| Legfontosabbak | Támogatás | Források | Gazdaság | Innováció | Piac | Együttműködés | Növénytermesztés | Kertészet | Gépesítés | Állattenyésztés | Biogazdálkodás |
| Vadgazdálkodás | Erdőgazdálkodás | Élelmiszeripar | Agrárképzés |
A Väderstad, a világ egyik vezető talajművelő- és vetőgépgyártó vállalata bővíti a svédországi Överumban található Väderstad Components gyárát. Az eredeti alkatrészek iránti folyamatos növekvő igény miatt a tárcsák gyártásához, egy harmadik gyártósort létesít.
A Väderstad Components a Väderstad Group globális csoportjának része, amely kopó alkatrészeket, például kopóhegyeket, tárcsákat és hengereket, továbbá tartozékokat gyárt minden termékünkhöz. Ahhoz, hogy a lehető legjobb minőséget érjük el a Väderstad Genuine Parts területén egyedi anyagtechnológiai laboratórium működik az Överumban található létesítményben, melyet fémipari szakértőnk és anyagkutatónk, Anders Petersson vezet.
A növénytermesztés jövedelmező. Az emberek egyre nyitottabbak a „természetes”, a föld által nyújtott élelmiszerek iránt, mert az egészség egyre inkább a figyelem középpontjába kerül. Ha szeretnél növényt termeszteni és ezzel pénzt keresni, javasoljuk, hogy járd körbe alaposan a témát!
Érdemes egy olyan gazdálkodási formát választani, ami körültekintésen és minőségen, illetve technológián alapul, mert a kiváló alapanyagok és a technológia segíteni fognak Téged. Hosszú távon az térül meg, ha az infrastruktúrád és az eszközeid kifogástalan minőségűek. Megérzésre és az agrárban népszerű „szerencsére” nem tudunk alapozni. Ki vagyunk szolgáltatva a természet szeszélyének, ebből érdemes kiindulni, vagyis csak azokra a pontokra érdemes fókuszálni a gazdálkodásunk során, ami egyértelműen rajtunk múlik. Ha szeretnél bevételt és profitot termelni, azt kell áttekintened, mi támogat Téged a termesztés során.
Az utóbbi néhány év minden állattenyésztéssel foglalkozó gazdálkodó számára feledhetetlen marad – ezt a szó szoros értelmében kijelenthetjük, sajnos nem pozitív kicsengéssel – elég csak a 2020-as COVID-19 miatti vírus-helyzet okozta nehézségekre gondolni, vagy a 2021-ben begyűrűző input-áremelkedésre, illetve a 2022-ben kitörő orosz-ukrán konfliktus még 2023-ban is tartó következményeire, vagy a tavalyi történelmi aszályra, melyek mind-mind az állattenyésztési tevékenységek felhagyására sarkallták a gazdákat sajnálatos módon. Ha valaki figyeli az állattenyésztési statisztikát, akkor tudja, hogy a szektorban talán „egyetlen szárnyaló ágazatként” a hús-marhatenyésztést lehetett emlegetni.
A „szárnyalás” azonban mind a KSH, mind az EUROSTAT és mind NÉBIH-ENAR (szakhatósági adatbázis) adatai alapján véget ért 2021-ben. Évekkel ezelőtt ugyan már elkezdődött a tejelő szarvasmarhák és a kettőshasznú fajták létszámingadozása, enyhe tehénlétszám csökkenése, azonban a húshasznú fajták esetén ez a folyamat a COVID-19 évéig ismeretlen volt.
Jövőbe mutató AHV megoldások a Pusztavámi Tejszövetkezet Zrt.-nél.
A Pusztavámi Tejszövetkezet Zrt. többszöri átalakulás után működik a jelenlegi formájában. A telepen, ahol 496 Holstein-Fríz tehenet tartanak, Zelovics Gábor termelési vezetővel és Szemeti Eszter műszakvezetővel beszélgettünk az AHV megoldásaival kapcsolatos tapasztalataikról.
