Hazánkban az utóbbi években egy óriási felvásárlási ár növekedést tapasztalhattunk, mely a COVID-19 vírushelyzet után alakult ki. Ennek mozgatója egy európai húshiány volt (természetesen itt a minőségi marhahúsra gondolunk), amely elsősorban a járványhelyzet miatti exportkényszer okán alakult ki. Mivel 2020-ban szinte a teljes vendéglátóipari szektor leállt, a vágóállat beszállítások is megálltak, nem volt igény az áru előállítók termékére, így export vonalon kellett értékesíteni a jó minőségű árut természetesen jóval alacsonyabb áron. A lekötött vágásokból származó termékekre nyújtott ugyan az Európai Unió magántárolást elősegítő támogatást, azonban ezt csak a már levágott termékekre lehetett alkalmazni, az éppen vágásra váró állatok pedig teljesen elveszítették piaci értéküket. A gazdák ekkor kénytelenek voltak előnytelen szerződéseket kötni, hogy legalább a „nagy húsmarha élőállat felvásárló desztinációk” felé biztosítva legyen az értékesítés. 2021 első felében, amikor az oltási kampány megkezdődött, tavasszal megkezdődött a vendéglátóipar „újranyitása”. Ez pillanatok alatt felszippantotta a magántárolók raktárkészletét, ugyanakkor az exportszerződések miatt kevés forráshoz jutott. Magyarországon ez kevésbé volt érvényes (akár a magántárolásra, akár a középtávú exportszerződésekre gondolva), azonban az Európai Unió országaiban igencsak érződött a probléma. Nem véletlen, hogy az áremelkedés is az unió országaiban indult meg igen meredeken, hazánkban csak mérsékelten. Ez a különbség sajnálatos módon máig fennmaradt, olyannyira, hogy jelenleg hazánkban a legalacsonyabb a vágott féltest ár az Európai Unió országait tekintve, sőt az átlagáról is jelentősen elmarad.

Európai Unió marhahús piacának változásai

Bár az érdemi emelkedés első sorban a vágott féltestek árán érhető tetten a mai napig, nyilván ennek a terméknek az áremelkedése az élőállat árakat is befolyásolja.

Hazánkban a hízlalás sem a közelmúltban, sem napjainkban nem mondható jelentősnek, ezért kevésbé érzik a gazdák az előbb említett árhátrányt – talán csak akkor, amikor vágótehenet értékesítenek – ugyanis a vágóáru is legtöbbször élőállat formában hagyja el az országot. Az élőállat árak mind az unióban, mind hazánkban jelentősen megemelkedtek. Ma elmondhatjuk, hogy a limousin és a blonde d’Aquitaine fajták egyedeiért adják a legjobb árat a kereskedők (persze ez minőségtől függ), és az élőállat kategóriákban valamelyest jobbak fajtáink az európai átlagos élőállat áraknál. Persze, ha csak a saját fajtáinkat néznénk, és nem az európai átlagárat, akkor az előző állítás már nem lenne igaz. Sajnos jelenleg azt látjuk, hogy az élőállat árak elindultak lefelé, mind a heti, mind a havi adatokat tekintve, ámbár még mindig pár százalékkal magasabbak, mint a tavalyi év azonos időszakában. Szintén nem túl kedvező, hogy a vágott féltest árakat figyelve is hasonló a tendencia, azzal a különbséggel, hogy ott már a tavalyi szint alá süllyedt az ár. Látunk kivételeket, mint például a vágóbika vágott féltest ár, amely nagyon csekély emelkedést mutat az utóbbi egy hónapban, elemzők szerint azonban itt is csökkenés következik az előttünk álló hónapok során. Magyarországon a szakértők szerint a csökkenés visszafogottabban (vagy csak nagyon csekély mértékben) érződik majd, így feltehetően az európai országok és hazánk vágott féltest árai közötti különbség csökkenni fog.

Országonkénti vágott féltest árak az Európai Unióban

Összességében a világpiaci árak is (a vágott féltesteket tekintve) csökkenő tendenciát mutatnak, elsősorban a „nagy húsmarha-tenyésztő és marhahús kibocsátó országok” (Dél-Amerika, Ausztrália, Új-Zéland) adatait tekintve, ehhez pedig jól illeszkedik az Európai Unió árképzése is. Kivétel az USA és az Egyesült Királyság, ahol 2023-ban eddig soha nem tapasztalt árak jelentek meg a felvásárló piacon. Mivel azonban a termelői árak emelkedése általában negatívan befolyásolja a fogyasztói kedvet, ezért nagy kérdés, hogy vajon meddig emelkedhetnek az árak, meddig lehet értékesíteni ilyen összegekért ezeken a láthatóan még keresleti piacokon.

Árutermelők élőállat árai az Európai Unióban

Sajnos az utóbbi háborús időszaknak köszönhetően megemelkedett inflációs piaci környezetben azt látjuk, hogy a késztermékek folyamatosan drágulnak. Ez valamelyest ellentmond a csökkenő tendenciájú vágott féltest áraknak, azonban tudni kell, hogy a feldolgozó üzemek energia- és alapanyagigénye jóval drágábban elégíthető ki, mint azelőtt.

