1729-ben, első mikroszkópos megfigyelésekor az őt tanulmányozó tudósnak a gomba alakjáról a szenteltvíz-locsoló (aspergillum) alakja jutott eszébe, és ennek megfelelően nevezte el a nemzetséget. Haszonállatoknál a toxin májkárosodást, csökkent szaporodási képességet, romló hozamokat (tej, tojás) okoz. Az állati termékek fogyasztásával az ember megbetegedését, súlyos esetben a halálát is okozhatja a toxin.
A mérsékelt éghajlati övben található közép-európai országokban, köztük Magyarországon a mezőgazdasági termékek aflatoxin-szennyezettsége sokáig nem jelentett egészségügyi kockázatot. Az elmúlt években azonban különböző mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek aflatoxin szennyezettségéről számoltak be olyan országokban is, ahol eddig ez nem volt jellemző.
A melegedő klíma miatt az eddig jórészt mediterrán térségekben problémát okozó aflatoxin-termelő gombákkal és aflatoxinokkal szennyezett terményekkel a mérsékelt éghajlattal rendelkező országokban is egyre inkább számolnunk kell
A legnagyobb mértékben toxintermelő Aspergillus flavus faj optimális növekedési hőmérséklete 37 °C! Növekedési ütemét tekintve 30-55 °C között gyorsan, 12 és 15 °C között lassabban fejlődik.
A hőmérséklet és a szárazság jelentős hatással van a növény-gomba kölcsönhatásra, mert mind a gazdanövény, mind a gomba anyagcseréjére, ellenálló-képességére erőteljesen hatnak. Az Aspergillus gombák optimális körülmények között – ami számára a magas hőmérsékletet és alacsony nedvességtartalmat jelenti – jól fejlődnek. Ilyen körülmények között a gombák bőséges konídiumokat (ivartalan spórákat) képesek előállítani, amelyek könnyen szétszóródnak a levegőben.
Aspergillus flavus a kukoricacsövön
Az említett Aspergillus flavus micélium (gombafonalak laza szövedéke) vagy szklerócium formájában (vastag, kemény micéliumtömegben) telel át a talajban. A szkleróciumok ezt követően kicsíráznak, hifákat és ivartalan spórákat, konídiumokat termelnek. A konídiumok rovarok és szél útján terjednek a környezetben. A földimogyoró esetében a talajban lévő gombák fertőzhetik a növényt, míg más haszonnövényeknél a fertőzés a levegőben szálló konídiumokkal történik.
A fertőzési forrás a talajból indul ki tehát. A növényi maradványokon lévő gomba micélium az elsődleges szaporító ágens. Az erősen melanizált, tömörödött micéliumtestek, szkleróciumok fertőzött növényi maradványban és a talajban fontos szerepet játszanak a gombák túlélésében.
A növényeket érő aszály stressz és a rovarok által okozott rágás, nagymértékben hozzájárulnak az Aspergillus flavus fertőzéséhez. Az általa termelt aflatoxin termelést sok tényező befolyásolja. Ilyenek a gomba számára elérhető szén- és nitrogénforrások megléte, a környezeti tényezők közül a pH, a hőmérséklet, a vízaktivitás, az oxidatív stressz, stb.
Nem termel minden törzs azonban toxinokat. Melegebb éghajlaton nagyobb a nagy koncentrációban aflatoxint termelő törzsek aránya, ám nem ritka, hogy egyes populációk túlnyomórészt nem is toxikusak.
A biológiai védekezés egyik formája, amikor a nem toxikus törzsek elterjesztése történik a területen, melyek gyorsan elszaporodva gyakorlatilag kiszorítják a toxikus törzseket.
A kukorica aflatoxin-szennyezettségének hosszú távú csökkentésére a biológiai készítmények használata, a rovarok elleni védekezés, az új kukorica aflatoxin toleráns hibridek bevezetése, valamint hatékony kémiai vegyszerek kombinált alkalmazása lehet a megoldás.
