| Legfontosabbak | Támogatás | Források | Gazdaság | Innováció | Piac | Együttműködés | Növénytermesztés | Kertészet | Gépesítés | Állattenyésztés | Biogazdálkodás |
| Vadgazdálkodás | Erdőgazdálkodás | Élelmiszeripar | Agrárképzés |
Az elmúlt 20-25 évben is tovább folytatódott a talajokban a szerves anyag fogyása és lassú kicsúszásuk a semleges kémhatású (pH) tartományból.
Ez pedig súlyos termésingadozást eredményez, főleg az egyre szélsőségesebbre váltó időjárási viszonyok esetén.
Növekszik a savanyú, mészhiányos talajok mennyisége
Ahogy az alábbi diagram is mutatja, lassan, de folyamatosan növekszik a rendkívül savanyú és az enyhén savanyú talajok aránya. Az elmúlt években már az intenzíven művelt talajok 35%-át sorolhatjuk oda, ahol meszezni, azaz kalciumot pótolni kellene. A savanyodás eredménye, hogy a kijuttatott műtrágya rosszul hasznosul, és a növényeket hamarabb eléri az aszály. Bizonyos tápanyagok eltűnnek, miközben számos tápanyagból toxikussá válik a talaj. Ezekre a talajokra tiszta karbonátos (Balance G) vagy huminsavas (Balance G-Humin) meszet javaslunk kijuttatni.
Aki nyitott szemmel jár Európában, és megfelelően tájékozódik az agrárágazat egyes szektorainak helyzetéről, láthatja, hogy a húsmarhatenyésztés – bár újabban negatív hangok érik – még mindig nagyon népszerű. Ez nem csoda, hiszen természetes környezetben termel, egészséges és minőségi terméket állít elő, családoknak ad megélhetést, valamint olyan területeket hasznosít, amelyeket más mezőgazdasági termelési célra csak kevéssé jó minőségű áru előállításával lehetne alkalmazni.
Emellett a piac is viszonylag stabil, az árakat Magyarországon ugyan befolyásolja az infláció és a forint-euró árfolyam, azonban a tavalyi áraknál 8%-kal jobbak a felvásárlási árak az Európai Unió átlagát tekintve.
Az idei év mezőgazdasági szempontból érdekes kettősséget mutatott az országban, különösen a búza minőségének tekintetében. A Dunántúl csapadékban bővelkedett, míg a Tiszától keletre eső országrészek és a Duna-Tisza közének egyes részei nem kaptak elegendő csapadékot. A helyzet nem volt annyira drasztikus, mint amit 2022-ben tapasztaltunk, de néhány területet így is megviselt az aszály.
Az ország szinte minden régiójában a megszokottnál melegebb tavasz következtében az árpa és a búza is korábban kezdett kalászolni, ami új kihívások elé állította a mezőgazdasági termelőket. A korai kalászolás és az ennek köszönhető extrém korai betakarítás sok esetben befolyásolta a termés minőségét.
Aki nyitott szemmel jár Európában, és megfelelően tájékozódik az agrárágazat egyes szektorainak helyzetéről, láthatja, hogy a húsmarhatenyésztés – bár újabban negatív hangok érik – még mindig nagyon népszerű. Ez nem csoda, hiszen természetes környezetben termel, egészséges és minőségi terméket állít elő, családoknak ad megélhetést, valamint olyan területeket hasznosít, amelyeket más mezőgazdasági termelési célra csak kevéssé jó minőségű áru előállításával lehetne alkalmazni.
Emellett a piac is viszonylag stabil, az árakat Magyarországon ugyan befolyásolja az infláció és a forint-euró árfolyam, azonban a tavalyi áraknál 8%-kal jobbak a felvásárlási árak az Európai Unió átlagát tekintve.
Nyírparasznya településnek 2019 őszén kezdődött történelmi jelentőségű korszaka, amikor is átadta az első 1050 m2 alapterületű hűtőházát és megkezdte hűtőipari tevékenységét és mint valódi piaci szereplő jelent meg a térség gazdasági életében. Ezt a tevékenységet zászlajára tűzve pályázta meg és nyerte el a második hűtőházának megépítési lehetőségét 2020-ban. Jelenleg 2200 m2 hűtött felülettel rendelkezik az önkormányzat, ami jelentős piaci árbevételt biztosít a település számára, nagymértékben javítva a település alapvető működési feltételeit.
„Két ütemben összesen, mintegy 1,5 milliárd forintos fejlesztést sikerült létrehozni Nyírparasznyán. Nagyon büszkék vagyunk, hogy egy ilyen kicsiny település ekkora beruházás birtokosa lehet. Nyírparasznya régóta vágyott ismertségét, hírnevét kívánjuk megalapozni a 2022 évben, önkormányzatunk által felvállalt minőségi sütőtök-termesztés integrálásával. Egy szakmai és még inkább partneri együttműködés keretén belül egy új sütőtök brendet indítottunk útjára „Téli Parázs” néven.” – tájékoztatott Szabó János polgármester.
Magyarországon az utóbbi időben a húshasznú szarvasmarhatartás virágkorát éli. Sajnos a 2020-as évek eseményei azonban negatívan befolyásolják a tartási kedvet. Ennek ellenére a szektorban lévő fajták nem egyformán élik meg ezeket a viszontagságos időszakokat.
