| Legfontosabbak | Támogatás | Gazdaság | Innováció | Piac | Együttműködés | Növénytermesztés | Kertészet | Gépesítés | Állattenyésztés | Biogazdálkodás |
| Vadgazdálkodás | Erdőgazdálkodás | Élelmiszeripar | Agrárképzés |
Beváltható kuponkód: AGRARVILAG1500
Ajánlatunk
AGRÁRVILÁG Magazin
Kövesd te is!
Partnereink
A Debreceni Egyetem Agrár Üzleti Klubja Mádon rendezte meg első rendezvényét, amelyen agrár- és élelmiszeripari szereplők, az egyetem stratégiai partnerei, vállalatvezetők és ágazati szakemberek vitatták meg az agrárium aktuális folyamatait. Az esemény sokrétűen mutatta be, miként erősíti a Debreceni Egyetem az agrárium innovációs és képzési ökoszisztémáját.
A Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar, valamint a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar tavaly hozta létre a Debreceni Egyetem Agrár Üzleti Klubját, azzal a céllal, hogy teret biztosítson az információ- és tudásátadás mellett a szakmai egyeztetéseknek, vitáknak, illetve a szakemberek találkozójának. Az Agrár Üzleti Klub első rendezvényének a Debreceni Egyetem Mádi Kúria Hotel és Konferencia Központja adott otthont.
Egyre több gazda szembesül azzal, hogy a földek szélén, tanyán, itatónál vagy kút mellett egyszerűen nincs elérhető villamos hálózat – vagy ha van is, a kiépítés ára csillagászati. Ilyenkor jön képbe a sziget üzemű napelemes rendszer, amely teljesen hálózat-függetlenül képes áramot biztosítani.
De pontosan mit tud egy ilyen rendszer, mire elég, és mik a buktatók? Nézzük végig, kifejezetten mezőgazdasági szemmel.
A vadásztársaságok működése nem csupán a természetvédelemről és a vadgazdálkodásról szól: a háttérben komoly adminisztratív és pénzügyi kötelezettségek is húzódnak. Az adózási és számviteli előírások betartása elengedhetetlen a jogszerű működéshez, ugyanakkor sok esetben kihívást jelenthet a civil szervezeti jelleg és a gazdálkodási tevékenység kettőssége miatt. Az alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabb határidőket és feladatokat, amelyekre a vadásztársaságoknak 2026-ban figyelniük kell.
Beszámolókészítési kötelezettség
A legtöbb vadásztársaság egyesületi formában működik, így a civil szervezetekre vonatkozó számviteli szabályok szerint köteles éves beszámolót készíteni. A beszámoló határideje 2026. június 1. amelynek része:
A Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kara az elmúlt években kiemelt figyelmet fordított az agrár- és élelmiszergazdaság aktuális, nemzetközi szinten is releváns kérdéseinek vizsgálatára. A kar kutatói olyan témákban végeznek alkalmazott kutatásokat, amelyek egyszerre járulnak hozzá a tudományos diskurzushoz és a hazai ágazati gyakorlat fejlesztéséhez.
Az Európai Unió Zöld Megállapodása az élelmiszerrendszerek fenntarthatóságának erősítését, a klímaváltozás mérséklését és az állatjóllét javítását tűzte ki célul. Ennek részeként az Európai Bizottság 2020-ban átfogó felülvizsgálatot indított az állatjólléti szabályozás terén, különös tekintettel az élő állatok – köztük a baromfi – szállítására vonatkozó előírásokra.
A víz a földi élet alapja és nélkülözhetetlen közege. A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Víz- és Környezetgazdálkodási Intézete a víz világnapja alkalmából, az MTA 200 éves rendezvénysorozata keretében szervezett konferenciát és műszeres kiállítást Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia Nagytermében. Az idén működésének 60. évfordulóját ünneplő intézet bemutatta kutatási eredményeit és tevékenységét is.
A földi lét meghatározó elemei a szén, a nitrogén, a hidrogén és az oxigén, valamint ezek szabad kapcsolódásai. Így a víz is, amely a párolgás során – mivel a bolygónk egy zárt rendszer – ugyan mindig visszatér. A probléma azonban az, hogy általában nem ott, ahonnan eltávozott vagy ahol szükség van rá. Ez olyan kihívás, amely többek között a mezőgazdaságot is súlyosan érinti – mondta köszöntőjében Dr. Balázs Ervin, az MTA rendes tagja, az Agrártudományok Osztályának elnöke.
Újabb szakaszához ért a hazai vadkárok ügye, hiszen a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a közelmúltban bejelentette: céget alapít, ami peres ügyekben átvállalja a gazdálkodók megalapozott vadkárköveteléseit, tehát lefolytatja a vadásztársaságokkal szemben indított eljárásokat. A szervezet közleménye szerint becslések alapján a valós vadkár értéke körülbelül 21 milliárd forint lehet évente, amiből a vadászatra jogosultak alig több mint 3 milliárd forintot fizetnek ki gazdálkodóknak. A NAK tehát a hírek szerint szigorúbb helytállást szeretne elérni a vadászati ágazattól a gazdálkodói követelések teljesítése tekintetében. Ez pedig minden korábbinál nagyobb terhet jelenthet a vadászatra jogosultaknak.
A vadkár megelőzése a jogszabályok szerint közös feladat, és számos vadásztársaság területén az együttműködés kiváló vagy legalábbis elégséges. A termelők szerencsére számos esetben kommunikálnak a vadászatra jogosulttal, a vetési tervet átnézik, rendszeresek a vadkárelhárító vadászatok, és szerencsés esetben a vadkerítések építése is közös költségként jelentkezik.
A vadásztársaságok beszámolói 2026. január 1. napjától kizárólag iFORM űrlapok használatával küldhetők be közzététel céljából.
Az iFORM űrlapok közvetlenül a magyarorszag.hu vagy mo.hu „Személyreszabott Ügyintézési Felület” (SZÜF) „Bíróság” / „Civil beszámolók” menüpontjából érhetők el.
A 21. század gazdasági és társadalmi kihívásai egyre inkább a fenntarthatóság kérdése köré szerveződnek. A klímaváltozás, az erőforrások korlátozottsága, az energia-átmenet, valamint a társadalmi felelősségvállalás mind olyan kérdések, amelyek új megközelítést igényelnek a gazdaság szereplőitől. A vállalatok működését ma már nem csupán pénzügyi teljesítményük alapján értékelik, egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a környezeti hatások, a társadalmi felelősségvállalás és az átlátható, felelős vállalatirányítás szempontjai is.
A globális gazdasági folyamatokból látható, hogy a hosszú távú versenyképesség és a fenntarthatóság egymást erősítő tényezők, így az átalakuló gazdasági környezetben a felsőoktatás szerepe kiemelten fontossá válik. Az egyetemek feladata, hogy olyan szakembereket képezzenek, akik képesek komplex módon értelmezni a gazdasági folyamatokat, és döntéseik során figyelembe veszik a fenntarthatósági szempontokat is. A Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kara (DE GTK) kiemelt figyelmet fordít arra, hogy képzéseiben a gazdasági ismeretek mellett a fenntarthatóság szemlélete és gyakorlata megjelenjen a képzési struktúrában.
2026-ban a Limousin és Blonde d’Aquitaine Tenyésztők Egyesülete újabb fejlesztést indít meg. Ennek szükségességéről az egyesület tenyésztési szakbizottsága határozott januári ülésén. Nem titok, hogy Magyarországon a származási igazolások kiadásához szükséges a genetikai alapon történő származásellenőrzés (üsző és bika esetén egyaránt), illetve 2022 óta egy átfogó teljesítményvizsgálati fejlesztés is lezajlott, ami azt jelenti, hogy az állatok származása és teljesítménye jóval szigorúbb kontroll alatt áll, mint azelőtt.
Az egyesület választási és éves kori méréseket vezetett be pár évvel ezelőtt, amely nem csak a súlyra terjed ki, hanem a testméretek felvételezésére is. Ez konkrétan azt jelenti, hogy a törzstenyészetek (tenyészbika előállító tenyészetek) kötelesek választáskor, valamint a tenyészállatok éves kora körül kihívni az egyesület technikusait, és megméretni, testméreteket felvetetni a tenyészállatok esetében.
A Hajdúságban, Debrecen térségében gazdálkodni azt is jelenti: sok a napsütés, de a villanyszámla így is egyre nagyobb tétel. Öntözés, istálló- és raktárvilágítás, szellőztetés, szárítás, hűtés – mind árammal megy. Nem véletlen, hogy egyre több gazda kezd „napelem Debrecen” kereséssel ajánlatok után nézni. De mire érdemes figyelni, ha valóban a gazdasági érdekeit nézi?
Miért különösen logikus a napelem Debrecen környékén?
Az Alföldön az országos átlagnál is több a napsütéses óra, vagyis jó termelési potenciál van. A mezőgazdasági fogyasztás pedig jellemzően napközben és szezonban magas – pont akkor, amikor a napelem a legtöbbet termeli. Öntözés, szárító, szellőztetés, hűtés: mind kiválóan „ráültethető” a saját napelemes termelésre.
Az őszi CSEBER Konferencia idén is a növényvédő szeres göngyölegek visszagyűjtésének tapasztalatait és a fenntarthatósági célkitűzések széleskörű áttekintését helyezte középpontba. A rendezvényen szakmai előadások és gyakorlati példák mutatták be, hogyan járulhat hozzá az ágazat a környezet védelméhez és a körforgásos gazdálkodás megvalósításához. Az elhangzott előadásokból egy rövid tudósítást állítottunk össze az alábbiakban.
Eredmény és együttműködés!
Haidu Katalin, a MOHU műanyag- és gumiabroncs-hulladék anyagáram vezetője ismertette az elmúlt időszak legfontosabb eredményeit a hulladékkezelés területén. A MOHU és a CSEBER együttműködése 2023. július 1-jén indult, és máris jelentős eredményeket hozott: tavaly a növényvédő szeres göngyölegek visszagyűjtési aránya elérte a 80%-ot, ami az európai átlag feletti teljesítmény.
Közösség
Üzemeltetés
Szellemi tulajdon 2014 Nyírvidék Média Kft. Minden jog fenntartva!
A honlapon közzétett cikkekért a szerzők vállalják a felelősséget. A hirdetések tartalmáért a hirdetők vállalják a felelőséget.