AGRÁRVILÁG Magazin

Kövesd te is!

Partnereink

Vajon miként alakul mostanság a húsmarha tenyésztés motorja?

  • szerda, 24 január 2024 18:24

Magyarországon évek óta állandó téma a marhahúsfogyasztás kérdése. 2018-ban egy átfogó marketingprogram keretein belül valósult meg az „utolsó ösztönző”, irányított propaganda, sőt három évvel később a NÉBIH által jegyzett „Kiváló Minőségű Élelmiszer” védjegy (KMÉ) marhahús termékekre is meghatározta az alap és az „arany” fokozat szabványait. Ennek ellenére az utóbbi években, nem hogy nőtt volna, hanem inkább csökkent a fogyasztás, bár igaz; az utóbbi tíz évet vizsgálva a statisztika alapján jobban állunk a marhahús fogyasztás terén, mint azelőtt.

A hazai fogyasztás jelenleg 3,2 kg marha-, illetve borjúhús fejenként évente, amelyben az összes marhahús és borjúhús készítmény beletartozik. Ez persze jóval elmarad az Európai Unió átlagától, amely jelenleg 10 kg/fő/év annak ellenére, hogy 2023-ban ez 1,7%-kal csökkent. Persze itt nem különítjük el a ténylegesen hústermelésre szelektált, és a selejt, tejelő marhák hústermékeit, bár ezek között késztermékek tekintetében jelentős minőségi különbség is lehet.

Magyarországon évente nagyjából 30 ezer tonna (60%) marhahúst termelünk, amely mellé mintegy 20 ezer tonnát (40%) importálunk, és a termelt, illetve behozott áruból vegyesen nagyjából 32 ezer tonnát (64%) fogyasztunk el, majdnem 17 ezer tonnát (34%) exportálunk (ezek főleg minőségi termékek), a többi veszteség és készlet (2%). Mivel az import termékek inkább alacsony kategóriás áruk, az export pedig magas, így a pénzügyi mérleg ebben a szektorban pozitív.

Mindenképpen meg kell említenünk a végtermék előállítás céljából „termelt” élő állat exportot is, hiszen ez a tétel az előző statisztikában nem szerepel, ugyanakkor a „hús-marhatenyésztés motorját” – az előbb említett számokon kívül – főként ez a „terméktípus” adja, vagyis a növendék borjú.

Az összállatállomány alakulása hazánkban a KSH adatai alapján

Az export és a vágás céljára termelt borjak, melyek hízóalapanyagként, vagy vágóbikaként, vágóüszőként kerülnek értékesítésre, illetve a selejt tehenek (húshasznú vagy tejelő) és egyéb tenyésztésre, termelésre alkalmatlan egyedek csoportjai Magyarországon összesen mintegy 876 ezer szarvas-marha populációjából kerülnek ki. Ez a szám, akárcsak az állattenyésztés valamennyi ágazatában folyamatosan csökken az utóbbi években. Az EUROSTAT adatai szerint – ami a 2023-as év végi eredményét majd tavasszal publikálja – Magyar-országon a 876 ezer szarvasmarhából 421 ezer tehén, amely ellátja a termelést (hiszen tejet termel a fogyasztók és a termékelőállítók számára), vagy borjút nevel (általában húsmarhák esetén), illetve mind a tejelő, mind a húsmarha ágazatban felelős az utánpótlás-nevelésért, vagyis a tenyészállat-előállítás feladatáért. Ha a tehénlétszám alakulását nézzük az Európai Unióban, láthatjuk, hogy ez is csökken, és ez igaz mind a tejelő, mind a húsmarha tehénállományra – noha nem drasztikusan, de azért mindenképpen figyelemre méltóan.

Az Európai Unió szakértői szerint a magyar húsmarha tehénállomány 143 ezer, és bár 2021-ről 2022-re nőtt 0,8%-kal az állomány, 2023-re valószínűleg csökkenést fogunk látni az elemzés idei publikációjában.

