| Legfontosabbak | Támogatás | Források | Gazdaság | Innováció | Piac | Együttműködés | Növénytermesztés | Kertészet | Gépesítés | Állattenyésztés | Biogazdálkodás |
| Vadgazdálkodás | Erdőgazdálkodás | Élelmiszeripar | Agrárképzés |
Íves mezőgazdasági tároló, raktár (csarnok) és félig nyitott könnyűszerkezetes építmények gyártása!
Íves mezőgazdasági tároló, raktár (csarnok)
Íves-könnyűszerkezetes termékcsaládunkat ajánljuk mindazoknak, akik egy könnyűszerkezetes, gyorsan felépíthető, szükség szerint a későbbiekben bővíthető épületet szeretnének.
A 2024-es év bírálati versenyszezonja – melynek epizódjairól előző cikkeinkben részletesen beszámoltunk – szeptember végén, a KÁN (Kaposvári Állattenyésztési Napok) Egyetemi Napok keretein belül, egy „ranch típusú” küllemi bírálati versennyel és bemutatóval záródott.
A rendezvény első napjára időzített megmérettetésen számos Dunántúli tenyészet képviseltette magán, olyanok is, akik a Nemzeti Bajnokságon, a Kelet-magyarországi régióban nem tudtak részt venni augusztus végén. Noha a KÁN kiállítási területe jóval kisebb, mint az eddig megrendezett versenyek helyszínén adódó elhelyezési lehetőségek – ezért jóval kevesebb résztvevő indulhat a húsmarha versenybírálatokon – mégis el tudtunk helyezni annyi állatot, amennyi egy kisebb régiós versenyhez elegendő. Sajnos a szűk lehetőségek miatt a kategóriaversenyek közül csak 3 szekcióban tudtunk kiírni versenyt, azonban a fajtagyőztesek kinevezésekor az összes állat bírálata megtörtént.
2016 óta nagy sikerrel rendezi meg a Limousin és Blonde d’Aquitaine Tenyésztők Egyesülete az egész ország területére kiterjedő, legrangosabb versenyét, a fajták Nemzeti Bajnokságát, ahol hazánk egész területéről jelentkeznek a tenyésztők összemérni legszebb tenyészállataik szépségét egy küllemi bírálati verseny keretében. A megmérettetést minden második évben rendezi a tenyésztőszervezet, egyszer dunántúli helyszínnel, egyszer pedig a kelet-magyarországi régióban. 2024-ben a debreceni FARMER-EXPO adott helyszínt a rendezvénynek.
A versenyen külföldi küllemi bírók bírálták a tenyészállatokat, a limousin fajtában Gilles Lequeux, az INTERLIM kereskedelmi igazgatója bírált, a blonde d’Aquitaine fajta versenyét pedig Damien Blanc, a Pay d’Oc, francia blonde d’Aquitaine tenyésztő és értékesítő szövetség elnöke zsűrizte. Óriási szakmai sikernek mondható, hogy mindkét bíró „kiváló minőségűnek” nevezte a felkészített tenyészállatokat, amelyek „Franciaország versenyein is megállnák a helyüket” – fogalmazott Gilles Lequeux.
Aki nyitott szemmel jár Európában, és megfelelően tájékozódik az agrárágazat egyes szektorainak helyzetéről, láthatja, hogy a húsmarhatenyésztés – bár újabban negatív hangok érik – még mindig nagyon népszerű. Ez nem csoda, hiszen természetes környezetben termel, egészséges és minőségi terméket állít elő, családoknak ad megélhetést, valamint olyan területeket hasznosít, amelyeket más mezőgazdasági termelési célra csak kevéssé jó minőségű áru előállításával lehetne alkalmazni.
Emellett a piac is viszonylag stabil, az árakat Magyarországon ugyan befolyásolja az infláció és a forint-euró árfolyam, azonban a tavalyi áraknál 8%-kal jobbak a felvásárlási árak az Európai Unió átlagát tekintve.
