AGRÁRVILÁG Magazin

Kövesd te is!

Partnereink

Agrárdigitalizáció! – Miért jó, és mik a veszélyei?

Mindennapjainkban egyre több és több digitális eszközt használunk, digitális folyamattal találkozunk. A cégek nagy része felhő alapú szolgáltatásokat használ dokumentumaik tárolására, és automatizált rendszerek segítségével centralizálják az általuk tárolt vevői adatokat, gyorsabbá és könnyebben visszakövethetővé téve a rendelés-feldolgozást. Az előbbiek kiváló példák a digitalizáció gyakorlati megvalósulására.

A digitalizáció (definíció szerint) az a folyamat, amikor egy fizikai mennyiséget valamilyen módon számítógéppel feldolgozhatóvá teszünk. Így tehát a célja nemcsak az, hogy digitális eszközök használatát népszerűsítse, hanem főként az, hogy bizonyos folyamatokat digitálissá tegyen.

Mint az élet megannyi területén, a mezőgazdaságban is megjelentek a digitalizáció jelei – a KSH adatai szerint 2020-ban már gazdaságok 38%-a használt valamilyen digitális eszközt, melyeken keresztül többnyire banki, és kormányzati ügyeiket intézték elektronikus úton.

Ezek a megoldások gyakran kényelmesebbé tehetik a mindennapos operatív működést, és előre lendíthetik a költségmegtakarítást is, mindamellett, hogy könnyen elérhetővé és kereshetővé teszik a gazdaság számára az összegyűjtött adatokat, statisztikákat, ezáltal lényegesen hatékonyabbá és kevésbé időigényessé válhat akár egy kisebb gazdaság működtetése és fenntartása is.

Egy kiváló példa a mezőgazdaság digitalizációjára a Climate Fieldview, ami egy időjárási információ szolgáltatóként indult, és 2013-ban vásárolta meg a Monsanto. Mára már a Climate Fieldview nagyjából 60 hektárnyi területről, 23 különböző országból gyűjt adatokat a gazdaságukról, többek között a talaj aktuális állapotáról, minőségéről. Korábban Xarvio Scouting nevű alkalmazásával lehetőséget kínált például a gazdák számára, hogy egy beteg növényükről fotót készítsenek, és azt a felhőbe feltöltsék. A már nagyjából 100.000 korábban gyűjtött fotóval ezt összehasonlítva az alkalmazás segített azonosítani a lehetséges problémát, kezelési javaslatot tett, illetve a Bayer saját termékei közül gyomirtót is ajánlott az adott betegség kezelésére.

A Business Tech Weekly felmérései szerint egy üzlet digitalizációs törekvései 40%-kal növelhetik a hatékonyságát, és összességében átlagosan 36%-kal több időmegtakarítást eredményezhetnek, míg új bevételi csatornát is nyithatnak a gazdálkodó számára.

A digitalizált gazdálkodási modell tehát a termelékenységre, hatékonyságra és fenntarthatóságra közvetlen hatással lehet. Új érzékelő rendszerek, és az azokhoz köthető analitika olyan információval lát el minket, melynek segítségével informált, adatokkal alátámasztott racionálisabb döntéseket hozhatunk, ráadásul időben, mivel a legfrissebb adatok folyamatosan rendelkezésünkre állnak. Így a termelésünk sokkalta kiszámíthatóbb lesz. Néhány folyamat automatizálásával, valamint a szenzorokra támaszkodással megbízhatóbb lesz a gazdaságunk. Az elvárás, vagy jobban mondva remény tehát az, hogy az okos gazdálkodási szemlélettel végérvényesen fejlődni fog az agrikulturális tudás, az egyedülálló gazdaságok, és a hatékony információ-megosztás hatására a még kívülálló gazdaságok is.

Sajnos ezzel együtt az agrárdigitalizációs jelenség megannyi társadalmi, technikai, gazdasági és etikai kérdés vet fel, főképp azzal kapcsolatban, ahogy a kereskedelmi célú gazdálkodás napjainkban működik.

Az okos eszközök és szenzorok elterjedésével egyre inkább információvezéreltté válik a mindennapi gazdálkodás, mely információt ezen eszközök segítségével érjük el. Ez a korábbi egymástól való tanulást, tapasztaltabb gazdáktól érkező tanácsokra való támaszkodást, és egyáltalán a hagyományos mezőgazdaságban kialakult tanulási folyamatot, közösségi értékeket előbb vagy utóbb háttérbe szorítja, vagy teljesen kitaszítja. Ezzel szemben azonban az eddig kutatáson és kísérleteken alapuló általános mezőgazdasági tudást felcserélheti a pontos, aktuális adatokon alapuló hely- és/vagy gazdaság specifikus információ.

Nem minden esetben van szükségünk teljes gazdaságuk digitalizálására. Alaposan érdemes mérlegelni például, hogy egy kisgazdálkodónak meddig éri meg fejleszteni a technológiát a gazdaságában.