A NÉBIH adatbázisa szerint 20 ezer anya-tehénnel több állat termel Magyarországon, azonban ebben a statisztikai kimutatásban a fajtabesorolás alapján állapítja meg a hatóság, hogy egy tehén húshasznú-e vagy sem, sok esetben azonban ez nem egyértelmű, hiszen egy egyed attól, hogy nem tejtermelő fajtájú, nem biztos, hogy húshasznú. Az Európai Unió számai pedig a ténylegesen termelési típus alapján termelésbe vont tehenek létszámát adja meg, viszont nem veszi számításba a kettőshasznú teheneket. Vagyis az igazság valahol a két szám között van. Annyi azonban bizonyos, hogy 2022-ről 2023-ra a zárólétszám mind a NÉBIH, mind a EUROSTAT adatai alapján negatív lesz prognózisunk szerint (2024 elején teszik közzé a statisztikai szervezetek).

Ha csak a hús-hasznú tehénállományt nézzük, ebből 30 ezer limousin és 4 ezer blonde d’Aquitaine tehén, ezzel a magyartarka kettős-hasznú fajta után a limousin az első helyen áll – mint tiszta húsmarha – a létszámot tekintve. 

Marha és borjúhús mérleg

Egyesületünk ezen belül összesen 22 ezer anyatehenet regisztrál látókörében, melyek 450 tenyésztő farmján termelnek, a tenyészállat utánpótlást pedig mintegy 12 ezer „A” törzskönyves tehén látja el. 2023-ban ezek a tehenek 1172 (19%) nőivarú utánpótlást adtak, illetve 631 (10,5%) tenyészbikát. Ez nagyjából megfelel a Franciaországban alkalmazott szelekciós sémának mind a limousin, mind a blonde d’Aquitaine fajta esetén, ami azért fontos, mert a fajta hazájában alkalmazott szelekciós módszert kell itthon is követnünk, hogy a tenyészállatok minősége évről évre javuljon. Éppen ezért alakítottuk ki 2021-ben azt a teljesítményvizsgálati, minősítési rendszert, amelyet ma a szelekciós programunkba beépítve pontos adatok alapján végez tenyészértékbecslést, genomikai analízist, és így hatékony tenyészállat kiválogatást, párosítási tervet tudunk létrehozni. Ez a módszer lehetővé teszi, hogy a hazai limousin és blonde d’Aquitaine egyedek minősége évről évre javuljon, így az áruelőállítókhoz generációról generációra jobb minőségű tenyészalapanyag jut. Ha javul a tenyészalapanyag, akkor javul a termelt áru minősége is, amiért a kereskedő is egyre több pénzt ad, hiszen a termék egyre keresettebb. Sajnos mindannyian tudjuk, hogy azért a piacot egyéb hatások is befolyásolják, de abból kell kiindulni, hogy a minőség folyamatos javulása nagyobb keresletet eredményez, hiszen a vásárló (kereskedő, vagy végfelhasználó) preferenciájára ez pozitív hatást gyakorol. Sajnos Magyarországon ez addig igaz, amíg az exportpiac jól működik, különösen érvényes ez a mi ágazatunkra, a húsmarha szektorra. Hazánkban a termékek jelentős része ugyanis élőállat formájában, zömében hízóalapanyagként, kisebb hányadában vágóállatként hagyja el az országot. Ezeknek az állatoknak a termékei ugyanis olyan áron értékesíthetők külső piacokon, amelyeket itt Magyarországon csak kevesen fizetnek meg. Itt érünk vissza ahhoz a témához, amellyel a bevezetésben foglalkoztunk, vagyis a hazai fogyasztáshoz.

EUROSTAT: Tehénállomány az Európai Unióban

Mivel a hazai fogyasztó árérzékeny, eleve kerüli a minőségi marhahús termékeket, vagy legalábbis az átlag ritkán vásárol belőle. Itthon hajlamosabbak vagyunk az olcsóbb, tömegcikkeket fogyasztani, amely marhahús esetén a selejt tejelő állományok termékeit – elsősorban a darált húst – jelenti. Mivel a fogyasztó ezekből a termékekből is csak keveset vásárol (lásd a fogyasztási adatokat), Magyarországon erősen visszafogottan lehet jó áron eladni ezeket a termékeket, pláne, ha külföldön van rá kereslet. A húsmarha esetében rendre ezzel a piaci helyzettel szembesülünk. Vagyis egyelőre a hazai húsmarha-tenyésztés, ezen belül a limousin és a blonde d’Aquitaine tenyésztés motorja az élőállat export. Bár a blonde d’Aquitaine fajta esetén az utóbbi pár évben alakult egy összefogás, ami a hazai fogyasztásra, felvásárlásra és feldolgozásra épül, sőt a sikere a COVID-19 vírus járványhelyzetének időszakát kivéve töretlen, mégis ma még az export adja a tevékenység finanszírozását jelentő bevételt, ezzel nem kis nemzetgazdasági jelentőséget tulajdonítva az ágazatnak.