Aki nyitott szemmel jár Európában, és megfelelően tájékozódik az agrárágazat egyes szektorainak helyzetéről, láthatja, hogy a húsmarhatenyésztés – bár újabban negatív hangok érik – még mindig nagyon népszerű. Ez nem csoda, hiszen természetes környezetben termel, egészséges és minőségi terméket állít elő, családoknak ad megélhetést, valamint olyan területeket hasznosít, amelyeket más mezőgazdasági termelési célra csak kevéssé jó minőségű áru előállításával lehetne alkalmazni.
Emellett a piac is viszonylag stabil, az árakat Magyarországon ugyan befolyásolja az infláció és a forint-euró árfolyam, azonban a tavalyi áraknál 8%-kal jobbak a felvásárlási árak az Európai Unió átlagát tekintve.
A XXXI. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok különösen szerencsés csillagzat alatt zajlott az idei évben. A szervezők egy héttel korábban még azon aggódtak, hogy talán a kiállítás május 2-4 között időszakára esőt prognosztizáló jelentések miatt vásároltak előzetesen kevesebb jegyet online, ami aztán már a kiállítás első napján megdőlt, hisz többen jöttek el Vásárhelyre, mint a tavalyi jubileumi esztendőben az első napon.
A kiállítást Farkas Sándor parlamenti államtitkár, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese nyitotta meg, aki – különböző funkciókban – minden eddigi kiállításon részt vett. A mindenkori fő együttműködő a MÁSZ és tagszervezetei, a szakmai konferencia programokat pedig idén a MATE szervezte, mely két napon át fogadta a hallgatóságot a fenntarthatóság, a jövőálló állattenyésztés témakört körül járva.
A Limousin és Blonde d’Aquitaine Tenyésztők Egyesülete francia elismerést is kapott Hódmezővásárhelyen.
A XXXI. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokat 2024. májusának első napjaiban rendezték meg Hódmezővásárhelyen. Az eseményen ezúttal is jelen volt a Limousin és Blonde d’Aquitaine Tenyésztők Egyesülete. A szervezet jó kapcsolatokat ápol francia partnereikkel, így a meghívásuknak eleget téve idén is eljött az eseményre Gilles Lequeux, az Interlim kereskedelmi igazgatója.
2024-ben is nagy lendülettel indult az év a Limousin és Blonde d’Aquitaine Tenyésztők Egyesületének életében. Az év első három hónapjában készültek a 2023-as év tenyésztési eredményeinek összesítői, amely lehetőséget ad értékelni az évet és díjazni az egyes gazdaságok teljesítményét. A „számadás” minden tavasszal esedékes, ilyenkor derül ki, hogy a közösségnek van-e oka örülni…
A válasz pedig: igen, több szempontból is. Egy egyesületi közösség tagja, alkalmazottja számára az a legnagyobb öröm, ha látja, hogy egyre többen szeretnének csatlakozni a közösséghez. Ezt minden bizonnyal azért teszik, mert a szakmai tevékenységet értékelik, és úgy érzik segítséget kapnak a saját munkájukhoz.
Magyarországon az utóbbi időben a húshasznú szarvasmarhatartás virágkorát éli. Sajnos a 2020-as évek eseményei azonban negatívan befolyásolják a tartási kedvet. Ennek ellenére a szektorban lévő fajták nem egyformán élik meg ezeket a viszontagságos időszakokat.
Az elmúlt 4 év viszontagságainak, a COVID-19 járványhelyzetének, az extrém input költségemelkedések, a háborús infláció, illetve az európai mezőgazdasággal kapcsolatos bizottsági döntéshozatalok következtében jelentkező negatív hatások következményeinek egyértelmű vesztesei az őshonos fajták, Magyarországon a magyartarka és a magyar szürke marha. Itt 10% feletti a visszaesés az elmúlt 4 évben. Hasonló a helyzet a hereford esetén, ugyanakkor a Magyarországon másik közkedvelt világfajta, az angus 10% növekedést ért el. Érdekes tény, hogy a francia fajták közül a charolais stagnál, ugyanakkor a limousin és a blonde d’Aquitaien kitűnő emelkedést tudott elérni, mely vezeti a nagy állománnyal rendelkező világfajták közötti összehasonlítást a létszám tekintetében.
