Magyarországon évente nagyjából 30 ezer tonna (60%) marhahúst termelünk, amely mellé mintegy 20 ezer tonnát (40%) importálunk, és a termelt, illetve behozott áruból vegyesen nagyjából 32 ezer tonnát (64%) fogyasztunk el, majdnem 17 ezer tonnát (34%) exportálunk (ezek főleg minőségi termékek), a többi veszteség és készlet (2%). Mivel az import termékek inkább alacsony kategóriás áruk, az export pedig magas, így a pénzügyi mérleg ebben a szektorban pozitív.
Mindenképpen meg kell említenünk a végtermék előállítás céljából „termelt” élő állat exportot is, hiszen ez a tétel az előző statisztikában nem szerepel, ugyanakkor a „hús-marhatenyésztés motorját” – az előbb említett számokon kívül – főként ez a „terméktípus” adja, vagyis a növendék borjú.
Az összállatállomány alakulása hazánkban a KSH adatai alapján
Az export és a vágás céljára termelt borjak, melyek hízóalapanyagként, vagy vágóbikaként, vágóüszőként kerülnek értékesítésre, illetve a selejt tehenek (húshasznú vagy tejelő) és egyéb tenyésztésre, termelésre alkalmatlan egyedek csoportjai Magyarországon összesen mintegy 876 ezer szarvas-marha populációjából kerülnek ki. Ez a szám, akárcsak az állattenyésztés valamennyi ágazatában folyamatosan csökken az utóbbi években. Az EUROSTAT adatai szerint – ami a 2023-as év végi eredményét majd tavasszal publikálja – Magyar-országon a 876 ezer szarvasmarhából 421 ezer tehén, amely ellátja a termelést (hiszen tejet termel a fogyasztók és a termékelőállítók számára), vagy borjút nevel (általában húsmarhák esetén), illetve mind a tejelő, mind a húsmarha ágazatban felelős az utánpótlás-nevelésért, vagyis a tenyészállat-előállítás feladatáért. Ha a tehénlétszám alakulását nézzük az Európai Unióban, láthatjuk, hogy ez is csökken, és ez igaz mind a tejelő, mind a húsmarha tehénállományra – noha nem drasztikusan, de azért mindenképpen figyelemre méltóan.
Az Európai Unió szakértői szerint a magyar húsmarha tehénállomány 143 ezer, és bár 2021-ről 2022-re nőtt 0,8%-kal az állomány, 2023-re valószínűleg csökkenést fogunk látni az elemzés idei publikációjában.
A NÉBIH adatbázisa szerint 20 ezer anya-tehénnel több állat termel Magyarországon, azonban ebben a statisztikai kimutatásban a fajtabesorolás alapján állapítja meg a hatóság, hogy egy tehén húshasznú-e vagy sem, sok esetben azonban ez nem egyértelmű, hiszen egy egyed attól, hogy nem tejtermelő fajtájú, nem biztos, hogy húshasznú. Az Európai Unió számai pedig a ténylegesen termelési típus alapján termelésbe vont tehenek létszámát adja meg, viszont nem veszi számításba a kettőshasznú teheneket. Vagyis az igazság valahol a két szám között van. Annyi azonban bizonyos, hogy 2022-ről 2023-ra a zárólétszám mind a NÉBIH, mind a EUROSTAT adatai alapján negatív lesz prognózisunk szerint (2024 elején teszik közzé a statisztikai szervezetek).
Ha csak a hús-hasznú tehénállományt nézzük, ebből 30 ezer limousin és 4 ezer blonde d’Aquitaine tehén, ezzel a magyartarka kettős-hasznú fajta után a limousin az első helyen áll – mint tiszta húsmarha – a létszámot tekintve.