Az elmúlt 4 év viszontagságainak, a COVID-19 járványhelyzetének, az extrém input költségemelkedések, a háborús infláció, illetve az európai mezőgazdasággal kapcsolatos bizottsági döntéshozatalok következtében jelentkező negatív hatások következményeinek egyértelmű vesztesei az őshonos fajták, Magyarországon a magyartarka és a magyar szürke marha. Itt 10% feletti a visszaesés az elmúlt 4 évben. Hasonló a helyzet a hereford esetén, ugyanakkor a Magyarországon másik közkedvelt világfajta, az angus 10% növekedést ért el. Érdekes tény, hogy a francia fajták közül a charolais stagnál, ugyanakkor a limousin és a blonde d’Aquitaien kitűnő emelkedést tudott elérni, mely vezeti a nagy állománnyal rendelkező világfajták közötti összehasonlítást a létszám tekintetében.
A Väderstad, a világ egyik vezető talajművelő- és vetőgépgyártó vállalata, büszke arra, hogy TopDown kultivátora E-services rendszerrel a Farm Machine 2024 díj nyertese lett talajművelés kategóriában. A díjat az Agritechnica kiállításon jelentették be Hannoverben, Németországban.
A Farm Machine 2024 díjat 16 európai mezőgazdasági szaklap zsűrije szavazza meg.
A Navik Agri Kft. több mint öt éve a Campagnola termékek magyarországi kizárólagos forgalmazója.
A Campagnola – 1958 óta a világ ültetvényes gazdái szolgálatában – az összes kontinensen meghatározó piaci részesedéssel bíró tradicionális olasz professzionális kéziszerszámokat tervező- és gyártó cég.
A Campagnola termékek fő jellemzői:
- Gyors kiszolgálás készletről
- 1000 feletti elégedett ügyfél Magyarországon
- 2 év garancia
- Magyarországi szerviz és alkatrészellátás
- Nagyüzemi, minőségellenőrzött termékek ISO 9001: 2015
- Szakmai támogatás
Az idei évben a nehéz gazdasági körülményekre tekintettel a gazdákat támogatva 20%-os készlet akciót hirdettünk!
Innovatív szakok indulnak az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karon!
A Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karán a jövő mezőgazdasági vezetőit és gazdasági szakembereit kepézzük. Tradicionális környezet és jövőbe mutató megközelítések ötvöződnek a kar Agrárökonómiai Tanszékén is, amelynek fókuszterületei a fenntartható gazdálkodás, a precíziós termelés gazdasági összefüggései és a rövid élelmiszerellátási láncok jellemzői, valamint az üzleti hatékonyság fokozása. Gyakorlatorientált képzések keretein belül olyan szakmai kompetenciákat biztosítunk hallgatóinknak, amelyek a 21. század gazdasági kihívásaira készítenek fel. Ennek jegyében a tanszék két új szakot indít 2024-ben, amelyekre várjuk a jövő szakemberit alap (BSc) és mester (MSc) szakon egyaránt.
2023 novemberének utolsó napjaiban az Államkincstár megállapította az idei tenyészbika beállítás de minimis támogatás összegét, melyet a kifizetési kérelmek beadására adott határozatban küldött el minden igénylő tenyésztőnek. Ebben az évben ez az összeg majdnem egészen 650 000 forint tenyészbikánként. A kifizetések december első napjaiban kezdődtek és a hónap első felében folyamatosak voltak. 2023-ban összesen mintegy 650 millió forintos keretre számíthattak az állattenyésztők, akik valamivel több, mint 1000 tenyészbikára igényeltek támogatást.
Ha a fajtákat nézzük, nagy változás nem látható az előző évekhez képest, vezető helyen ismét a francia fajták állnak, köztük is legnagyobb létszámmal a limousin, mely csaknem az összes kérelem felét teszi ki. Ez azt bizonyítja, hogy 2023-ban ismét érdemesnek tartották a fajtát a tenyésztők és az árutermelők „választásuk” alapján a következő évek borjúelőállítási programjához apaállatként alkalmazni. A „preferáltságot bizonyító” listát a 2022. szeptember 1. és 2023. augusztus 31. között vásárolt, de minimis tenyészbika beállítás támogatást igénylő kérelmezők igazoláskérései alapján állították össze a Magyar Szarvasmarhatenyésztők Szövetségének tenyésztőszervezetei. Már a támogatás fennállása óta a Limousin és Blonde d’Aquitaine Tenyésztők Egyesületének számai vezetnek; míg a limousin tenyészbikák létszáma folyamatosan az első helyen szerepelt minden évben, addig a blonde d’Aquitaine szisztematikusan a 3. helyen áll a francia fajták sorában. A francia fajták tehát igen népszerűek Magyarországon, mert együtt a teljes tenyészbika kibocsátás majdnem háromnegyedét adják.
Magyarországon évek óta állandó téma a marhahúsfogyasztás kérdése. 2018-ban egy átfogó marketingprogram keretein belül valósult meg az „utolsó ösztönző”, irányított propaganda, sőt három évvel később a NÉBIH által jegyzett „Kiváló Minőségű Élelmiszer” védjegy (KMÉ) marhahús termékekre is meghatározta az alap és az „arany” fokozat szabványait. Ennek ellenére az utóbbi években, nem hogy nőtt volna, hanem inkább csökkent a fogyasztás, bár igaz; az utóbbi tíz évet vizsgálva a statisztika alapján jobban állunk a marhahús fogyasztás terén, mint azelőtt.
A hazai fogyasztás jelenleg 3,2 kg marha-, illetve borjúhús fejenként évente, amelyben az összes marhahús és borjúhús készítmény beletartozik. Ez persze jóval elmarad az Európai Unió átlagától, amely jelenleg 10 kg/fő/év annak ellenére, hogy 2023-ban ez 1,7%-kal csökkent. Persze itt nem különítjük el a ténylegesen hústermelésre szelektált, és a selejt, tejelő marhák hústermékeit, bár ezek között késztermékek tekintetében jelentős minőségi különbség is lehet.