A hazai hús-hasznú tehénpopuláció

 

Mindezeket figyelembevéve játsszunk el a gondolattal, hogyha a hazai marhahús-fogyasztás 1 kg-mal megemelkedne – vagyis 4,2 kg/fő/évre nőne – akkor Magyarország lakosságát figyelembe véve 10 ezer tonnával emelkedne a termelés és az import. Ma a kereskedelmi szükségletek 60%-át itthon termeljük meg (40%-át pedig importáljuk), így kiszámíthatjuk, hogy a termelés-import arány feltételezett állandósága mellett, illetve a fogyasztói szokások változatlansága (a fogyasztók olyan arányban vásárolnak marha- és borjúhús termékeket, ahogy eddig) esetén 6 ezer tonnával kellene emelni évente a hazai termelést. Ez összesen 20%-os növekedést jelentene a termékelőállításban. Ha a hazai termelés szerkezetét, és a vágóhidak, kereskedők vásárlási preferenciáját változatlan formában vesszük figyelembe, akkor ehhez 1 millió és 51 ezer élő hazai szarvas-marha kellene, amit ha a tenyésztők selejtezési szokásait, illetve a szelekciós programokat szintén a napjainkban alkalmazott módon veszünk számításba, 505 ezer tehénből, köztük mintegy 172 ezer anyatehénből lehetne fedezni. A számítást folytatva ez 6 ezer tehénnel növelné a hazai limousin populációt, 800 tehénnel a blonde d’Aquitaine-t, az egyesületnél nyilvántartott összes tehénállományt pedig 4400 anyatehénnel.

A Limousin és Blonde d’Aquitaine Tenyésztők Egyesülete által kiállított származási lapok száma

Ez egyik napról a másikra nem is igazán lenne kivitelezhető, pedig mindössze 1 kg-mal növeltük a hazai húsfogyasztást, hipotetikusan persze. Mindemellett az állomány szerkezetének és a fogyasztási szokásoknak jellemzőit nem változtattuk. Ha azt feltételezzük, hogy a fogyasztási igény pozitívan változik a minőségi termékek felé, mondjuk a „Kiváló Minőségű Élelmiszer” védjeggyel ellátott marhahús felé – amely kizárólag húshasznú szarvasmarhából készülhet – akkor előfordulhat, hogy az éves húsmarha tenyészutánpótlás populáció megduplázásával is csak több év alatt lehet a hazai hústehén állományt akkorára növelni, amely ezt az igényt ellátja. 

A limousin és blonde d’Aquitaine populáció tenyészutánpótlásra kijelölt egyedeinek létszáma (db) évente

A jövőt nézve egy ilyen változás nagyon kedvező lenne, azonban egyelőre nem szabad elrugaszkodnunk a talajtól, hiszen a fogyasztás az előre jelzések szerint nem pozitív irányba változik. Sajnos a növekedésben nem segít az Európai Unióban és Amerikában gyökeredző zöld lobbi, illetve húsellenes propaganda sem. Tehát egyelőre a hazai húsmarhatenyésztés, melynek motorját a termelés és az értékesítés adja, továbbra is az exportra támaszkodik. Sajnos ez a piac stabilitásának szempontjából kevésbé biztos desztináció, mint a belső fogyasztás, ugyanakkor az aktív külföldi fizetőeszköz beáramlása miatt (amelyet az eladó, a gazda feltehetően Magyarországon költ majd el) tekintélyes nemzetgazdasági jelentősége van, nem véletlenül érdemes államilag is támogatni. Ha azt vesszük, hogy az Európai Unió ebből a termékből szintén exportőr (főleg déli államok, arab, afrikai országok és Kína vásárol ebből a régióból), akkor az ágazat kiemelt Európai Uniós támogatása is indokolt!

Dr. Szücs Márton

Elérhetőség:

Limousin és Blonde d’Aquitaine Tenyésztők Egyesülete

Cím: 1134 Budapest, Lőportár u. 16.
Telefon: 1/412-5098
E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Honlap: www.limousin.hu

Kövessen minket, és további agrárgazdasági híreinket: www.facebook.com/AgrarvilagMagazin