Marha és borjúhús mérleg
Egyesületünk ezen belül összesen 22 ezer anyatehenet regisztrál látókörében, melyek 450 tenyésztő farmján termelnek, a tenyészállat utánpótlást pedig mintegy 12 ezer „A” törzskönyves tehén látja el. 2023-ban ezek a tehenek 1172 (19%) nőivarú utánpótlást adtak, illetve 631 (10,5%) tenyészbikát. Ez nagyjából megfelel a Franciaországban alkalmazott szelekciós sémának mind a limousin, mind a blonde d’Aquitaine fajta esetén, ami azért fontos, mert a fajta hazájában alkalmazott szelekciós módszert kell itthon is követnünk, hogy a tenyészállatok minősége évről évre javuljon. Éppen ezért alakítottuk ki 2021-ben azt a teljesítményvizsgálati, minősítési rendszert, amelyet ma a szelekciós programunkba beépítve pontos adatok alapján végez tenyészértékbecslést, genomikai analízist, és így hatékony tenyészállat kiválogatást, párosítási tervet tudunk létrehozni. Ez a módszer lehetővé teszi, hogy a hazai limousin és blonde d’Aquitaine egyedek minősége évről évre javuljon, így az áruelőállítókhoz generációról generációra jobb minőségű tenyészalapanyag jut. Ha javul a tenyészalapanyag, akkor javul a termelt áru minősége is, amiért a kereskedő is egyre több pénzt ad, hiszen a termék egyre keresettebb. Sajnos mindannyian tudjuk, hogy azért a piacot egyéb hatások is befolyásolják, de abból kell kiindulni, hogy a minőség folyamatos javulása nagyobb keresletet eredményez, hiszen a vásárló (kereskedő, vagy végfelhasználó) preferenciájára ez pozitív hatást gyakorol. Sajnos Magyarországon ez addig igaz, amíg az exportpiac jól működik, különösen érvényes ez a mi ágazatunkra, a húsmarha szektorra. Hazánkban a termékek jelentős része ugyanis élőállat formájában, zömében hízóalapanyagként, kisebb hányadában vágóállatként hagyja el az országot. Ezeknek az állatoknak a termékei ugyanis olyan áron értékesíthetők külső piacokon, amelyeket itt Magyarországon csak kevesen fizetnek meg. Itt érünk vissza ahhoz a témához, amellyel a bevezetésben foglalkoztunk, vagyis a hazai fogyasztáshoz.
EUROSTAT: Tehénállomány az Európai Unióban
Mivel a hazai fogyasztó árérzékeny, eleve kerüli a minőségi marhahús termékeket, vagy legalábbis az átlag ritkán vásárol belőle. Itthon hajlamosabbak vagyunk az olcsóbb, tömegcikkeket fogyasztani, amely marhahús esetén a selejt tejelő állományok termékeit – elsősorban a darált húst – jelenti. Mivel a fogyasztó ezekből a termékekből is csak keveset vásárol (lásd a fogyasztási adatokat), Magyarországon erősen visszafogottan lehet jó áron eladni ezeket a termékeket, pláne, ha külföldön van rá kereslet. A húsmarha esetében rendre ezzel a piaci helyzettel szembesülünk. Vagyis egyelőre a hazai húsmarha-tenyésztés, ezen belül a limousin és a blonde d’Aquitaine tenyésztés motorja az élőállat export. Bár a blonde d’Aquitaine fajta esetén az utóbbi pár évben alakult egy összefogás, ami a hazai fogyasztásra, felvásárlásra és feldolgozásra épül, sőt a sikere a COVID-19 vírus járványhelyzetének időszakát kivéve töretlen, mégis ma még az export adja a tevékenység finanszírozását jelentő bevételt, ezzel nem kis nemzetgazdasági jelentőséget tulajdonítva az ágazatnak.
