AGRÁRVILÁG Magazin

Kövesd te is!

Partnereink

Magyartarkák Jákon

Vas megyében, az osztrák határ mellett gazdálkodunk a családommal. Keszthelyen szereztünk agrármérnöki végzettséget. Gazdaságunkban állattenyésztéssel, növénytermesztéssel, valamint tej- és húsfeldolgozással foglalkozunk.

Növénytermesztést 350 ha-on folytatunk, agyagos, nehezen művelhető, átlagban 12 AK-s földeken. A területekre jellemző még a nagymértékű vadkár, ezért gondosan meg kell választani a termesztett növényeket, vetésforgót. Magyartarka marháink szálastakarmány-igényét olaszperje- és rozsszenázzsal elégítjük ki. Szemes kukoricát csak a falu közelében, bekerített területeken tudunk eredményesen termeszteni. A rozst és a füvet szeptember elején telepítjük, melyet április végén, május elején betakarítunk, majd csomagolt bálákban erjesztünk, ezután sekély talajművelés következik, és vetjük a szóját. Ezzel a technológiával a másodvetésű szója teljes értékű termést ad. A szójababot extrudáljuk, és fullfat szójaként kapják a marhák és a sertések. Mindkét állatfaj esetén biztosított a GMO-mentes takarmányozás. Szántóink 2/3 részén gabonát (árpa, búza) termesztünk, melynek szalmája biztosítja az alomanyagot a mély-almos istállókban.

Sertéseinket szintén almos rendszerben hizlaljuk, saját előállítású tápon. Rendelkezünk egy vágóponttal, így a hízott állatok egy része közvetlenül a vásárlóhoz kerül, kiváló minőségben. Első magyartarka borjainkat 1994-ben vásároltuk. A kezdeti sajtáros fejést 2002-ben épített ötállásos, halszálkás fejőház váltotta fel. Ebben az évben építettünk nagyobb, korszerűbb, mély-almos istállót, így 50 körüli tehén tartására volt lehetőségünk. A fejőházat 2012-ben felújítottuk a V-N-V Kft. által forgalmazott Milkline fejéstechnológiával, mely lehetővé tette a negyedenkénti fejést. 2016-ban az üzekedő állatok kiválogatása végett vásároltunk ivarzásmegfigyelő rendszert. Ez a technológia nemcsak az ivarzó állatokat jelzi, hanem számolja és figyeli a kérődzést, és a lihegő teheneket is a nyári melegben. Így időben látjuk, ha egy egyeddel probléma van. Tőgygyulladás esetén a kérődzés is nagy mértékben csökken. Ez a rendszer a mai napig működik.

Gazdaságunkban a megfelelő munkaerő hiányával küzdöttünk, csak egy fejőnk volt, ezért saját magunknak kellett megoldanunk szabadnapjain a fejést. Pályázati lehetőség keretein belül fejőrobot vásárlása mellett döntöttünk. 2021-ben úgy határoztunk, hogy a robot mellé új istállót is építünk, hogy a legoptimálisabban tudjuk beépíteni a robotot. Az épület 2022 tavaszára önerőből elkészült, majd áprilisra bekerült a robot is.

A robot vásárlása előtt több gazdaságot meglátogattunk Magyarországon és külföldön egyaránt. A látottak és a tapasztalataink alapján arra jutottunk, hogy az állat a mély-almon érzi magát a legjobban, így az istállónk mély-almos lett. A következő kérdés a tehénforgalom eldöntése volt. A mély-alom egyik velejárója az almozás, trágyázás. Ilyenkor az állatok napi rutinját mindig megbolygatjuk, ezért a szabad forgalomra esett a választás, ezt tolerálják a legjobban. A robot kiválasztásánál a fő kritérium a szerviz volt. Az AXIÁL Kft. által forgalmazott DeLaval VMS robot szervizesét már korábbról ismertük, megbízunk benne és szaktudásában, ezért tőlük vásároltuk a gépet.


DeLaval VMS robot

Az új rendszerre való betanítástól féltem a legjobban, de tapasztalataink alapján sokkal könnyebben ment, mint gondoltuk. Az első 1-2 hétben a tehenek 10-15-ösével kerültek a robotra, kizárólag etetés céljából. Egy hét után mind az 50 tehén látogatta a robotot. A TMR-ben csökkentettük az abrak mennyiségét, így egyre többször felkeresték a fejőgépet. Április 4-én indítottuk a fejést, a tehenek sorba álltak a robot előtt. Három nap alatt az összes tehenet már ott fejtük. Az első alkalmaknál oxitocin adásával segítettük a tej leadását. Összesen 2 tehén volt alkalmatlan a robotfejésre a méretei miatt. Nálunk a technológia úgy állt be, hogy 50-55 tehén van a roboton szabad forgalmon.


A tehenek önállóan keresik fel a fejőgépeket
 

Van egy 8-10 egyedből álló külön csoportunk, melyben az ellés előtti tehenek és üszők, a kezelt egyedek és az előtejes tehenek tartózkodnak. Ezt a csoportot napi 2 alkalommal engedjük a géphez, ilyenkor odafigyelünk rájuk. Megszokják a robotfejést, és a fejt tejet rögtön a borjaknak adjuk.

Az AGROFEED Kft. látja el a takarmányozási szak-tanácsadást; mind a sertéseink, mind a szarvasmarháink ásványi anyag-igényét e cégtől vásároljuk. A fejt tehenek az etetőasztalon PMR-t kapnak, melynek fő összetevője olaszperje- és rozsszenázs, valamint az általunk készített abrak. Tehenenként 5 kg abrakot etetünk az etetőasztalon, és 1,25 kg-ot kapnak fejésenként a robotban.

Termelési eredményeink a következőképpen alakulnak:

Fejési átlag: 20-22 l
Fejési szám: 2,2-2,4
Szomatikus sejtszám: 200-250 ezer
Csíra: 10 000 alatti

Bő fél év üzemeltetési tapasztalattal a hátunk mögött úgy gondoljuk, jó döntést hoztunk. Bízunk az új technológiákban, és hiszünk a magyartarka jövedelmező tartásában.

Rácz Károly
gazdálkodó
a Magyartarka Tenyésztők Egyesületének elnöke
Ják

Kövessen minket, és további agrárgazdasági híreinket: