AGRÁRVILÁG Magazin

Kövesd te is!

Partnereink

Napjaink kihívásai a húsmarhatenyésztésben – Tanácskozás Keszthelyen

2023-ban, március végén tartották meg szokásos éves tanácskozásukat a húsmarhatenyésztők. A fórum olyan kérdésekre kereste a választ idén, amelyek nagy mértékben meghatározzák a hazai húsmarhatartás kivitelezését, amelyekkel a legtöbb gazda szembesülni kénytelen, és amelyekre megoldást kell találni a jelenben, sőt a jövőben, hogy a termelés folytatódni tudjon. A kulcsszó a „hatékonyság növelés”, az „ellenállóképesség fokozás” nem csak gazdasági értelemben, hanem a környezeti hatásoknak való kitettség tekintetében is.

A húsmarhatenyésztés legfontosabb komponensei, a tenyésztési és szelekciós programok, a tartástechnológia, illetve a takarmányozás mind-mind olyan tevékenységek, amelyek javítása, korszerűsítése és a megváltozott adottságokhoz igazított alkalmazása nélkülözhetetlen! De vajon milyen lehetőségei vannak egy-egy gazdának az előző összefüggések aspektusában? Hová nyúlhat tanácsért, ha tevékenységének hatékonyságát növelni akarja? Ezekre a kérdésekre próbálnak választ adni a hazai szervezésű szakmai fórumok, mint például a Keszthelyi Húsmarhatenyésztési Tanácskozás.

A szakmai programot ebben az évben is a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Georgikon Campusának(a húsmarhatenyésztési tanácskozás állandó helyszínéűl szolgáló) ikonikus épületében rendezték meg a szervezők. A „házigazda” Dr. Polgár J. Péter, az egyetem Állattenyészési tudományok intézetének igazgatóhelyettese köszöntőjében elmondta, hogy hét tenyésztőszervezet adja a gerincét a rendezvénynek, akik összefogják a hazai húsmarhatenyésztést, így kiváló rálátásuk van tagjaik tevékenységén keresztül a teljes húsmarha ágazatra. Ismerik a tenyésztők aktuális problémáit, látják Magyarország előnyeit és hátrányait az ágazat tükrében, ugyanakkor ismerik a tudományos, piaci, kereskedelmi összefüggéseket, amelyek megteremtik azt a környezetet, amelyben a tevékenység zajlik, könnyen felismerve azokat a lehetőségeket, amelyek a hatékonyság növelését lehetővé teszik.

A piaci helyzetet Dr. Wagenhoffer Zsombor elemezte 

Dr. Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének (MÁSZ) ügyvezető igazgatója nyitóbeszédében a piaci helyzet kiegyensúlyozottságát említette, annak ellenére, hogy 2020 után rendre nehéz periódusokat élt meg az ágazat. Természetesen ez nem csak Magyarországa, hanem egész Európára igaz. Először a COVID-19 vírushelyzet miatt történt vendéglátóipari leállás nehezítette a jó minőségű marhahús piacra kerülését, majd a felvásárlási árak hirtelen javulásával a takarmányárak robbanásszerű emelkedése volt tapasztalható 2021-ben. Végül 2022-ben az orosz-ukrán háború kitörésével, és ezzel összefüggésben az energiaárak emelkedésével az inputköltségek olyan szintet értek el, amely már az utóbbi években kialakult magas hozammal is csak súrolta a nyereségesség határát. Mindezek „megkoronázásaként” érkezett a 2022-es nyári aszály, mely nem csak hazánkban, hanem egész Európában az utóbbi 100 év legszárazabb időszaka volt. Ettől függetlenül szerencsére mind a marhahús (a vágó- és hízómarha), mind a tenyészállat esetén is stabilnak tekinthető a jelenlegi helyzet. Az export desztinációk között kis átrendeződést figyelhettünk meg az utóbbi egy évben, hiszen a Kelet-európai célpontok (Ukrajna, Oroszország, Belorusszia, Kazahsztán) forgalma megállt, Románia, Szerbia, Horvátország, Bosznia, tehát a déli, európai országok, valamint Szlovákia forgalma viszont egyértelműen erősödött mind a vágóállat, mind a hízó-alapanyag, de a tenyészállat tekintetében is.