Arra is sok esetben rávilágítottak a gazdasági tanulmányok, hogy több feldolgozó és kereskedő kihasználva az inflációs környezetet extra profitért értékesítette késztermékeit, ezzel lényegesen emelte a fogyasztói árakat, amely jelentős mértékben hozzájárult az inflációhoz.

Visszatérve az alapanyag árakhoz – el kell mondanunk, hogy 2021 második felében, a termelői árak emelkedése után fél évvel drasztikusan megemelkedtek a takarmányárak és a takarmány-alapanyagok árai. Ez 2022 elején tovább emelkedett, amikor az orosz-ukrán konfliktus kialakult. A háború első fél évében a drágulás olyannyira jelentőssé vált, hogy a takarmányozási költségek a hízlalásban kétszeresére emelkedtek. Sajnos ez a növekedés meredekebb volt, mint a vágott féltestek áremelkedése, így a marhahízlalás jövedelmezősége drasztikusan, szinte soha nem látott mértékben csökkent. Sok hízóüzem be is zárt az unió területén (első sorban Észak-Európában), sokan kényszerültek felszámolni gazdaságukat ebben az időszakban. Ezt követően 2023 első félévében a takarmányárak valamelyest konszolidálódtak, azonban a vágott féltest árak is enyhe csökkenésnek indultak. Jelenleg az év második felében megjelenő ukrán „gabonahelyzet” okozta árcsökkenés Európában úgy tűnik, visszaállította a hízlalás jövedelmezőségét a 2017-2019 között tapasztalt szintre az adatok szerint.

Vágott féltest árak a világpiacon

 Magyarországon is hasonló tendencia látható, mivel az ukrán gabonaár esése és a 2023-as jó termésátlag alacsony árakat determinált (annak ellenére, hogy tilalom van az ukrán gabona behozatalára). A piac árpressziója a növénytermesztőknek rossz hír, ugyanakkor az állattenyésztőknek és a hízóüzemeknek, takarmánykeverő telepeknek pozitív jelenségként értékelhető a jelenlegi gabonapiacon zajló változás.

Ha tekintjük a tavalyi év száraz időszakát, illetve az állattenyésztést sújtó környezeti és gazdasági problémákat, akkor nagyon jó hír, hogy az ágazat szereplői most egy kicsit talán fellélegezhetnek hazánkban is, hiszen a tavalyi év a marhahústermelést és a húsmarha tenyésztést tekintve is negatív rekordokkal zárt (a létszám tükrében) az utóbbi 20 évet szemlézve. Sajnos a tenyészállat forgalom szempontjából sem rózsás a helyzet, hiszen országunk a keleti piacának nagy részét a háború miatt elveszítette (Ukrajna, Oroszország, Belorusszia, Kazahsztán), bár a Romániába, Szerbiába, Boszniába, és Horvátországba irányuló export felerősödött, azonban ezeknek a piacoknak a kiszámíthatósága kevésbé bíztató.

A hízlalás jövedelmezőségének alakulása az EU-ban

 Azt is el kell ugyanakkor mondani, hogy a török piac jelentősen megerősödött, főleg 2023 második felében indult meg egy erőteljes érdeklődés a tenyészállat iránt. Hosszútávon még nem tudjuk biztosan, hogy ezen a vonalon milyen változások alakulnak, mint ahogy azt sem, hogy a jelenleg kialakult Közel-keleti újabb konfliktus miként befolyásolja majd az európai gazdaságot, köztük hazánkét.

Mi gazdák, mindig elmondjuk, hogy az élelmezés, a világ élelmiszerrel való ellátása egy nemes misszió, melyet azonban nagyon sok körülmény befolyásol. Ha rendelkezésre áll megfelelő gyepterület, takarmánytermesztő terület, illetve a jelenlegi környezeti feltételek adottak (bár a napjainkban egyre változó klíma nem mondható pozitív, vagy legalább állandó hatásnak), akkor a húsmarha tartás minden bizonnyal továbbra is ellátja „népélelmezési funkcióját”, az azonban nem mindegy, hogy milyen gazdasági és jövedelmezőségi környezetben.

 Élőállat árak alakulása

 Ez azonban kevésbé a gazdák munkájától, minőségi árukínálatától függ, hanem inkább a világgazdaság és a politika határozza meg. Feltehetjük tehát a kérdést, hogy a következő időszakban hogyan alakul állattenyésztésünk, szarvasmarha-tenyésztésünk, és ezen belül a húsmarha tenyésztésünk, azonban a válasz egyelőre még a „jövő ködébe burkolódzik”.

Dr. Szücs Márton

Elérhetőség:

Limousin és Blonde d’Aquitaine Tenyésztők Egyesülete

Cím: 1134 Budapest, Lőportár u. 16.
Telefon: 1/412-5098
E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Honlap: www.limousin.hu

Kövessen minket, és további agrárgazdasági híreinket: www.facebook.com/AgrarvilagMagazin