2023 novemberének utolsó napjaiban az Államkincstár megállapította az idei tenyészbika beállítás de minimis támogatás összegét, melyet a kifizetési kérelmek beadására adott határozatban küldött el minden igénylő tenyésztőnek. Ebben az évben ez az összeg majdnem egészen 650 000 forint tenyészbikánként. A kifizetések december első napjaiban kezdődtek és a hónap első felében folyamatosak voltak. 2023-ban összesen mintegy 650 millió forintos keretre számíthattak az állattenyésztők, akik valamivel több, mint 1000 tenyészbikára igényeltek támogatást.
Ha a fajtákat nézzük, nagy változás nem látható az előző évekhez képest, vezető helyen ismét a francia fajták állnak, köztük is legnagyobb létszámmal a limousin, mely csaknem az összes kérelem felét teszi ki. Ez azt bizonyítja, hogy 2023-ban ismét érdemesnek tartották a fajtát a tenyésztők és az árutermelők „választásuk” alapján a következő évek borjúelőállítási programjához apaállatként alkalmazni. A „preferáltságot bizonyító” listát a 2022. szeptember 1. és 2023. augusztus 31. között vásárolt, de minimis tenyészbika beállítás támogatást igénylő kérelmezők igazoláskérései alapján állították össze a Magyar Szarvasmarhatenyésztők Szövetségének tenyésztőszervezetei. Már a támogatás fennállása óta a Limousin és Blonde d’Aquitaine Tenyésztők Egyesületének számai vezetnek; míg a limousin tenyészbikák létszáma folyamatosan az első helyen szerepelt minden évben, addig a blonde d’Aquitaine szisztematikusan a 3. helyen áll a francia fajták sorában. A francia fajták tehát igen népszerűek Magyarországon, mert együtt a teljes tenyészbika kibocsátás majdnem háromnegyedét adják.
Magyarországon évek óta állandó téma a marhahúsfogyasztás kérdése. 2018-ban egy átfogó marketingprogram keretein belül valósult meg az „utolsó ösztönző”, irányított propaganda, sőt három évvel később a NÉBIH által jegyzett „Kiváló Minőségű Élelmiszer” védjegy (KMÉ) marhahús termékekre is meghatározta az alap és az „arany” fokozat szabványait. Ennek ellenére az utóbbi években, nem hogy nőtt volna, hanem inkább csökkent a fogyasztás, bár igaz; az utóbbi tíz évet vizsgálva a statisztika alapján jobban állunk a marhahús fogyasztás terén, mint azelőtt.
A hazai fogyasztás jelenleg 3,2 kg marha-, illetve borjúhús fejenként évente, amelyben az összes marhahús és borjúhús készítmény beletartozik. Ez persze jóval elmarad az Európai Unió átlagától, amely jelenleg 10 kg/fő/év annak ellenére, hogy 2023-ban ez 1,7%-kal csökkent. Persze itt nem különítjük el a ténylegesen hústermelésre szelektált, és a selejt, tejelő marhák hústermékeit, bár ezek között késztermékek tekintetében jelentős minőségi különbség is lehet.
