| Legfontosabbak | Támogatás | Források | Gazdaság | Innováció | Piac | Együttműködés | Növénytermesztés | Kertészet | Gépesítés | Állattenyésztés | Biogazdálkodás |
| Vadgazdálkodás | Erdőgazdálkodás | Élelmiszeripar | Agrárképzés |
Mint minden gazdának, a limousin és blonde d’Aquitaine tartóknak is – vagy akár az összes húsmarha tartót is megemlíthetném – az a legfontosabb, hogy megtérül-e a tevékenysége, és a megtérülésnek mekkora a jövedelmezősége. Nem szabad ugyanis elfelejteni, hogy ez a tevékenység egész családoknak ad megélhetést!
A húsmarha ágazat több szegmensből áll. Alapját az anyatehéntartás adja, amely produktuma a borjútermelés. Ennek két nagy csoportját lehet megkülönböztetni, az árutermelő borjúelőállítást és a tenyészállat utánpótlást. Mindkettő nagyjából azonos környezetben, technológiában zajlik, azonban a genetikai alap és a tenyésztés-technika némiképp eltér. Gondoljunk itt például a célpárosításokra (tenyészállat előállítás esetén a mesterséges termékenyítések, háremek, mint célzott párosítási tervek kivitelezése nagyobb arányt képeznek, mint az áru előállító gazdaságokban, ahol inkább a több bikával történő szabad párosítások aránya a nagyobb), vagy a szelekciós nyomásra (a tenyészállat-előállítás és az áruelőállítás szelekciós kritériumai eltérők).
2025-ben ismét szakmai napot szervezett a Limousin és Blonde d’Aquitaine Tenyésztők Egyesülete. Ezúttal a blonde d’Aquitaine fajta került reflektorfénybe, ugyanis február második hetében két nyílt nap keretében a fajtával ismerkedhettek az érdeklődők.
A szakmai programra nagyon sokan jelentkeztek, a két eseményre összesen több, mint száz fő érdeklődő jelentkezett. Jelen voltak törzstenyészetek képviselői, árutermelő gazdaságok vezetői vagy telepvezetői, illetve a fajta iránt érdeklődők, de volt olyan látogató is, aki csak egyszerűen a programot kívánta megnézni. A kivitelezés a szokásos egyesületi nyílt napoknak megfelelően történt. A blonde d’Aquitaine fajta hazájából, Franciaországból érkeztek külföldi szakemberek, akik a bemutató-gazdaságokba látogatva a nyílt napon sok információval szolgáltak a közönségnek.
2024 december első napjaiban az Államkincstár megállapította az idei tenyészbika beállítás de minimis támogatás összegét, melyet a kifizetési kérelmek beadására adott határozatban küldött el minden igénylő tenyésztőnek. Ebben az évben ez az összeg kicsivel több, mint 700 ezer forint tenyészbikánként.
A kifizetések december első napjaiban kezdődtek, a tenyésztők 1116 tenyészbikára igényeltek támogatást. Ez majdnem 100 egyeddel több, mint az előző évben, leginkább a 2021-es év létszámát közelíti meg. Ez azt jelenti, hogy a 2 éve tartó enyhe csökkenés most visszafordult és megint emelkedett a tenyészbika beállítások száma. Ha a fajtákat nézzük, nagy változás nem látható az előző évekhez képest, vezető helyen ismét a francia fajták állnak, köztük is legnagyobb létszámmal a limousin, mely majdnem az összes kérelem felét teszi ki.
November 15-én került megrendezésre a IX. Gödöllői Állattenyésztési Tudományos Nap, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Tudástranszfer központjában. A kétévente megrendezésre kerülő konferencián a gazdasági haszonállatok tenyésztésével, tartásával és a kapcsolódó szakterületekkel (pl. takarmányozás, genetika, stb.) foglalkozó hazai és külföldi, szakemberek mutatják be a legújabb kutatási eredményeiket.
A konferencia eredetileg a hazánk és a világ különböző agrár-orientáltságú egyetemeinek együttműködés-elősegítése céljából jött létre, és mivel több hazai felsőiskola is részt vesz a tudományos előadások ismertetésében, publikálásában ezen a fórumon, így a rendezvény elősegíti a hazai, különböző agrárcampusok közötti kooperációt. Ebben az évben számos afrikai ország diákja, szakembere vett részt a rendezvényen. Ez nem véletlen, hiszen nemrég szoros együttműködés kezdődött a teve-tejtermelés lehetőségeinek kiaknázását célzó kutatásokban és gyakorlati oktatásban néhány olyan Afrikai országgal, ahol a tevetenyésztés virágkorát éli.
Milyen lenne úgy működtetnie üzemét, hogy akár 50%-kal kevesebb a rezsije, mint eddig volt? Most akár 80%-os pályázati támogatás érhető el!
A Wagner Solar Hungária Kft. csapata az egyik legrégebb óta fennálló cég a napkollektoros és napelemes piacon. Célunk, hogy segítsük a vállalkozásokat az energiaköltségek csökkentésében.
Minden év tavaszán és őszén ülést tart az Európai Gazdaszervezetek Szövetsége és az Európai Bizottság Agrárügyi Főosztálya, ahol a statisztikai számokat elemezve, illetve részletezve az ágazat helyzetéről értekeznek a résztvevők. Természetesen külön értékelve a tejelő ágazatot és a húsmarha ágazatot.
2024 év végén a feldolgozott adatokat tekintve felemásan zárt az ágazat. A teljes szarvasmarha létszám 1,9%-kal csökkent (nem minden uniós tagállam adatai ismertek), míg a tenyész-utánpótlás 2,5%-kal, addig a tehénlétszám 1,1%-kal. Az európai szakértők ezeket a számokat figyelmeztetésként értékelik, ugyanis a fiatal állományok csökkenése a jövőben könnyen okozhatja a tehénállomány redukcióját.
Íves mezőgazdasági tároló, raktár (csarnok) és félig nyitott könnyűszerkezetes építmények gyártása!
Íves mezőgazdasági tároló, raktár (csarnok)
Íves-könnyűszerkezetes termékcsaládunkat ajánljuk mindazoknak, akik egy könnyűszerkezetes, gyorsan felépíthető, szükség szerint a későbbiekben bővíthető épületet szeretnének.
A 2024-es év bírálati versenyszezonja – melynek epizódjairól előző cikkeinkben részletesen beszámoltunk – szeptember végén, a KÁN (Kaposvári Állattenyésztési Napok) Egyetemi Napok keretein belül, egy „ranch típusú” küllemi bírálati versennyel és bemutatóval záródott.
A rendezvény első napjára időzített megmérettetésen számos Dunántúli tenyészet képviseltette magán, olyanok is, akik a Nemzeti Bajnokságon, a Kelet-magyarországi régióban nem tudtak részt venni augusztus végén. Noha a KÁN kiállítási területe jóval kisebb, mint az eddig megrendezett versenyek helyszínén adódó elhelyezési lehetőségek – ezért jóval kevesebb résztvevő indulhat a húsmarha versenybírálatokon – mégis el tudtunk helyezni annyi állatot, amennyi egy kisebb régiós versenyhez elegendő. Sajnos a szűk lehetőségek miatt a kategóriaversenyek közül csak 3 szekcióban tudtunk kiírni versenyt, azonban a fajtagyőztesek kinevezésekor az összes állat bírálata megtörtént.
Aki nyitott szemmel jár Európában, és megfelelően tájékozódik az agrárágazat egyes szektorainak helyzetéről, láthatja, hogy a húsmarhatenyésztés – bár újabban negatív hangok érik – még mindig nagyon népszerű. Ez nem csoda, hiszen természetes környezetben termel, egészséges és minőségi terméket állít elő, családoknak ad megélhetést, valamint olyan területeket hasznosít, amelyeket más mezőgazdasági termelési célra csak kevéssé jó minőségű áru előállításával lehetne alkalmazni.
Emellett a piac is viszonylag stabil, az árakat Magyarországon ugyan befolyásolja az infláció és a forint-euró árfolyam, azonban a tavalyi áraknál 8%-kal jobbak a felvásárlási árak az Európai Unió átlagát tekintve.
Aki nyitott szemmel jár Európában, és megfelelően tájékozódik az agrárágazat egyes szektorainak helyzetéről, láthatja, hogy a húsmarhatenyésztés – bár újabban negatív hangok érik – még mindig nagyon népszerű. Ez nem csoda, hiszen természetes környezetben termel, egészséges és minőségi terméket állít elő, családoknak ad megélhetést, valamint olyan területeket hasznosít, amelyeket más mezőgazdasági termelési célra csak kevéssé jó minőségű áru előállításával lehetne alkalmazni.
Emellett a piac is viszonylag stabil, az árakat Magyarországon ugyan befolyásolja az infláció és a forint-euró árfolyam, azonban a tavalyi áraknál 8%-kal jobbak a felvásárlási árak az Európai Unió átlagát tekintve.
A XXXI. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok különösen szerencsés csillagzat alatt zajlott az idei évben. A szervezők egy héttel korábban még azon aggódtak, hogy talán a kiállítás május 2-4 között időszakára esőt prognosztizáló jelentések miatt vásároltak előzetesen kevesebb jegyet online, ami aztán már a kiállítás első napján megdőlt, hisz többen jöttek el Vásárhelyre, mint a tavalyi jubileumi esztendőben az első napon.
A kiállítást Farkas Sándor parlamenti államtitkár, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese nyitotta meg, aki – különböző funkciókban – minden eddigi kiállításon részt vett. A mindenkori fő együttműködő a MÁSZ és tagszervezetei, a szakmai konferencia programokat pedig idén a MATE szervezte, mely két napon át fogadta a hallgatóságot a fenntarthatóság, a jövőálló állattenyésztés témakört körül járva.
A Limousin és Blonde d’Aquitaine Tenyésztők Egyesülete francia elismerést is kapott Hódmezővásárhelyen.
A XXXI. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokat 2024. májusának első napjaiban rendezték meg Hódmezővásárhelyen. Az eseményen ezúttal is jelen volt a Limousin és Blonde d’Aquitaine Tenyésztők Egyesülete. A szervezet jó kapcsolatokat ápol francia partnereikkel, így a meghívásuknak eleget téve idén is eljött az eseményre Gilles Lequeux, az Interlim kereskedelmi igazgatója.
2024-ben is nagy lendülettel indult az év a Limousin és Blonde d’Aquitaine Tenyésztők Egyesületének életében. Az év első három hónapjában készültek a 2023-as év tenyésztési eredményeinek összesítői, amely lehetőséget ad értékelni az évet és díjazni az egyes gazdaságok teljesítményét. A „számadás” minden tavasszal esedékes, ilyenkor derül ki, hogy a közösségnek van-e oka örülni…
A válasz pedig: igen, több szempontból is. Egy egyesületi közösség tagja, alkalmazottja számára az a legnagyobb öröm, ha látja, hogy egyre többen szeretnének csatlakozni a közösséghez. Ezt minden bizonnyal azért teszik, mert a szakmai tevékenységet értékelik, és úgy érzik segítséget kapnak a saját munkájukhoz.
Magyarországon az utóbbi időben a húshasznú szarvasmarhatartás virágkorát éli. Sajnos a 2020-as évek eseményei azonban negatívan befolyásolják a tartási kedvet. Ennek ellenére a szektorban lévő fajták nem egyformán élik meg ezeket a viszontagságos időszakokat.
Az elmúlt 4 év viszontagságainak, a COVID-19 járványhelyzetének, az extrém input költségemelkedések, a háborús infláció, illetve az európai mezőgazdasággal kapcsolatos bizottsági döntéshozatalok következtében jelentkező negatív hatások következményeinek egyértelmű vesztesei az őshonos fajták, Magyarországon a magyartarka és a magyar szürke marha. Itt 10% feletti a visszaesés az elmúlt 4 évben. Hasonló a helyzet a hereford esetén, ugyanakkor a Magyarországon másik közkedvelt világfajta, az angus 10% növekedést ért el. Érdekes tény, hogy a francia fajták közül a charolais stagnál, ugyanakkor a limousin és a blonde d’Aquitaien kitűnő emelkedést tudott elérni, mely vezeti a nagy állománnyal rendelkező világfajták közötti összehasonlítást a létszám tekintetében.
2023 novemberének utolsó napjaiban az Államkincstár megállapította az idei tenyészbika beállítás de minimis támogatás összegét, melyet a kifizetési kérelmek beadására adott határozatban küldött el minden igénylő tenyésztőnek. Ebben az évben ez az összeg majdnem egészen 650 000 forint tenyészbikánként. A kifizetések december első napjaiban kezdődtek és a hónap első felében folyamatosak voltak. 2023-ban összesen mintegy 650 millió forintos keretre számíthattak az állattenyésztők, akik valamivel több, mint 1000 tenyészbikára igényeltek támogatást.
Ha a fajtákat nézzük, nagy változás nem látható az előző évekhez képest, vezető helyen ismét a francia fajták állnak, köztük is legnagyobb létszámmal a limousin, mely csaknem az összes kérelem felét teszi ki. Ez azt bizonyítja, hogy 2023-ban ismét érdemesnek tartották a fajtát a tenyésztők és az árutermelők „választásuk” alapján a következő évek borjúelőállítási programjához apaállatként alkalmazni. A „preferáltságot bizonyító” listát a 2022. szeptember 1. és 2023. augusztus 31. között vásárolt, de minimis tenyészbika beállítás támogatást igénylő kérelmezők igazoláskérései alapján állították össze a Magyar Szarvasmarhatenyésztők Szövetségének tenyésztőszervezetei. Már a támogatás fennállása óta a Limousin és Blonde d’Aquitaine Tenyésztők Egyesületének számai vezetnek; míg a limousin tenyészbikák létszáma folyamatosan az első helyen szerepelt minden évben, addig a blonde d’Aquitaine szisztematikusan a 3. helyen áll a francia fajták sorában. A francia fajták tehát igen népszerűek Magyarországon, mert együtt a teljes tenyészbika kibocsátás majdnem háromnegyedét adják.