A hazai hús-hasznú tehénpopuláció
Mindezeket figyelembevéve játsszunk el a gondolattal, hogyha a hazai marhahús-fogyasztás 1 kg-mal megemelkedne – vagyis 4,2 kg/fő/évre nőne – akkor Magyarország lakosságát figyelembe véve 10 ezer tonnával emelkedne a termelés és az import. Ma a kereskedelmi szükségletek 60%-át itthon termeljük meg (40%-át pedig importáljuk), így kiszámíthatjuk, hogy a termelés-import arány feltételezett állandósága mellett, illetve a fogyasztói szokások változatlansága (a fogyasztók olyan arányban vásárolnak marha- és borjúhús termékeket, ahogy eddig) esetén 6 ezer tonnával kellene emelni évente a hazai termelést. Ez összesen 20%-os növekedést jelentene a termékelőállításban. Ha a hazai termelés szerkezetét, és a vágóhidak, kereskedők vásárlási preferenciáját változatlan formában vesszük figyelembe, akkor ehhez 1 millió és 51 ezer élő hazai szarvas-marha kellene, amit ha a tenyésztők selejtezési szokásait, illetve a szelekciós programokat szintén a napjainkban alkalmazott módon veszünk számításba, 505 ezer tehénből, köztük mintegy 172 ezer anyatehénből lehetne fedezni. A számítást folytatva ez 6 ezer tehénnel növelné a hazai limousin populációt, 800 tehénnel a blonde d’Aquitaine-t, az egyesületnél nyilvántartott összes tehénállományt pedig 4400 anyatehénnel.
A Limousin és Blonde d’Aquitaine Tenyésztők Egyesülete által kiállított származási lapok száma
Ez egyik napról a másikra nem is igazán lenne kivitelezhető, pedig mindössze 1 kg-mal növeltük a hazai húsfogyasztást, hipotetikusan persze. Mindemellett az állomány szerkezetének és a fogyasztási szokásoknak jellemzőit nem változtattuk. Ha azt feltételezzük, hogy a fogyasztási igény pozitívan változik a minőségi termékek felé, mondjuk a „Kiváló Minőségű Élelmiszer” védjeggyel ellátott marhahús felé – amely kizárólag húshasznú szarvasmarhából készülhet – akkor előfordulhat, hogy az éves húsmarha tenyészutánpótlás populáció megduplázásával is csak több év alatt lehet a hazai hústehén állományt akkorára növelni, amely ezt az igényt ellátja.
A limousin és blonde d’Aquitaine populáció tenyészutánpótlásra kijelölt egyedeinek létszáma (db) évente
A jövőt nézve egy ilyen változás nagyon kedvező lenne, azonban egyelőre nem szabad elrugaszkodnunk a talajtól, hiszen a fogyasztás az előre jelzések szerint nem pozitív irányba változik. Sajnos a növekedésben nem segít az Európai Unióban és Amerikában gyökeredző zöld lobbi, illetve húsellenes propaganda sem. Tehát egyelőre a hazai húsmarhatenyésztés, melynek motorját a termelés és az értékesítés adja, továbbra is az exportra támaszkodik. Sajnos ez a piac stabilitásának szempontjából kevésbé biztos desztináció, mint a belső fogyasztás, ugyanakkor az aktív külföldi fizetőeszköz beáramlása miatt (amelyet az eladó, a gazda feltehetően Magyarországon költ majd el) tekintélyes nemzetgazdasági jelentősége van, nem véletlenül érdemes államilag is támogatni. Ha azt vesszük, hogy az Európai Unió ebből a termékből szintén exportőr (főleg déli államok, arab, afrikai országok és Kína vásárol ebből a régióból), akkor az ágazat kiemelt Európai Uniós támogatása is indokolt!
Dr. Szücs Márton
Elérhetőség:
Limousin és Blonde d’Aquitaine Tenyésztők Egyesülete
Cím: 1134 Budapest, Lőportár u. 16.
Telefon: 1/412-5098
E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Honlap: www.limousin.hu
Kövessen minket, és további agrárgazdasági híreinket: www.facebook.com/AgrarvilagMagazin