Nem maradhatunk le
Azért döntöttünk amellett, hogy kipróbáljuk az AHV termékeit, mert fontosnak tartjuk, hogy lépést tartsunk a világ változásaival, fejlődésével. Állandó kapcsolatban állunk az Állatorvostudományi Egyetemmel is, folyamatosan tájékozódunk az új kutatási eredményekről, fejlesztésekről. Úgy gondoljuk, hogy nem rekedhetünk meg egy bizonyos szinten, nyitottnak kell lennünk új dolgokra, mindig próbálkozunk új termékekkel. Nagyon fontos, hogy az állatorvosunk is partner ebben.
Magyarországon – és valószínűleg minden országban – a húsmarha tartó gazdákat az egyik legjobban foglalkoztató kérdés, hogy miként alakul a piac, milyen árat lehet elkérni a felvásárlótól, mennyibe kerül a tenyészállat, megéri-e hizlalni stb… Ezekre a kérdésekre természetesen csak akkor lehet válaszolni, ha pontosan ismerjük a piaci helyzetet, a gazdaság adottságait, és még sok olyan összetevőt, amely a ráfordítást, hozamot és a jövedelmezőséget meghatározza.
A következőkben ennek a kérdéskörnek egyetlen összetevőjére, a piacra, és annak is az árinformációira fókuszálunk. Feltételezzük, hogy a gazdák, akik húsmarhát tartanak, értékesítenek, tisztában vannak a hazai árakkal, azonban nem árt kicsit kitekinteni a határon túlra, ismerkedni azzal a „gazdasági környezettel”, amellyel az Európai Unió területén gazdálkodók szembesülnek.
A Väderstad, mint a világ egyik vezető talajművelő- és vetőgép gyártója, újabb 12.600 négyzetméterrel bővíti a Väderstadban található gyárát. A bővítés további területeket biztosít majd a szerelési és a festési munkálatokhoz, a cél pedig az, hogy 2028-ra évi 10.000 munkagép gördüljön le a központi gyártósorról.
A Väderstad az elmúlt években erőteljesen megnövekedett keresletet tapasztalt termékei iránt. A bevétel a 2017-es pénzügyi év 237 millió eurós forgalmához képest, 2022-re 550 millió euróra emelkedett. A vállalat 2021-ben bejelentette egy új gyárközpont építését, amely 125 millió svéd korona beruházást jelent, és amely még ebben az évben használatba vehető.
2023-ban, március végén tartották meg szokásos éves tanácskozásukat a húsmarhatenyésztők. A fórum olyan kérdésekre kereste a választ idén, amelyek nagy mértékben meghatározzák a hazai húsmarhatartás kivitelezését, amelyekkel a legtöbb gazda szembesülni kénytelen, és amelyekre megoldást kell találni a jelenben, sőt a jövőben, hogy a termelés folytatódni tudjon. A kulcsszó a „hatékonyság növelés”, az „ellenállóképesség fokozás” nem csak gazdasági értelemben, hanem a környezeti hatásoknak való kitettség tekintetében is.
A húsmarhatenyésztés legfontosabb komponensei, a tenyésztési és szelekciós programok, a tartástechnológia, illetve a takarmányozás mind-mind olyan tevékenységek, amelyek javítása, korszerűsítése és a megváltozott adottságokhoz igazított alkalmazása nélkülözhetetlen! De vajon milyen lehetőségei vannak egy-egy gazdának az előző összefüggések aspektusában? Hová nyúlhat tanácsért, ha tevékenységének hatékonyságát növelni akarja? Ezekre a kérdésekre próbálnak választ adni a hazai szervezésű szakmai fórumok, mint például a Keszthelyi Húsmarhatenyésztési Tanácskozás.
A siófoki FARKAS SZERVIZTECHNIKA Kft. részt vett az idei, már a 31. alkalommal megrendezett FARMER-EXPO-n is Debrecenben, és ismét elég komoly termékpalettát vonultattak fel. Ennek apropóján beszélgettem a helyszínen Farkas Gábor ügyvezető igazgatóval.