A támogatási lehetőségekről Dr. Juhász Anikó helyettes államtitkár adott felvilágosítást

A konferencia tematikájában már meg-szokhatták az érdeklődők, hogy a hazai agrárium „irányító hatósága” szinte minden évben jelen van egy-egy előadással a fórumon. Ebben az évben Dr. Juhász Anikó, az Agrárminisztérium agrárágazatért felelős helyettes államtitkára adott eligazítást az idén megváltozó összeurópai agrártámogatások útvesztőjében. A Közös Agrárpolitikai Reformok 2023 és 2027 közötti időszakában a támogatások összességében ugyan kevéssé változnak, ám az ellenőrzések szigorúbbak lesznek. A gazdák több lehetőség közül is választhatnak, némely esetben teljesen „személyre szabhatják” megművelt területük környezeti adottságainak megfelelően, hogy milyen vállalásokat tesznek. A vállalások nagy része az európai trend mentén halad, nevezetesen az Európai Zöldmegállapodásban és a Termőföldtől az Asztalig stratégiában lefektetett elvárásoknak megfelelően. Kiemelt jelentőségű ezért az agroökogazdálkodás, illetve az állatjólléti intézkedéscsomag, amely kapcsán jelenleg még egyeztetések folynak. Ezekben az egyeztetésekben az Agrárminisztérium, a Magyar Állattenyésztők Szövetsége (tenyésztőszervezeteivel) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vesz részt.  

A támogatások elektronikus beadási környezete is változik – hangsúlyozta Dr. Juhász Anikó, ugyanis a termeléshez kötött támogatások esetén úgynevezett „megszemélyesített kérelmeken” lehet majd beadni a támogatási igényeket, ami azt jelenti, hogy az egységes kérelem beadásakor, az állatalapú támogatások igénylése esetén az ENAR adatbázisban szereplő lehetséges állatokat egyedenként kínálja fel a rendszer az azonosításhoz. Éppen ezért nagyon fontos, hogy az ENAR rendszerben az adatokat naprakészen kell tartani minden gazdának.

A helyettes államtitkár felhívta a figyelmet az új ellenőrzési rendszerre is, mely 2024-től minden területalapú jogcím esetén életbe lép. Ettől az évtől kezdve ugyanis az alaptámogatás (BISS) igénybevételéhez szükséges mezőgazdasági tevékenység megvalósulását a Copernicus Sentinel műhold adatai alapján fogják ellenőrizni. Amennyiben hiányosságot találnak, értesítik az érintett gazdát, akinek a mobilGAZDA applikáción, a Magyar Államkincstár mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz kapcsolódó, mobileszközökön működő alkalmazásán keresztül lesz majd lehetősége egyeztetni az adatok eltéréséből adódó különbségeket.


Dr. Török Márton a reprodukció optimalizálására hívta fel a figyelmet

Az Agrárminisztérium szakemberének előadása után egy tudományos prezentáció következett, melyet Dr. Török Márton, a Magyar Charolais Tenyésztők Egyesületénekügyvezető igazgatója tartott a hazai húsmarhatenyésztésben rejlő potenciál, és a hatékonyságnövelés jelszavával.

Mivel a húsmarhatartásban az egyetlen termék a borjú, ezért a legfontosabb cél az adott tehénlétszám mellett a lehető legtöbb és legnagyobb súlyú borjú leválasztása, értékesítése, illetve a hízóborjak végsúlyra történő hizlalása a lehető legkevesebb takarmányfogyasztás mellett. Ehhez szükség van a takarmányértékesítő-képesség megállapítására, adott esetben a szelekciós szempontok közé történő sorolására, ugyanis a tulajdonság adott állatra jellemző, és öröklődése közepes (öröklődhetőségi értéke h2=0,3-,4). Míg ezt a tulajdonságot a charolais fajtában a tenyésztőszervezet KSTV telepén vizsgálták az elmúlt évben, addig más egyesületek, például a Limousin és Blonde d’Aquitaine Tenyésztők Egyesületének tenyészetei az aktív hizlalást folytató üzemek oldaláról érdekeltek a tulajdonság vizsgálatában, mert ebben az esetben a takarmányértékesítő képességnek tényleges gazdasági haszna van, mely azonnal jelentkezik. Jelenleg a blonde d’Aquitaine fajta hazai termékpályájának teljes vonalát lefedő Blonde d’Aquitaine Termelői Csoport hízóüzeme áll élen ebben a kutatásban.