A megszámlálhatatlan, és gyakran bonyolult adathalmaz, mely az okos eszközöknek hála most már elérhető számunkra, azonban gyakran megnehezíthetik a döntést, mintsem könnyítsék azt. A Fóliavezérlés távvezérléssel irányítható vezérlési rendszerének kialakításakor éppen ezért igyekeztünk a legfontosabb adatokat könnyen elérhetővé tenni és egyszerű formában biztosítani – így azonnal értesülhetünk a fóliánkban lévő aktuális páratartalomról és hőmérsékletről is. A legfontosabb adatok tudatában azonnal dönthetünk a szellőzőnyílások nyitásáról vagy zárásáról, hogy még optimálisabb körülményeket teremthessünk meg növényeink számára.

Természetesen, mint minden esetben, ha bármilyen robotikáról beszélünk, felmerül annak kérdése is, hogy az ember gépezettel való helyettesítése a gyakorlatban milyen mértékben szükséges, mennyire etikus, és előnyei valóban túllépik-e a vele járó hátrányokat. A mezőgazdaságban a mérőszenzorok nyers adatot szolgáltatnak (pl. az időjárásról), az okos eszközök ennél szofisztikáltabb információt is biztosítanak (pl. drón kamera), így mindkét esetben a végleges döntés az ember, a gazda kezében van. A digitális eszközök által felkínált adatok alapján hozhatja meg azt a döntést, melyek ennek fényében a számára legideálisabbnak tűnik. Az okos eszközökre épülő okos rendszerek ezt már csak részben teszik lehetővé.

Az automatizált folyamatoknak köszönhetően a gépezet dönthet egyedül is előre belétáplált algoritmusok alapján – ezzel az ember szerepe a gazdaságban folyamatosan csökken, az ember által végzett analízist és tervezést átveszik az eszközei. Ez a gazda mindennapi feladatait természetesen megkönnyítheti, azonban a folyamatos megfigyelésen alapuló kísérleti tanulás alappillérét rengeti meg. A mezőgazdaság lassan a második legtöbb drónt használó szektorrá válik, mely drónokat a gazdaság körüli képek, felvételek készítésére ugyanúgy felhasználják, mint automatizált gyomirtásra / rovarirtásra a gazdaságban. Az automatizáció folyományaként mini robotok jelennek meg, melyek gazolásra, gyümölcsszedésre, sőt, akár önálló kártevőirtásra is képesek.

Nagyobb gazdaságok esetében még egy komoly problémát vet fel a robotok egyre elterjedtebb használata, a technológiai fejlődés, és a digitális megoldások bevezetése. A mezőgazdaságban érhetők el ugyanis évtizedek óta a mindenki által jól ismert idénymunkák. Ki nem szedett diákként a nyári szünetben gyümölcsöt a fáról vagy a fóliasátorban, hogy zsebpénzét gyarapítsa? Nemcsak diákmunkaként, de Észak-Amerikában például a legegyszerűbb munka az időszakos bevándorlók számára is.

A robotok elterjedésével azonban egyre kevésbé lesz szükség a tapasztalt munkásokra, és vendégmunkásokra. Japánban például a gyümölcsszedők automatizált karokat viselnek, amelyek felgyorsítják a szedési folyamatot. A munkások robotizálása azonban súlyos sérülésekhez, balesetekhez vezettek. (Egy, a U.S. Labor Department által végzett, kutatás szerint a munkahelyi balesetek száma 50%-kal növekedett meg azokban a raktárakban, ahol robotok dolgoztak.)

További kérdéses terület a robotok, okos eszközök megbízhatósága. Mi történik, ha az egyik rovarirtó drón meghibásodik, vagy ha az automatizált vezérlőrendszerünk elromlik, és ezáltal a nem megfelelő hőmérsékletet vagy páratartalmat segíti elő? Vagy egyszerűen csak mi történik, ha a szenzor által mért adatok hibásak? Könnyen előfordulhat, hogy túlfűtjük, vagy hűtjük a fóliasátrat, mert a mérőműszer még túl alacsony vagy túl magas hőmérsékletet mutat, és ezáltal elpusztulnak a növényeink. Ki a felelős, mik a következmények? Ezek olyan összetett kérdések, melyeknek csupán a létezésük jelzi számunkra, hogy a tapasztalt gazda nem helyettesíthető teljesen, mérettől függetlenül egyetlen gazdaságban sem.

Míg a digitalizáció temérdek előnnyel jár a legkisebb gazdaság számára is, fontos megtalálni az arany középutat, és megfelelően tájékozódni az okos rendszer integrálása előtt.

Felkeltettük érdeklődését?

Keresse bizalommal kollégánkat!

Kérjen visszahívást vagy írjon e-mailt!

 

Elérhetőség:

Smart Greenhouse Control Kft.

Cím: 6000 Kecskemét, Budai u. 19. 2/5.
Telefon: 30/364-5018
E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Honlap: www.foliavezerles.hu

Kövessen minket, és további agrárgazdasági híreinket: www.facebook.com/AgrarvilagMagazin