| Legfontosabbak | Támogatás | Források | Gazdaság | Innováció | Piac | Együttműködés | Növénytermesztés | Kertészet | Gépesítés | Állattenyésztés | Biogazdálkodás |
| Vadgazdálkodás | Erdőgazdálkodás | Élelmiszeripar | Agrárképzés |
A modern mezőgazdasági gépek üzemeltetése során a kiszámítható szerviz- és alkatrészellátás kulcsfontosságú tényezővé vált. A vevők egyre növekvő igényei és az iparági trendek hatására a KITE Zrt. 2025 márciusától még szorosabbra fűzi az alkatrész-kereskedelem és a szerviz-szolgáltatás együttműködését. A fúzió eredményeként egy integrált after-sales szer-vezet biztosítja a magas színvonalú ki-szolgálást, garantálva a mezőgazdasági gépekben rejlő technológiai lehetőségek maximális kihasználását és a partnerek igényeihez való alkalmazkodást.
Legyen szó kisebb termelőkről, családi gazdálkodókról vagy nagyobb gépflottával rendelkező vállalkozásokról, a vállalat célja, hogy partnerei számára a legmegbízhatóbb és legkorszerűbb szolgáltatásokat, műszaki megoldásokat nyújtsa. Az alkatrész-kereskedelem és a szervizszolgáltatás összehangolásával egy még hatékonyabb, ügyfélközpontú „After-sales Üzletág” jött létre.
Mint minden gazdának, a limousin és blonde d’Aquitaine tartóknak is – vagy akár az összes húsmarha tartót is megemlíthetném – az a legfontosabb, hogy megtérül-e a tevékenysége, és a megtérülésnek mekkora a jövedelmezősége. Nem szabad ugyanis elfelejteni, hogy ez a tevékenység egész családoknak ad megélhetést!
A húsmarha ágazat több szegmensből áll. Alapját az anyatehéntartás adja, amely produktuma a borjútermelés. Ennek két nagy csoportját lehet megkülönböztetni, az árutermelő borjúelőállítást és a tenyészállat utánpótlást. Mindkettő nagyjából azonos környezetben, technológiában zajlik, azonban a genetikai alap és a tenyésztés-technika némiképp eltér. Gondoljunk itt például a célpárosításokra (tenyészállat előállítás esetén a mesterséges termékenyítések, háremek, mint célzott párosítási tervek kivitelezése nagyobb arányt képeznek, mint az áru előállító gazdaságokban, ahol inkább a több bikával történő szabad párosítások aránya a nagyobb), vagy a szelekciós nyomásra (a tenyészállat-előállítás és az áruelőállítás szelekciós kritériumai eltérők).
2024 december első napjaiban az Államkincstár megállapította az idei tenyészbika beállítás de minimis támogatás összegét, melyet a kifizetési kérelmek beadására adott határozatban küldött el minden igénylő tenyésztőnek. Ebben az évben ez az összeg kicsivel több, mint 700 ezer forint tenyészbikánként.
A kifizetések december első napjaiban kezdődtek, a tenyésztők 1116 tenyészbikára igényeltek támogatást. Ez majdnem 100 egyeddel több, mint az előző évben, leginkább a 2021-es év létszámát közelíti meg. Ez azt jelenti, hogy a 2 éve tartó enyhe csökkenés most visszafordult és megint emelkedett a tenyészbika beállítások száma. Ha a fajtákat nézzük, nagy változás nem látható az előző évekhez képest, vezető helyen ismét a francia fajták állnak, köztük is legnagyobb létszámmal a limousin, mely majdnem az összes kérelem felét teszi ki.
Minden év tavaszán és őszén ülést tart az Európai Gazdaszervezetek Szövetsége és az Európai Bizottság Agrárügyi Főosztálya, ahol a statisztikai számokat elemezve, illetve részletezve az ágazat helyzetéről értekeznek a résztvevők. Természetesen külön értékelve a tejelő ágazatot és a húsmarha ágazatot.
2024 év végén a feldolgozott adatokat tekintve felemásan zárt az ágazat. A teljes szarvasmarha létszám 1,9%-kal csökkent (nem minden uniós tagállam adatai ismertek), míg a tenyész-utánpótlás 2,5%-kal, addig a tehénlétszám 1,1%-kal. Az európai szakértők ezeket a számokat figyelmeztetésként értékelik, ugyanis a fiatal állományok csökkenése a jövőben könnyen okozhatja a tehénállomány redukcióját.
Íves mezőgazdasági tároló, raktár (csarnok) és félig nyitott könnyűszerkezetes építmények gyártása!
Íves mezőgazdasági tároló, raktár (csarnok)
Íves-könnyűszerkezetes termékcsaládunkat ajánljuk mindazoknak, akik egy könnyűszerkezetes, gyorsan felépíthető, szükség szerint a későbbiekben bővíthető épületet szeretnének.
Az elmúlt 20-25 évben is tovább folytatódott a talajokban a szerves anyag fogyása és lassú kicsúszásuk a semleges kémhatású (pH) tartományból.
Ez pedig súlyos termésingadozást eredményez, főleg az egyre szélsőségesebbre váltó időjárási viszonyok esetén.
Növekszik a savanyú, mészhiányos talajok mennyisége
Ahogy az alábbi diagram is mutatja, lassan, de folyamatosan növekszik a rendkívül savanyú és az enyhén savanyú talajok aránya. Az elmúlt években már az intenzíven művelt talajok 35%-át sorolhatjuk oda, ahol meszezni, azaz kalciumot pótolni kellene. A savanyodás eredménye, hogy a kijuttatott műtrágya rosszul hasznosul, és a növényeket hamarabb eléri az aszály. Bizonyos tápanyagok eltűnnek, miközben számos tápanyagból toxikussá válik a talaj. Ezekre a talajokra tiszta karbonátos (Balance G) vagy huminsavas (Balance G-Humin) meszet javaslunk kijuttatni.
Aki nyitott szemmel jár Európában, és megfelelően tájékozódik az agrárágazat egyes szektorainak helyzetéről, láthatja, hogy a húsmarhatenyésztés – bár újabban negatív hangok érik – még mindig nagyon népszerű. Ez nem csoda, hiszen természetes környezetben termel, egészséges és minőségi terméket állít elő, családoknak ad megélhetést, valamint olyan területeket hasznosít, amelyeket más mezőgazdasági termelési célra csak kevéssé jó minőségű áru előállításával lehetne alkalmazni.
Emellett a piac is viszonylag stabil, az árakat Magyarországon ugyan befolyásolja az infláció és a forint-euró árfolyam, azonban a tavalyi áraknál 8%-kal jobbak a felvásárlási árak az Európai Unió átlagát tekintve.
Az idei év mezőgazdasági szempontból érdekes kettősséget mutatott az országban, különösen a búza minőségének tekintetében. A Dunántúl csapadékban bővelkedett, míg a Tiszától keletre eső országrészek és a Duna-Tisza közének egyes részei nem kaptak elegendő csapadékot. A helyzet nem volt annyira drasztikus, mint amit 2022-ben tapasztaltunk, de néhány területet így is megviselt az aszály.
Az ország szinte minden régiójában a megszokottnál melegebb tavasz következtében az árpa és a búza is korábban kezdett kalászolni, ami új kihívások elé állította a mezőgazdasági termelőket. A korai kalászolás és az ennek köszönhető extrém korai betakarítás sok esetben befolyásolta a termés minőségét.
Aki nyitott szemmel jár Európában, és megfelelően tájékozódik az agrárágazat egyes szektorainak helyzetéről, láthatja, hogy a húsmarhatenyésztés – bár újabban negatív hangok érik – még mindig nagyon népszerű. Ez nem csoda, hiszen természetes környezetben termel, egészséges és minőségi terméket állít elő, családoknak ad megélhetést, valamint olyan területeket hasznosít, amelyeket más mezőgazdasági termelési célra csak kevéssé jó minőségű áru előállításával lehetne alkalmazni.
Emellett a piac is viszonylag stabil, az árakat Magyarországon ugyan befolyásolja az infláció és a forint-euró árfolyam, azonban a tavalyi áraknál 8%-kal jobbak a felvásárlási árak az Európai Unió átlagát tekintve.
Nyírparasznya településnek 2019 őszén kezdődött történelmi jelentőségű korszaka, amikor is átadta az első 1050 m2 alapterületű hűtőházát és megkezdte hűtőipari tevékenységét és mint valódi piaci szereplő jelent meg a térség gazdasági életében. Ezt a tevékenységet zászlajára tűzve pályázta meg és nyerte el a második hűtőházának megépítési lehetőségét 2020-ban. Jelenleg 2200 m2 hűtött felülettel rendelkezik az önkormányzat, ami jelentős piaci árbevételt biztosít a település számára, nagymértékben javítva a település alapvető működési feltételeit.
„Két ütemben összesen, mintegy 1,5 milliárd forintos fejlesztést sikerült létrehozni Nyírparasznyán. Nagyon büszkék vagyunk, hogy egy ilyen kicsiny település ekkora beruházás birtokosa lehet. Nyírparasznya régóta vágyott ismertségét, hírnevét kívánjuk megalapozni a 2022 évben, önkormányzatunk által felvállalt minőségi sütőtök-termesztés integrálásával. Egy szakmai és még inkább partneri együttműködés keretén belül egy új sütőtök brendet indítottunk útjára „Téli Parázs” néven.” – tájékoztatott Szabó János polgármester.
Magyarországon az utóbbi időben a húshasznú szarvasmarhatartás virágkorát éli. Sajnos a 2020-as évek eseményei azonban negatívan befolyásolják a tartási kedvet. Ennek ellenére a szektorban lévő fajták nem egyformán élik meg ezeket a viszontagságos időszakokat.
Az elmúlt 4 év viszontagságainak, a COVID-19 járványhelyzetének, az extrém input költségemelkedések, a háborús infláció, illetve az európai mezőgazdasággal kapcsolatos bizottsági döntéshozatalok következtében jelentkező negatív hatások következményeinek egyértelmű vesztesei az őshonos fajták, Magyarországon a magyartarka és a magyar szürke marha. Itt 10% feletti a visszaesés az elmúlt 4 évben. Hasonló a helyzet a hereford esetén, ugyanakkor a Magyarországon másik közkedvelt világfajta, az angus 10% növekedést ért el. Érdekes tény, hogy a francia fajták közül a charolais stagnál, ugyanakkor a limousin és a blonde d’Aquitaien kitűnő emelkedést tudott elérni, mely vezeti a nagy állománnyal rendelkező világfajták közötti összehasonlítást a létszám tekintetében.