Az 1. ábrán megfigyelhető a szarvasmarhák magyarországi létszámstatisztikája, ahol az előbb leírtak számokkal alátámasztva olvashatók.

Az adatokból világosan látszik, hogy míg a tejelő szarvasmarhák tehénlétszáma 3%-kal csökkent, addig a kettőshasznú tehénlétszám 6%-ot esett, és az eddig pozitivitást mutató húsmarha létszám is csökkenésnek indult – sőt, elérte a tejelő állomány csökkenési ütemét. Ez a csökkenés azonban azon keresztezett fajták köréből kerül ki erősen, amelyeket árutermelők tartanak, és akik nem tartoznak egyetlen szakmai szervezethez sem. Az egyesületek tagállományában szereplő állattartók körében is a keresztezett állatok létszámaránya csökkent inkább, de ez a jelenség az utóbbi két évben tapasztalható jó vágóáraknak köszönhető feltehetően.

Ami a fajtatiszta tehénállományt illeti, a létszám itt stagnál a legtöbb fajta esetében (charolais és a brit fajták), azonban a limousin és a blonde d’Aquitaine fajták esetében további létszámemelkedést tapasztalhatunk. Mindezeken felül jó hír, hogy 2022-ben a majdnem ezer limousin és blonde d’Aquitaine tehén növekményen felül az egyesület tagsága is bővült, mintegy 112 tenyészettel, akik valamivel kevesebb, mint 5300 tehenet „importáltak” az egyesület látókörébe, ennyivel bővült ugyanis az ellenőrzött tehénlétszám. Ha megnézzük az 1. ábra grafikonjait, láthatjuk, hogy erre 2019 óta nem volt példa.

Azt is megfigyelhetjük azonban, hogy az emelkedő tendencia a tagokat és a tehénlétszámot illetően nem kiegyensúlyozott.

Ez azt jelenti, hogy több a kis tehénlétszámú csatlakozó farm, ennek eredményeképp pedig az átlagos farmonkénti tehénlétszám – ami évek óta csökkenő tendenciát mutat – újabb csökkenést realizált.

A 2. ábrán láthatjuk a termelésellenőrzött tehénlétszámot, amely azt jelenti, hogy hány olyan tehén található a hazai nyilvántartott populációban, amelynek az ellési adatait, esetleg borjainak választási eredményeit, súlymérési adatait ismerjük, regisztráltuk az egyesületi törzskönyvi és teljesítményvizsgálati adatbázisban.

Sajnos itt már kevésbé tudunk pozitív eredményekről beszámolni. Az ellenőrzött tehénlétszám ugyanis az utóbbi egy évben 12%-kal csökkent, amely a nagy mértékű, 27%-os tehénlétszám-növekedés eredménye. Mivel a belépő tagok által hozott, új, még nem ellenőrzött létszám négyszeresére nőtt 2022-ben, feltételezzük, hogy az arány javulni fog a következő évben. Ezt mutatják legalábbis az előző évek grafikonjai. Ha a 2. ábra 2.1. grafikonját összevetjük az 1.2. ábra létszámnövekedési görbével, akkor láthatjuk, hogy a 2022 évi hirtelen tehénlétszám növekedés a 2019-es évi növekedéssel egyezve az ellenőrzött tehénlétszám-arány csökkenését idézte elő, mely arány majd szép lassan a követő években javulni kezdett. 2021 óta egyesületünk bevezette a technikusi rendszert francia mintára, ami azt jelenti, hogy két egyesületi technikus járja az országot és méri a súlyokat, illetve testméret-felvételezéseket végez, az adatokat pedig beküldi az egyesület teljesítmény-vizsgálati adatbázisába.

Az így beküldött adatot szolgáltatók alkotják az „ellenőrzött farmok” körét (többnyire ezek mind-mind törzstenyészetek). Mivel az adatok adatbázisba való bekerülésének ez egy szigorúbb módja, 2021-től két típusú adatszolgáltatást végző „farmtípust” különböztetünk meg. Ennek arányát mutatja a 2.2.-es grafikon.