Miket emelne ki az itt látható kínálatukból?
A szállítható tartályainkat, ezek most már 110-től 900 plusz 100 literes változatban kaphatók. Ez utóbbi elérhető csak 900 liter gázolajos kivitelben, vagy kombi tartályban, mely így 900 liter gázolaj és 100 liter AdBlue adalékanyag szállítására alkalmas.
Nem annyira könnyű zöldíteni a vállalatokat, mint gondolnánk, 2027-től karbonadót kell fizetnünk!
Már most el kell kezdeniük a cégeknek felkészülni a karbonadóra, ami 2027-től válik kötelezővé. A feladat sürgető, hiszen azok, akik elodázzák, akár a mai költségek többszörösével is számolhatnak. De melyek az első lépések, és hová fordulhatnak a vállalatok, ha már a folyamat elején elakadnak?
Ma már a saját bőrünkön tapasztaljuk, hogy a klímaváltozás nemcsak az unokáinkat érinti, hanem a mi életünkben is közvetlen károkat okozhat. A 2027-től bevezetendő karbonadónak hála azonban már a nagyvállalatoknak sem lehetőség, hanem kötelezettség karbon-semlegessé válni.
A Portfolio Csoport legnagyobb agráreseményén idén is több szakmai díjat is kiosztanak, amelyek a kiemelkedő agrárgazdasági teljesítmények elismeréséül szolgálnak. A szektor jutalmazott szereplői az Év női agrárvállalkozója díjat, az Év fiatal agrárszakembere díjat, az Év kertészete díjat, az Év állattenyésztője díjat, az Év növénytermelője díjat, az Év agrárinnovációja díjat, valamint az Év agrárberuházása díjat vehetik át.
Az elismeréseket rangos szakmai zsűri ítéli oda, melynek tagjai: Éder Tamás, a Bonafarm Csoport vállalati kapcsolatok és kommunikációs igazgatója, Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke, Dr. Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora, Harsányi Zsolt, az Axiál Kft. tulajdonos-ügyvezetője, Kerezsi Miklós, a Hodler Capital ügyvezetője, Kulik Zoltán, a Vitafort Zrt. vezérigazgatója, Makai Szabolcs, a Talentis Agro Zrt. vezérigazgatója, Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke, Szabó Levente, a KITE Zrt. vezérigazgatója, Szabó Miklós, a Tranzit Csoport alapító-tulajdonosa.
Sajnos Európa egyik legmélyebb válságát éli, mely következménye a 2020-ban kezdődő COVID-19 vírushelyzet világgazdaságra gyakorolt hatásának, a 2021-es takarmányár emelkedésnek, a 2022-ben elkezdett orosz-ukrán konfliktusnak, valamint az egész Európát érintő extrém hőhullámok okozta szárazságnak. Ezek a hatások együttesen állítják kihívás elé az egész európai gazdaságot, igen súlyosan érintve a mezőgazdaság ágazatait, direkt módon a növénytermesztést és közvetett módon az állattenyésztést.
2020 óta elmondhatjuk, hogy Európa a recesszió idejét éli. A fejlődő gazdaságokat kettétörő COVID-19 vírus járványintézkedései korlátozták a kereskedelmet, ugyanis a kereskedelem lebonyolítását jelentő vektorok (pl. a szállítmányozók) a kontaktusok csökkentése miatt kénytelenek voltak korlátozni szállítmányozási kapacitásukat, majd az oltások és a védekezési eszközök piacon való megjelenése után – amelyek az első fél évben egyáltalán nem voltak elérhetők – ezek a korlátozások javultak.
Közösség
Üzemeltetés
Szellemi tulajdon 2014 Nyírvidék Média Kft. Minden jog fenntartva!
A honlapon közzétett cikkekért a szerzők vállalják a felelősséget. A hirdetések tartalmáért a hirdetők vállalják a felelőséget.