A hatékonyságnövelés szempontjából nagyon fontos komponens húsmarhák esetén a reprodukciós tulajdonságok, a vemhesülés, a könnyű ellés, valamint a választásig történő borjúkiesés monitoringja. A vemhesülést befolyásoló tényezők között a takarmányozás, az időjárás – elsősorban az extrém meleg – játszik nagy szerepet, ezért a gyepre alapozott húsmarhatartásban alapvető fontosságú az ellési ciklus és a termékenyítési időszak helyes megválasztása. Tenyésztésbeállítás során figyelembe kell venni, hogy a cikluson belül mikor született az egyed, illetve az utánpótlásra szolgáló tenyész-alapanyag fejlettségét, az ivarszervek fejlettségét és a funkcionális tulajdonságokat is vizsgálni kell. A tehenek selejtezésnél tekintettel kell lenni arra, hogy 10 év felett csökken a termékenység, 12 év felett pedig emellett csökken a borjúnevelő képesség is. Dr. Török Márton előadásában kiemelte, hogy a vemhesség, a termékenyülés javítása nagy tartalékot jelent a hazai húsmarhatenyésztés számára, éppen ezért a hatékonyság növelése itt a nyereségesség egyik kulcsa lehet. Ennek kiaknázására a takarmányozás, az üszők szelekciója, a tehenek selejtezési programja és a takarmányhasznosításra való szelekció fontos megvalósítandó cél.

Dr. Szücs Márton a Limousin és Blonde d’Aquitaine Tenyésztők Egyesületének teljesítményvizsgálati rendszerét ismertette

A húsmarhák esetén a tenyésztői munka alapvetően gazdasági előnyöket rejt magában. Mindezekhez azonban elengedhetetlen az egyedek megfelelő teljesítményvizsgálata. Dr. Szücs Márton, a Limousin és Blonde d’Aquitaine Tenyésztők Egyesületének ügyvezető igazgatója a húsmarhatenyésztési tanácskozáson ismertette az egyesület ilyen irányú, szakmai-gyakorlati tevékenységét, melyet a gazdák részére biztosít 2021-től kezdődően. Voltaképpen a francia IBOVAL teljesítmény-vizsgálati rendszer mintájára bevezetett, mért adatokkal alátámasztott teljesítmény-értékelési metódusról van szó, melynek adatait Magyarországon (akárcsak Franciaországban) az egyesület technikusai gyűjtik össze közvetlenül a tenyészetben végrehajtott mérésekkel. Itt elsősorban súlyméretekre és testméretfelvételezésekre kell gondolni. Az adatok gyűjtése és elemzése elsősorban segít képet kapni az állataink értékmérőinek fenotípusos értékét tekintve egy-egy egyed teljesítményéről a populációhoz viszonyítva, a farmon termelő egyedek átlagteljesítményéhez viszonyítva. Emellett a tenyészet egyedeinek egyedi értékelése az egyes tenyészetekről is képet ad, hogy milyen szinten helyezkednek el az országos populáció termelési színvonalához képest. A begyűjtött adatok természetesen a származási adatokkal kiegészítve tenyészérték-becslésben vesznek rész a mért tulajdonságokat tekintve.
A tenyészértékek pedig már egy erősen megalapozott, szilárd támpontot jelentenek a tenyészállat-kiválogatásban, melyet a gazdák a ténylegesen pozitív variánsok kijelölésével hajthatnak végre. A technikusok által mért tulajdonságok ugyanakkor a genetikai adatok elemzésével (genomikai értékbecslés) információt adnak a genetikai potenciálról, a genotípus változatokról és a genetikai terheltségekről. Sajnos az adatok gyűjtése a technikusi rendszer működtetése miatt költségesebb, mint a tenyésztők „önbevallásos módszere”, azonban így az adatfelvétel megbízhatóbb, de a legfontosabb, hogy a hibalehetőség jelentősen lecsökken. 


A gyep-gazdálkodás lehetőségeit Dr. Szentesi Szilárd tárta fel
 

Végül a konferenciát két olyan előadás zárta, melynek témája folyamatosan aktuális. Mivel a húsmarhatenyésztés hazánkban, és a világban szinte mindenütt gyepre alapozott (mert így gazdaságos), így nagy jelentőséggel bírt a hazai gyep-gazdálkodás reprezentatív felméréséről elhangzott összefoglaló prezentáció Dr. Szentesi Szilárd előadásában. Érdekes volt látni a statisztikai „számokat”, miszerint hazánkban a legeltetett hónapok száma átlagosan 6,7 (180-210 nap). Franciaországban ez az időszak 280-300 nap, míg Nagy-Britanniában és Írországban akár 300 nap felett is lehet.

A válaszadók több mint 20%-a 3-4 hónapon keresztül tudja a gyep-területeket legeltetésre használni, elsősorban az időjárási viszonyok behatárolta környezeti adottságok miatt. A legeltetés módja a gazdaságok 51%-ánál pásztoroló legeltetés, 28% fix kerítésen belüli, szabad legeltetést használ. A rotációs rendszerben történő szakaszos legeltetéssel a gazdaságok 20%-a él csak, melynek aránya az új Közös Agrárpolitikai támogatási rendszer eredményeként bizonyára változni fog.