Magyarországon évek óta állandó téma a marhahúsfogyasztás kérdése. 2018-ban egy átfogó marketingprogram keretein belül valósult meg az „utolsó ösztönző”, irányított propaganda, sőt három évvel később a NÉBIH által jegyzett „Kiváló Minőségű Élelmiszer” védjegy (KMÉ) marhahús termékekre is meghatározta az alap és az „arany” fokozat szabványait. Ennek ellenére az utóbbi években, nem hogy nőtt volna, hanem inkább csökkent a fogyasztás, bár igaz; az utóbbi tíz évet vizsgálva a statisztika alapján jobban állunk a marhahús fogyasztás terén, mint azelőtt.
A hazai fogyasztás jelenleg 3,2 kg marha-, illetve borjúhús fejenként évente, amelyben az összes marhahús és borjúhús készítmény beletartozik. Ez persze jóval elmarad az Európai Unió átlagától, amely jelenleg 10 kg/fő/év annak ellenére, hogy 2023-ban ez 1,7%-kal csökkent. Persze itt nem különítjük el a ténylegesen hústermelésre szelektált, és a selejt, tejelő marhák hústermékeit, bár ezek között késztermékek tekintetében jelentős minőségi különbség is lehet.
Az utóbbi néhány év minden állattenyésztéssel foglalkozó gazdálkodó számára feledhetetlen marad – ezt a szó szoros értelmében kijelenthetjük, sajnos nem pozitív kicsengéssel – elég csak a 2020-as COVID-19 miatti vírus-helyzet okozta nehézségekre gondolni, vagy a 2021-ben begyűrűző input-áremelkedésre, illetve a 2022-ben kitörő orosz-ukrán konfliktus még 2023-ban is tartó következményeire, vagy a tavalyi történelmi aszályra, melyek mind-mind az állattenyésztési tevékenységek felhagyására sarkallták a gazdákat sajnálatos módon. Ha valaki figyeli az állattenyésztési statisztikát, akkor tudja, hogy a szektorban talán „egyetlen szárnyaló ágazatként” a hús-marhatenyésztést lehetett emlegetni.
A „szárnyalás” azonban mind a KSH, mind az EUROSTAT és mind NÉBIH-ENAR (szakhatósági adatbázis) adatai alapján véget ért 2021-ben. Évekkel ezelőtt ugyan már elkezdődött a tejelő szarvasmarhák és a kettőshasznú fajták létszámingadozása, enyhe tehénlétszám csökkenése, azonban a húshasznú fajták esetén ez a folyamat a COVID-19 évéig ismeretlen volt.
Jövőbe mutató AHV megoldások a Pusztavámi Tejszövetkezet Zrt.-nél.
A Pusztavámi Tejszövetkezet Zrt. többszöri átalakulás után működik a jelenlegi formájában. A telepen, ahol 496 Holstein-Fríz tehenet tartanak, Zelovics Gábor termelési vezetővel és Szemeti Eszter műszakvezetővel beszélgettünk az AHV megoldásaival kapcsolatos tapasztalataikról.
Nem maradhatunk le
Azért döntöttünk amellett, hogy kipróbáljuk az AHV termékeit, mert fontosnak tartjuk, hogy lépést tartsunk a világ változásaival, fejlődésével. Állandó kapcsolatban állunk az Állatorvostudományi Egyetemmel is, folyamatosan tájékozódunk az új kutatási eredményekről, fejlesztésekről. Úgy gondoljuk, hogy nem rekedhetünk meg egy bizonyos szinten, nyitottnak kell lennünk új dolgokra, mindig próbálkozunk új termékekkel. Nagyon fontos, hogy az állatorvosunk is partner ebben.
A biofilmek már mintegy 3,4 milliárd éve megtalálhatók a Földön, és a legszélesebb körben elterjedt kezdetleges életformának számítanak (Westall et al. 2001). A biofilmek központi szerepet játszanak a mikrobiális evolúcióban, valamint a mikrobák adaptációs képességében.
A biofilm képződés nem más, mint a baktériumok túlélését biztosító védekezési mechanizmus: a biofilm egy felülethez vagy egymáshoz tapadó sejtek mikrobiális közösségéből álló 3D struktúra. A sejtek egy saját maguk által létrehozott, extracelluláris poliszacharidokból, fehérjékből és DNS-ből álló mátrixba vannak beágyazódva. A baktériumok ennek köszönhetik, hogy képesek ellenállni mindenféle káros, számukra veszélyes tényezőnek. Sok mikroorganizmus azért tudott ilyen sokáig fennmaradni, mert biofilmet képeznek.
Közösség
Üzemeltetés
Szellemi tulajdon 2014 Nyírvidék Média Kft. Minden jog fenntartva!
A honlapon közzétett cikkekért a szerzők vállalják a felelősséget. A hirdetések tartalmáért a hirdetők vállalják a felelőséget.