| Legfontosabbak | Támogatás | Források | Gazdaság | Innováció | Piac | Együttműködés | Növénytermesztés | Kertészet | Gépesítés | Állattenyésztés | Biogazdálkodás |
| Vadgazdálkodás | Erdőgazdálkodás | Élelmiszeripar | Agrárképzés |
Íves mezőgazdasági tároló, raktár (csarnok) és félig nyitott könnyűszerkezetes építmények gyártása!
Íves mezőgazdasági tároló, raktár (csarnok)
Íves-könnyűszerkezetes termékcsaládunkat ajánljuk mindazoknak, akik egy könnyűszerkezetes, gyorsan felépíthető, szükség szerint a későbbiekben bővíthető épületet szeretnének.
A Széchenyi István Egyetem az elmúlt évek során számos drón-képzést engedélyeztetett, indított önállóan, illetve szakmai partnereivel.
Növeld karriered értékét és szakértelmed a győri Széchenyi István Egyetem drón-képzéseivel!
Tanfolyamainkon a legmodernebb drón-irányítási technológiákkal és adatelemzési módszerekkel ismerkedhetsz meg, miközben gyakorlati tapasztalatot is szerzel. Legyen szó Drón-irányító és adatelemző szakirányú továbbképzésről, Drón-technológiai szakmérnöki vagy szakember képzésről, mindegyik programunkat úgy alakítottuk ki, hogy a legjobb szakemberekkel és a legfejlettebb eszközökkel találkozhass.
Az Aspergillus flavus szántóföldi kártételét ismertetjük és az ellene alkalmazható védekezési lehetőségeket.
- Életciklus és környezeti igények
Az Aspergillus gombák gyakori fajai a talajok gombaközösségének. Ezek a sárga és zöld színű penészgombák világszerte előforduló kórokozó gombák. Jellemzően a kukoricaállományban a meleg és száraz körülmények aflatoxinok termelésére (melyek a legerősebb rákkeltő toxinok egyike) késztetik e penészgombákat. A gabonák tárolása során pedig a magas nedvességtartalom serkenti tovább ezeknek a mikotoxinoknak a termelését.
Akár legeltetésről, akár vadkár-megelőzésről beszélünk, akár szántón, akár erdőben kell megoldás, az elektromos kerítések hatékony választ adhatnak a legkülönfélébb kihívásokra is – ha azokat megfelelő szakértelemmel tervezik és telepítik. Mindebben Európa egyik legnagyobb villanypásztorokat és kellékanyagokat gyártó cége, a LACME, valamint a több évtizedes hazai tapasztalatokkal rendelkező CONT-ECO Kft. tudja segíteni a termelőket, erdő- és vadgazdálkodókat, ráadásul egyénre, területre, adott kihívásra szabva.
A CONT-ECO Kft. által meghonosított 1,6 méter magasságú 6+1, illetve 7+1 soros elektromos kerítést 1991 óta folyamatosan fejlesztik, és napjainkra kialakult egy olyan komplett rendszer, ami nagy biztonsággal, rendkívül hatékonyan képes védeni az erdei ültetvényeket, valamint a szántóföldi kultúrákat.
Mindenkinek használni kellene!
Az elmúlt években a kénhiány állandósult a növénytermesztésben. Sok és egyoldalú a kijuttatott nitrogén, miközben egyre magasabb fehérje- és olajtartalmú növényeket termesztünk. Granulált kén használatával több évre elegendő ként tudunk kijuttatni!
Alapvető tény, hogy a talaj szerves anyag tartalma meghatározza annak termékenységét. Az elmúlt évek során a talajszelvény-vizsgálatok egyértelműen rámutattak arra, hogy a művelt talajrétegben a szervesanyag-tartalom minimális, illetve rohamosan csökken, ezért is fontos a tarlóbontás jelentőségének megértése.
Ahhoz, hogy a megfelelő szervesanyag-tartalommal bíró talaj minden nélkülözhetetlen adottságát kihasználhassuk, két dolgot tehetünk: növeljük az újonnan bekerülő szerves anyagok mennyiségét, illetve csökkentjük a talaj szerves anyag veszteségét.
Az elmúlt 20-25 évben is tovább folytatódott a talajokban a szerves anyag fogyása és lassú kicsúszásuk a semleges kémhatású (pH) tartományból.
Ez pedig súlyos termésingadozást eredményez, főleg az egyre szélsőségesebbre váltó időjárási viszonyok esetén.
Növekszik a savanyú, mészhiányos talajok mennyisége
Ahogy az alábbi diagram is mutatja, lassan, de folyamatosan növekszik a rendkívül savanyú és az enyhén savanyú talajok aránya. Az elmúlt években már az intenzíven művelt talajok 35%-át sorolhatjuk oda, ahol meszezni, azaz kalciumot pótolni kellene. A savanyodás eredménye, hogy a kijuttatott műtrágya rosszul hasznosul, és a növényeket hamarabb eléri az aszály. Bizonyos tápanyagok eltűnnek, miközben számos tápanyagból toxikussá válik a talaj. Ezekre a talajokra tiszta karbonátos (Balance G) vagy huminsavas (Balance G-Humin) meszet javaslunk kijuttatni.
Hőmérsékleti rekordok dőlnek meg, nap mint nap. Miközben itt a vetések ideje. Mivel indítsuk el az állományokat, és mi lehet a nyereséges technológia?
A kalászos a kulcsnövény!?
A tápanyagpótlás és részben a túlélés szempontjából mindenképpen. Nem fordulhat veszteségbe a kalászos termesztés, mert ez a gyorsuló klímaváltozás a kapásnövényeken a nyereséget lassan felemészti (van, ahol már felemésztette). Tehát a gabonáknál és az őszi vetésű növényeknél kell a talajokat jobb állapotba hozni, és akár sokkal több tápanyagot kitenni, mint indokolt lenne. Ilyenkor juttassunk ki sok ként, mikroelemeket, cukrot vagy több foszfort, amit lassan „elkoptatunk” a gabonákat követő növényekkel.
Az idei év mezőgazdasági szempontból érdekes kettősséget mutatott az országban, különösen a búza minőségének tekintetében. A Dunántúl csapadékban bővelkedett, míg a Tiszától keletre eső országrészek és a Duna-Tisza közének egyes részei nem kaptak elegendő csapadékot. A helyzet nem volt annyira drasztikus, mint amit 2022-ben tapasztaltunk, de néhány területet így is megviselt az aszály.
Az ország szinte minden régiójában a megszokottnál melegebb tavasz következtében az árpa és a búza is korábban kezdett kalászolni, ami új kihívások elé állította a mezőgazdasági termelőket. A korai kalászolás és az ennek köszönhető extrém korai betakarítás sok esetben befolyásolta a termés minőségét.
Minden növénytermesztéssel foglalkozó szakember pontosan tudja, hogy a talajban lebomló szerves-anyag talajszerkezetet javít, tápanyagot szolgáltat, aktív és stabil szénkészletet biztosít.
Ahogy azzal is tisztában vagyunk, hogy a tarló szár és gyökérmaradványai jelentős szerves anyag tartalmukkal, valamint N, P, és a kiemelt nagyságrendű K tartalmuknál fogva a talaj tápanyagkészletét gyarapítják.
Eredményesen zárult a növényi biomassza körforgásos hasznosítását megvalósító indiai-magyar kutatás fejlesztési projekt a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont, a magyar 3R-Biophosphate Kft. vállalkozás és az indiai Tezpur Egyetem együttműködésével.
Sikeresen megvalósult a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból támogatott indiai-magyar kutatás-fejlesztési projekt, melynek elsődleges célja növényi biomassza körforgásos hasznosítása volt.
A projekt címe:
Alkalmazott kutatás-fejlesztés a lignin körforgásos hasznosításának ipari megalapozására és értéknövelt, nemzetközi piaci termékekké alakítására
2024-ben az Agrova Kft. nyerte el „A Magyar Növénytermesztésért Termék Nagydíjat”!