Dr. Stefler József a klímaváltozás környezetében sürget stratégiai változást

A támogatások okozta „pozitív hatások” mellett azonban az egyre változó klimatikus viszonyok ugyanakkor negatívan befolyásolják hosszú távon a legeltetés lehetőségeit. A húsmarhatenyésztésre ható külső tényezők közül a klímaváltozás tehát a legjelentősebb. Dr. Stefler József, a Brit Szarvasmarhafajtákat Tenyésztők Egyesületének elnöke szerint már nem az a kérdés, hogy van-e klímaváltozás, hanem hogy mit tehetünk a hozzá való alkalmazkodás érdekében.

Az időjárási szélsőségek direkt hatása a gyepre, közvetett és közvetlen hatása az állatokra mind arra utalnak, hogy mindenképpen tennünk kell valamit.

Alkalmazkodni kell egyaránt a tartástechnológiában, a legeltetési módszerek tekintetében, a takarmányozásban, valamint a tenyésztési stratégiában. Dr. Stefler József kiemelte a kiegészítő takarmányok jelentőségét, például tavaszi szántóföldi növényekből készült zöldkeverékeket (szudánifű, repce, zabos borsó, facélia, stb.), a tarló legeltetését (szalma, kukoricaszár hasznosítását) és a beszerezhető mellék-termékek (csemegekukorica hulladék, stb.) takarmányozási célú felhasználását. Sajnos a tartástechnológiai struktúra és a takarmányozási stratégia (mely a termőterületeken történő takarmányelőállítás növényfaji összetételének palettáját jelenti) átalakításának folyamata rendszerint hosszú időt vesz igénybe, nagyon költséges, és sok bizonytalansággal jár, így egy nem várt traumatikus hatás (pl. extrém szárazság, aszály, mint ami 2022 nyarán volt) után sok tenyésztő választja „válaszlépésként” a létszámcsökkentést. Itt a legelőterület fűhozamának csökkenéséhez a legelő állateltartó-képességét figyelembevéve állítja be a legeltethető létszámot, ami hosszútávon mindenképpen zsákutcába vezet (bár igen „költséghatékony” módszer). Sokkal inkább a legelő megújítására kellene koncentrálni, mely olyan fűvetőmag keverékekkel kivitelezhető, amelyekben egyre több szárazságtűrő fű faj található. Ugyanakkor tartástechnológiai oldalról is célszerű változtatásokat eszközölni. Például nyáron árnyékos, fás legelőn érdemes legeltetni. Ahol erre nincs mód, ott az árnyékolást mindenképpen meg kell oldani, mert az időjárásjelentési prognózisokból kiindulva egyre több száraz periódus, és egyre több hőhullám érkezésével kell szembenéznünk a jövőben.

Dr. Stefler József a jövő feladataiként említette ugyanakkor a természetvédelem és a gyep-gazdálkodás szempontjainak újra-gondolását és a klímavédelmet is magába foglaló szabályrendszer sürgős kidolgozását. A tanácskozáson mintegy 120 érdeklődő gyűlt össze, akik fontos információt kaphattak a húsmarhatenyésztést napjainkban érő nehézségekkel kapcsolatban, de ugyanakkor megoldási javaslatokkal, lehetőségekkel és „szemléletváltási irányokkal” is megismerkedhettek a jelenlévők. Az mindenesetre tapasztalatként leszűrhető, hogy napjaink kihívásaira csak összehangolt technológiai, takarmányozási, tenyésztéstechnikai változásokkal lehet reagálni, melyekhez mindenképpen támogatásra van szükség. A változtatásokat pedig tudományos alapokon nyugvó téziseknek kell meghatároznia, amelyek a pontos adatfelvételezés, és a mért adatok alapján indukálódnak, mert csak akkor lehet a jövőben hatékony a húsmarha-tenyésztés, ha az ágazat alapvető perspektívái egy hosszú távon fenntartható, alkalmazkodó, de ugyanakkor kiegyensúlyozott termelést biztosító jövőt mutatnak. Ez talán kissé ellenállóbbá teszi a szektort ebben a variábilis piaci környezetben ingadozó, folyton változó világban…

Dr. Szücs Márton

Elérhetőség:

Limousin és Blonde d’Aquitaine Tenyésztők Egyesülete

Cím: 1134 Budapest, Lőportár u. 16.
Telefon: 1/412-5098
E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Honlap: www.limousin.hu

Kövessen minket, és további agrárgazdasági híreinket: