Mint minden gazdának, a limousin és blonde d’Aquitaine tartóknak is – vagy akár az összes húsmarha tartót is megemlíthetném – az a legfontosabb, hogy megtérül-e a tevékenysége, és a megtérülésnek mekkora a jövedelmezősége. Nem szabad ugyanis elfelejteni, hogy ez a tevékenység egész családoknak ad megélhetést!

A húsmarha ágazat több szegmensből áll. Alapját az anyatehéntartás adja, amely produktuma a borjútermelés. Ennek két nagy csoportját lehet megkülönböztetni, az árutermelő borjúelőállítást és a tenyészállat utánpótlást. Mindkettő nagyjából azonos környezetben, technológiában zajlik, azonban a genetikai alap és a tenyésztés-technika némiképp eltér. Gondoljunk itt például a célpárosításokra (tenyészállat előállítás esetén a mesterséges termékenyítések, háremek, mint célzott párosítási tervek kivitelezése nagyobb arányt képeznek, mint az áru előállító gazdaságokban, ahol inkább a több bikával történő szabad párosítások aránya a nagyobb), vagy a szelekciós nyomásra (a tenyészállat-előállítás és az áruelőállítás szelekciós kritériumai eltérők).

Minden év tavaszán és őszén ülést tart az Európai Gazdaszervezetek Szövetsége és az Európai Bizottság Agrárügyi Főosztálya, ahol a statisztikai számokat elemezve, illetve részletezve az ágazat helyzetéről értekeznek a résztvevők. Természetesen külön értékelve a tejelő ágazatot és a húsmarha ágazatot.

2024 év végén a feldolgozott adatokat tekintve felemásan zárt az ágazat. A teljes szarvasmarha létszám 1,9%-kal csökkent (nem minden uniós tagállam adatai ismertek), míg a tenyész-utánpótlás 2,5%-kal, addig a tehénlétszám 1,1%-kal. Az európai szakértők ezeket a számokat figyelmeztetésként értékelik, ugyanis a fiatal állományok csökkenése a jövőben könnyen okozhatja a tehénállomány redukcióját.

Az elmúlt 20-25 évben is tovább folytatódott a talajokban a szerves anyag fogyása és lassú kicsúszásuk a semleges kémhatású (pH) tartományból.

Ez pedig súlyos termésingadozást eredményez, főleg az egyre szélsőségesebbre váltó időjárási viszonyok esetén.

Növekszik a savanyú, mészhiányos talajok mennyisége

Ahogy az alábbi diagram is mutatja, lassan, de folyamatosan növekszik a rendkívül savanyú és az enyhén savanyú talajok aránya. Az elmúlt években már az intenzíven művelt talajok 35%-át sorolhatjuk oda, ahol meszezni, azaz kalciumot pótolni kellene. A savanyodás eredménye, hogy a kijuttatott műtrágya rosszul hasznosul, és a növényeket hamarabb eléri az aszály. Bizonyos tápanyagok eltűnnek, miközben számos tápanyagból toxikussá válik a talaj. Ezekre a talajokra tiszta karbonátos (Balance G) vagy huminsavas (Balance G-Humin) meszet javaslunk kijuttatni.

Az idei év mezőgazdasági szempontból érdekes kettősséget mutatott az országban, különösen a búza minőségének tekintetében. A Dunántúl csapadékban bővelkedett, míg a Tiszától keletre eső országrészek és a Duna-Tisza közének egyes részei nem kaptak elegendő csapadékot. A helyzet nem volt annyira drasztikus, mint amit 2022-ben tapasztaltunk, de néhány területet így is megviselt az aszály.

Az ország szinte minden régiójában a megszokottnál melegebb tavasz következtében az árpa és a búza is korábban kezdett kalászolni, ami új kihívások elé állította a mezőgazdasági termelőket. A korai kalászolás és az ennek köszönhető extrém korai betakarítás sok esetben befolyásolta a termés minőségét.

Nyírparasznya településnek 2019 őszén kezdődött történelmi jelentőségű korszaka, amikor is átadta az első 1050 m² alapterületű hűtőházát és megkezdte hűtőipari tevékenységét és mint valódi piaci szereplő jelent meg a térség gazdasági életében. Ezt a tevékenységet zászlajára tűzve pályázta meg és nyerte el a második hűtőházának megépítési lehetőségét 2020-ban. Jelenleg 2200 m² hűtött felülettel rendelkezik az önkormányzat, ami jelentős piaci árbevételt biztosít a település számára, nagymértékben javítva a település alapvető működési feltételeit.

„Két ütemben összesen, mintegy 1,5 milliárd forintos fejlesztést sikerült létrehozni Nyírparasznyán. Nagyon büszkék vagyunk, hogy egy ilyen kicsiny település ekkora beruházás birtokosa lehet. Nyírparasznya régóta vágyott ismertségét, hírnevét kívánjuk megalapozni a 2022 évben, önkormányzatunk által felvállalt minőségi sütőtök-termesztés integrálásával. Egy szakmai és még inkább partneri együttműködés keretén belül egy új sütőtök brendet indítottunk útjára „Téli Parázs” néven.” –  tájékoztatott Szabó János polgármester.