A Phylazonit a fenntartható növénytermesztés élharcosa, újabb nagy lépést tett előre az innováció és a kiválóság útján azzal, hogy elnyerte a XXXI. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazdasági Napok keretében meghirdetett pályázat legmagasabb és legrangosabb díját, A Magyar Növénytermesztésért Termék Nagydíjat. A vállalat által kifejlesztett speciális mikrobiológiai talajoltó készítmények egyedi megközelítésükkel és kiemelkedő hatékonyságukkal forradalmasítják a növénytermesztést, miközben hozzájárulnak a gazdaságos és fenntartható mezőgazdaság megteremtéséhez.
Az idei év időjárása a kalászosoknak növényvédelmi szempontból nem kedvezett: fuzárium, sárgarozsda ütötte fel a fejét országszerte. Közeledve az őszi vetésekhez, ezért most kiemelten fontos szerepe lesz majd a fémzárolt vetőmagoknak. Nem érdemes kockáztatni, hiszen a jövő évi termésbiztonság csakis egészséges, csávázott vetőmaggal biztosítható. Ráadásul az input anyagok összköltségének mindössze 10-15 százalékát teszi ki a fémzárolt vetőmag költsége.
A csaknem százesztendős nemesítő vállalat rendkívül széles választékot kínál az általa nemesített vetőmagfajtákból, amelyek kiváló hozamképességgel és minőségi paraméterekkel, valamint az egyre szélsőségesebbé váló időjárási viszonyok között aszálytűrő képességükkel is kitűnnek. A Gabonakutató búzanemesítési programja keretében a nemesítők ezen tulajdonságok folyamatos javításán és fejlesztésén dolgoznak.
Nagyon sok terület válik egyre meszesebbé, gyakran szikessé is. Ezekben a talajokban a növényeket hamarabb eléri az aszály, gyakori a súlyos terméselmaradás. Gyenge a növények olajtartalma, elmarad a fehérje- vagy sikértartalom. Hamarabb felsül a kukorica, a napraforgó, kiritkul a lucerna, és nitrogénkötő növény nehezen termeszthető.
Az okok szinte mindig a túlzott lúgosságra, több esetben a magas nátriumtartalomra vezethetők vissza.
A magas kémhatású talajokban (pH > 7,5) az ábra is mutatja, töredékére csökken a foszfor- (P) felvétel, lecsökken a talaj kálium- (K) és magnézium- (Mg) szolgáltató képessége. Ezekből az elemekből több 100 kg/ha a növény igénye, és hiányuk gyenge gyökeresedést, aszályérzékenységet és akár 50–70%-os terméselmaradást is okozhat.
Minden évben komoly fejtörést okoz, hogy milyen fajta kukoricát, illetve milyen tenyészidejű hibridet vessünk, hogy a leggazdaságosabban tudjunk termelni. Számos tényezőt kellett mindig is figyelembe venni, de az elmúlt időszak ebben is próbára tette a termelőket. A gazdasági környezet jellemzően kiszámíthatatlan és romló helyzete, a felvásárlási árak csökkenése, a klímaváltozás minden téren érezhető káros hatásai, az energia- és az inputanyag-árak növekedése mind-mind negatívan érintik a termelőket. Ha lenne olyan előrejelzés, ami akár csak megközelítőleg előrevetítené ezen tényezők alakulását, akkor a fajtaválasztás is sokkal egyszerűbb lenne, de természetesen ezeket előre kiszámítani nem lehetséges.
Azonban ilyen körülmények között is érdemes és kell is hangsúlyt fektetni a helyes tenyészidő megválasztására, mert ezáltal a termesztés kockázatát tudjuk csökkenteni!
Közösség
Üzemeltetés
Szellemi tulajdon 2014 Nyírvidék Média Kft. Minden jog fenntartva!
A honlapon közzétett cikkekért a szerzők vállalják a felelősséget. A hirdetések tartalmáért a hirdetők vállalják a felelőséget.