esetében nagyon pozitív eredményt kaptunk, vagyis nem jellemző a beltenyésztettség a hazai populációban, a mikroszatellit markerek génváltozatai (alléljei) heterozigóta többletet mutatnak, és a variabilitás is igen nagy.
Nem véletlenül mondják a szakemberek sokszor, hogy a magyar limousin állomány heterogén. A legtöbbször ezt a jelzőt nem szeretjük, ha küllemi tulajdonságot, minőségi paramétereket szemlézünk, de ha genetikai differenciát vizsgálunk, akkor ennek örülünk, mert ez variábilissá teszi állományunkat a génrekombináció során, és ez ellenállóbb, tágabb tűrésű, jobb adaptációs képességű egyedeket eredményez. A tenyésztők és a tartók pedig törekednek a jó ellenállóképességű tenyészállatok előállítására, hiszen a húsmarha tartás egy extenzív környezetben végzett tevékenység, ahol minél kevesebb kezelés a cél, a lehető legtermészetszerűbb környezetben való nevelés, tartás pedig az egyik legfontosabb és legköltséghatékonyabb módszer. Ehhez pedig szükség van a jó állóképességre, szervezeti szilárdságra, amely beltenyésztett vonalak használatával nem produkálható.
Dr. Szücs Márton
Dr. Szücs Márton
Elérhetőség:
Limousin és Blonde d’Aquitaine Tenyésztők Egyesülete
Cím: 1134 Budapest, Lőportár u. 16.
Telefon: 1/412-5098
E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Honlap: www.limousin.hu
Kövessen minket, és további agrárgazdasági híreinket: www.facebook.com/AgrarvilagMagazin