Az utóbbi néhány év minden állattenyésztéssel foglalkozó gazdálkodó számára feledhetetlen marad – ezt a szó szoros értelmében kijelenthetjük, sajnos nem pozitív kicsengéssel – elég csak a 2020-as COVID-19 miatti vírus-helyzet okozta nehézségekre gondolni, vagy a 2021-ben begyűrűző input-áremelkedésre, illetve a 2022-ben kitörő orosz-ukrán konfliktus még 2023-ban is tartó következményeire, vagy a tavalyi történelmi aszályra, melyek mind-mind az állattenyésztési tevékenységek felhagyására sarkallták a gazdákat sajnálatos módon. Ha valaki figyeli az állattenyésztési statisztikát, akkor tudja, hogy a szektorban talán „egyetlen szárnyaló ágazatként” a hús-marhatenyésztést lehetett emlegetni.
A „szárnyalás” azonban mind a KSH, mind az EUROSTAT és mind NÉBIH-ENAR (szakhatósági adatbázis) adatai alapján véget ért 2021-ben. Évekkel ezelőtt ugyan már elkezdődött a tejelő szarvasmarhák és a kettőshasznú fajták létszámingadozása, enyhe tehénlétszám csökkenése, azonban a húshasznú fajták esetén ez a folyamat a COVID-19 évéig ismeretlen volt.
Jövőbe mutató AHV megoldások a Pusztavámi Tejszövetkezet Zrt.-nél.
A Pusztavámi Tejszövetkezet Zrt. többszöri átalakulás után működik a jelenlegi formájában. A telepen, ahol 496 Holstein-Fríz tehenet tartanak, Zelovics Gábor termelési vezetővel és Szemeti Eszter műszakvezetővel beszélgettünk az AHV megoldásaival kapcsolatos tapasztalataikról.
Azért döntöttünk amellett, hogy kipróbáljuk az AHV termékeit, mert fontosnak tartjuk, hogy lépést tartsunk a világ változásaival, fejlődésével. Állandó kapcsolatban állunk az Állatorvostudományi Egyetemmel is, folyamatosan tájékozódunk az új kutatási eredményekről, fejlesztésekről. Úgy gondoljuk, hogy nem rekedhetünk meg egy bizonyos szinten, nyitottnak kell lennünk új dolgokra, mindig próbálkozunk új termékekkel. Nagyon fontos, hogy az állatorvosunk is partner ebben.
A biofilmek már mintegy 3,4 milliárd éve megtalálhatók a Földön, és a legszélesebb körben elterjedt kezdetleges életformának számítanak (Westall et al. 2001). A biofilmek központi szerepet játszanak a mikrobiális evolúcióban, valamint a mikrobák adaptációs képességében.
A biofilm képződés nem más, mint a baktériumok túlélését biztosító védekezési mechanizmus: a biofilm egy felülethez vagy egymáshoz tapadó sejtek mikrobiális közösségéből álló 3D struktúra. A sejtek egy saját maguk által létrehozott, extracelluláris poliszacharidokból, fehérjékből és DNS-ből álló mátrixba vannak beágyazódva. A baktériumok ennek köszönhetik, hogy képesek ellenállni mindenféle káros, számukra veszélyes tényezőnek. Sok mikroorganizmus azért tudott ilyen sokáig fennmaradni, mert biofilmet képeznek.
Magyarországon – és valószínűleg minden országban – a húsmarha tartó gazdákat az egyik legjobban foglalkoztató kérdés, hogy miként alakul a piac, milyen árat lehet elkérni a felvásárlótól, mennyibe kerül a tenyészállat, megéri-e hizlalni stb… Ezekre a kérdésekre természetesen csak akkor lehet válaszolni, ha pontosan ismerjük a piaci helyzetet, a gazdaság adottságait, és még sok olyan összetevőt, amely a ráfordítást, hozamot és a jövedelmezőséget meghatározza.
A következőkben ennek a kérdéskörnek egyetlen összetevőjére, a piacra, és annak is az árinformációira fókuszálunk. Feltételezzük, hogy a gazdák, akik húsmarhát tartanak, értékesítenek, tisztában vannak a hazai árakkal, azonban nem árt kicsit kitekinteni a határon túlra, ismerkedni azzal a „gazdasági környezettel”, amellyel az Európai Unió területén gazdálkodók szembesülnek.