Itt azt látjuk, hogy 2021-ig egyre nőtt az adatszolgáltatást végző farmok száma, nem véletlen, hogy abban az évben szinte alig volt olyan egyesületi tag, aki nem adott valamiféle adatot – persze az ellenőrzött tehénlétszám aránya is ebben az évben volt a legmagasabb –. 2022-ben pedig újra csökkent az arány nyilvánvalóan az új belépők miatt, akiknek még ebben az évben „el kell sajátítani az adatszolgáltatási mechanizmus rutinját”.

A 3. ábra grafikonjain a fajták és a keresztezett állomány 2022. 01. 01-én „bent álló” egyedeit láthatjuk kor és ivar szerinti megoszlásban.

Nem meglepő, hogy szinte minden kategóriában a populáció közel felét a tehenek adják, míg a növendék üszők 20% körüli arányban vannak jelen. Ha figyelembe vesszük, hogy ezeknek egy kisebb része még értékesítésre kerülhet, akkor az adatok alapján láthatjuk, hogy nagyjából 10-15% utánpótlással dolgoznak a gazdák, ami a tenyészállatokat (nőivart) illeti.

A 4. ábrán az értékesítési adatok láthatók. Mivel ezt jóval kevesebb tenyészet szolgáltatta, mint a létszámadatokat, ezért a számok inkább nagyságrendileg, mint pontosan értelmezhetők, azonban az egyes kategóriák aránya itt is jól látszik. Az értékesítés gerincét egyelőre még mindig a hízóalapanyag (növendék bika és növendék üsző) adja, ami nem meglepő, hiszen az árutermelő gazdák „ebből a termékből élnek”, így ez adja a tenyészállatbeszerzés és a tenyészállatforgalom hajtómotorját. A selejt tehenek aránya is magasabb a megszokottnál, ami minden bizonnyal a jó vágóáraknak és a történelmi aszálynak is köszönhető, hiszen országszerte elmondható, hogy 2022-ben a tenyésztők többet selejteztek, mint az megszokott.

Hasonló a helyzet a vágóbika értékesítést tekintve, bár itt minimális az emelkedés a tavalyi évhez képest, ami annak a bizonyítéka, hogy hazánkban az áruelőállítók továbbra sem hizlalnak szívesen dacára a jobb vágóárnak – igaz az inputköltségek is emelkedtek az utóbbi években, amely a magasabb vágóárak ellenére sem teszi rentábilisabbá a marhahízlalást.

Az 5. ábrán az egyes tenyészállat értékesítési kategóriákhoz tartozó, kiállított származási igazolások számát láthatják az olvasók. A 4. ábrával összevetve látható, hogy az értékesítés mekkora hányada vonatkozik tenyészállatra. Itt a nőivart tekintve egy folyamatos csökkenés figyelhető meg a limousin fajta esetén, míg a blonde d’Aquitaine-t egy hullámzó stagnálás jellemzi. Ezzel ellentétben a limousin tenyészbika értékesítés folyamatos növekedést mutat, vagyis évről évre egyre több tenyészbikát vásárolnak a törzstenyészetekből mindkét fajta esetén. A külföldre exportált tenyészbikák száma sem az utóbbi években, sem napjainkban nem számottevő.

Végül a 6. ábrán láthatjuk az állománylétszámot igencsak befolyásoló tényezőként számontartott ellési statisztikát. Mivel a húsmarhatartás során az egyetlen termék a borjú (amit a gazda el tud adni), ezért egy állományban mindig az a legfontosabb, hogy minél több borjú szülessen (lehetőleg könnyen), ezeket a tehén nevelje fel, vagyis a választásig történő borjúkiesés minimális legyen.