- Biológiai védekezés mikroorganizmusokkal
Ígéretes terület a biológiai módszerek alkalmazása. Számos eddigi kutatás alátámasztotta többek között a Trichoderma fajok, valamint egyes Bacillus fajok használatának eredményességét – mind a talajkezelés, mind a növények kezelésének esetében – a betegség visszaszorításában, illetve az aflatoxin tartalom csökkentésében.
Nemzetközi kísérletek mutattak rá, hogy a Pseudomonas fluorescens és a Bacillus subtilis nyilvánvalóan gátolják az Aspergillus flavus növekedését. Gátlási arányuk elérte a 93%-ot, illetve a 68%-ot.
Laborkísérleteink során magunk is vizsgáltuk számos baktérium és gomba antagonista hatását az Aspergillus flavus törzs fejlődésére. A gomba szuszpenziót húspepton tápagar lemezek felületére szélesztve, baktérium tartalmú korongokat ráhelyezve, az inkubációs idő leteltével vizsgáltuk a gomba-baktérium interakciókat.
Bacillus subtilis: A baktérium erőteljesen növekedett, a gomba nem tudta kolonizálni.
A gomba körbe nőtte, de nem tudott ránőni a baktériumra, továbbá a B. subtilis antifungális anyagainak erőteljes termelése hatására nem tudott spórákat sem képezni
Pseudomonas fluorescens: Hasonlóan a B. subtilishez, a baktérium erős növekedésre volt képes, a gomba a baktérium közelében gyengébb növekedést mutatott
Trichoderma asperellum: Erőteljes kioltási zóna figyelhető meg a két gomba interakciója során. A Trichoderma az erőteljesen növekedő Aspergillus flavust visszaszorította, majd elkezdte „megtisztítani” a pázsitot
- Technológiai ajánlásaink
Láttuk azt, hogy az Aspergillus flavus a talajban telel át, a szármaradványokon, akár micélium, akár szklerócium formájában. Tavasszal a csírázást követően további hifákat, valamint ivartalan spórákat termelnek. Innen, a szél és a rovarok szétszórják, fertőzik a növényt. A levelekre jutva, sebzési felületen is fertőz, a csöveket a kukorica bibéjén, bajuszszálain keresztül bejutva fertőzi meg. Itt a szemeken szintén a micéliumokból kicsíráznak az ivartalan spórák. A szár és levélmaradványokkal ezek a talajba jutnak ősszel.
Beavatkozási lehetőségeink között elsődleges az őszi tarló kezelése, hiszen a kórokozó a növényi maradványokon fog áttelelni.
Az őszi-téli időszakban szaprofita (holt szerves anyag fogyasztó) életmódot folytató Aspergillus életterét mindenképpen csökkenti az elbontott szármaradvány. Ugyanakkor, még ebben az őszi időszakban szükség van olyan mikroorganizmusokra, készítményekre, melyek megakadályozzák a telepeik fejlődését és szaporodását.
Phylazonit Rizo NG készítményünk törzsei megfelelnek erre a célra. Hatékonyság tekintetében mindenképpen célszerű a 15 l/ha dózis alkalmazása. A maradványok bontására használt Phylazonit Tarlóbontó NG 10-15 l/ha dózisú alkalmazásával együtt hatékonyabban vehetjük fel a harcot a kórokozó ellen.
A tavaszi talajoltás a szkleróciumokból és a hifákból kihajtó és spórákat kibocsájtó gombaképleteket csökkentheti a talajban.
A Phylazonit TrichON Trichoderma asperellum gombát tartalmazó készítmény hasonló módon használható az őszi tarlóbontás időszakában 50 g/ha dózisban, illetve a tavaszi talajoltáskor 100 g/ha dózisban, magában, vagy kombinált baktériumos kezelésben.
Kövessen minket, és további agrárgazdasági híreinket: www.facebook.com/AgrarvilagMagazin