A 30. Alföldi Állattenyésztési Napok legnépesebb versenye a tejhasznú szarvasmarháké volt. Ahogy az már szokás, showbírálaton döntöttek a nagydíjról.
A legszebb holstein-fríz nőivarú egyedek összevetése alapján a kiállítás holstein-fríz nagydíját 806 Gyöngyös nyerte.
Tenyésztője és tulajdonosa:
Mocsai Búzakalász Szövetkezet
A kiállítás szarvasmarha-tenyésztési nagydíját átadta: Kiss Ferenc, a Holstein-fríz Tenyésztők Egyesületének elnöke
Minden kedves olvasó, aki huzamosabb ideje követi már írásainkat és a szakmai szervezetünk életét, az jól tudja, hogy a Limousin és Blonde d’Aquitaine Tenyésztők Egyesülete által képviselt fajták számos alkalommal nyertek már versenyt a fajtaközi versenyen, amely minden évben a show-k show-ja. Így lett ez most is a Hódmezővásárhelyen megrendezett 30. Alföldi Állattenyésztési Napok kiállítás tenyészállatbírálati programja után!
Ebben az évben is, mint minden olyan évben, amikor első helyezést érnek el tenyésztőink, tenyészállataink, nagyon büszkék és boldogok vagyunk, hiszen ezen a megmérettetésen minden fajta nagydíjas állatát a saját fajtasztenderdjéhez hasonlítanak, vagyis az alapján értékelik a tenyészállatokat az összevetésben, hogy a fajtáján belül milyen magas színvonalat „tenyészállat minőséget” ér el. Tehát az itt első helyezést elért tenyészállatról, jelen esetben a limousin tenyészbikáról kijelenthető, hogy a nemzetközi bírók véleménye alapján ő volt a legszebb, legjobb minőségű tenyészállat.
A TORNADO TITAN és PRÉMIUM vadhálók évtizedek óta országszerte bizonyítanak a legkritikusabb időszakokban és helyszíneken, ami mellett a magyar gyártású TORPEDO márka is nagy lendülettel jelent meg a hazai piacon. Mindez a minőségi alapanyagoknak, a folyamatos innovációnak, és a CONT-ECO Kft. több mint 30 éves tapasztalatának köszönhető.
A szombathelyi vállalat 1991-es alakulása óta komoly feladatok egész sorát végezte el, ami szilárd alap a kiszámítható, minden igényt kielégítő együttműködéshez növény-termesztőkkel, állattartókkal, kertészekkel, erdészekkel és vadgazdálkodókkal egyaránt. A CONT-ECO Kft. részt vett az állami erdőgazdaságok 1992-ben elindított elektromos vadkár-elhárító kerítések programszerű telepítésében, de 1995-ben már az első vadaskertet is megépítette, aminek sikerét bizonyítja, hogy azt további 24 ilyen létesítmény követte. Közben több ezer hektáron több ezer kilométer kerítéssel és villanypásztorral óvja meg partnerei tulajdonát, értékét és munkáját – legyen az szemes termény, facsemete, szarvasmarha, juh vagy éppen vaddisznó.
Három éve folyamatosan TOP10-es listában a magyar diákok, a Párizsban megrendezett Nemzetközi Küllemi bírálati versenyen, melyet szakközépiskolás, 22 évnél nem idősebb mezőgazdasági tanulóknak szerveznek évente.
Ebben az évben a Közép-magyarországi Agrárszakképzési Centrum jóvoltából Csató Réka és Nagy Gergely képviselte hazánkat a versenyen, ahol két holstein-fríz és két limousin tehén küllemi bírálata volt a feladat. A diákok a bírálaton 26 másik ország 63 versenyzőjével mérték össze tudásukat. Míg Csató Réka a 4. helyen végzett éppen csak egy hellyel lemaradva a dobogóról, addig Nagy Gergely a 8. helyen zárt.