A 6. ábra diagrammján a fajtatiszta és keresztezett állományok adatai láthatók (az ellenőrzött és adatot szolgáltató tenyészetek állatlétszáma után). Mivel az ábra kissé bonyolult, ezért egy rövid magyarázattal segítjük az olvasót a fajtatiszta limousin példát végig tekintve:

Láthatjuk, hogy az összes fajtatiszta tehén létszáma a nyilvántartás szerint 8368 tehén. Ha visszaemlékszünk az 1. és 2. ábra adataira, akkor ez a teljes létszám 34%-a, míg a limousin vérségű egyedek (keresztezetteket beleszámítva) 57%-a, amely elég jó arány a fajtatisztaságot tekintve. Ezen állatok 88%-a, azaz 7365 egyed adatai és termelési mutatói ellenőrzöttek, amelyek közül 6398 tehén (87%) ellett. Ehhez a tehénellés számhoz jön még hozzá a beellő üszők száma – azon üszők, amelyek először ellettek, vagyis most váltak tehénné –, ez 830 ellés, vagyis összesen 7228 ellés számolható meg, amely az ellenőrzött tehénállományra vetítve 98%. Azt is kiszámolhatjuk, hogy az összes ellésen belül az üszőellés 11%-os részesedésű, míg 89% tehénellés. Ez az üszőellés arány is alátámasztja a tenyész-utánpótlás számainál leírt arányokat. Ezt követően a normál ellések és a vetélések-halva születések arányát láthatjuk, amely 97%-kal nagyon jónak mondható. Kiválóan reprezentálja a fajta reprodukciós előnyeit. Akárcsak a könnyűellés aránya, mely 2022-ben az ellenőrzött tehénállományban 99%, ami azt mutatja, hogy 100 állatból 99 könnyen ellik. Ez a tulajdonság pedig rendkívül fontos a gyepre alapozott húsmarha tartásban, ahol a gazda munkáját nagyban nehezíti, ha nehézellésekre kell számítania. Azt azonban meg kell jegyezni, hogy ez az eredmény hosszú évek alapos tenyészői munkája alatt alakult ki. Végül pedig a választásig kiesett borjak számát és arányát láthatjuk az összes megszületett borjúra vetítve. Ez a 8%-os borjúkiesés már hosszú évek óta stagnál, nem változik, ami minden bizonnyal annak a bizonyítéka, hogy ennek a statisztikai mérőszámnak az értékét erősen a tartástechnológia befolyásolja – legalábbis a könnyűellések számának változását tekintve, amely viszont egyértelműen emelkedett az utóbbi években –.

Összességében elmondható, hogy a limousin és blonde d’Aquitaine fajtájú tehenek száma, valamint ezt a két fajtát tartó tenyészetek létszáma folyamatosan nő, ami arról árulkodik, hogy a limousin és blonde d’Aquitaine fajták megállják helyüket a hazai húsmarhatenyésztésben, kiegyensúlyozottan termelnek, jól eladhatók, amely tényezők mind-mind hozzájárulnak hazai közkedveltségükhöz. Ezt a közkedveltséget pedig mind a tenyésztők, mind a tenyésztőszervezet összehangolt munkája tartja fenn, mely terveink és reményeink szerint a jövőben is folytatódni fog. Bízunk benne, hogy a húsmarha ágazat végül ismét összességét tekintve is újból „erőre kap” a létszámalakulást illetően, végül pedig hazánkban, a magyar állattenyésztési perspektívában ugyanazt a helyet foglalja majd el, mint 2020 előtt.

Dr. Szücs Márton

Elérhetőség:

Limousin és Blonde d’Aquitaine Tenyésztők Egyesülete

Cím: 1134 Budapest, Lőportár u. 16.
Telefon: 1/412-5098
E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Honlap: www.limousin.hu

Kövessen minket, és további agrárgazdasági híreinket: www.facebook.com/AgrarvilagMagazin