| Legfontosabbak | Támogatás | Források | Gazdaság | Innováció | Piac | Együttműködés | Növénytermesztés | Kertészet | Gépesítés | Állattenyésztés | Biogazdálkodás |
| Vadgazdálkodás | Erdőgazdálkodás | Élelmiszeripar | Agrárképzés |
Az utóbbi néhány év minden állattenyésztéssel foglalkozó gazdálkodó számára feledhetetlen marad – ezt a szó szoros értelmében kijelenthetjük, sajnos nem pozitív kicsengéssel – elég csak a 2020-as COVID-19 miatti vírus-helyzet okozta nehézségekre gondolni, vagy a 2021-ben begyűrűző input-áremelkedésre, illetve a 2022-ben kitörő orosz-ukrán konfliktus még 2023-ban is tartó következményeire, vagy a tavalyi történelmi aszályra, melyek mind-mind az állattenyésztési tevékenységek felhagyására sarkallták a gazdákat sajnálatos módon. Ha valaki figyeli az állattenyésztési statisztikát, akkor tudja, hogy a szektorban talán „egyetlen szárnyaló ágazatként” a hús-marhatenyésztést lehetett emlegetni.
A „szárnyalás” azonban mind a KSH, mind az EUROSTAT és mind NÉBIH-ENAR (szakhatósági adatbázis) adatai alapján véget ért 2021-ben. Évekkel ezelőtt ugyan már elkezdődött a tejelő szarvasmarhák és a kettőshasznú fajták létszámingadozása, enyhe tehénlétszám csökkenése, azonban a húshasznú fajták esetén ez a folyamat a COVID-19 évéig ismeretlen volt.
Jövőbe mutató AHV megoldások a Pusztavámi Tejszövetkezet Zrt.-nél.
A Pusztavámi Tejszövetkezet Zrt. többszöri átalakulás után működik a jelenlegi formájában. A telepen, ahol 496 Holstein-Fríz tehenet tartanak, Zelovics Gábor termelési vezetővel és Szemeti Eszter műszakvezetővel beszélgettünk az AHV megoldásaival kapcsolatos tapasztalataikról.
Nem maradhatunk le
Azért döntöttünk amellett, hogy kipróbáljuk az AHV termékeit, mert fontosnak tartjuk, hogy lépést tartsunk a világ változásaival, fejlődésével. Állandó kapcsolatban állunk az Állatorvostudományi Egyetemmel is, folyamatosan tájékozódunk az új kutatási eredményekről, fejlesztésekről. Úgy gondoljuk, hogy nem rekedhetünk meg egy bizonyos szinten, nyitottnak kell lennünk új dolgokra, mindig próbálkozunk új termékekkel. Nagyon fontos, hogy az állatorvosunk is partner ebben.
A biofilmek már mintegy 3,4 milliárd éve megtalálhatók a Földön, és a legszélesebb körben elterjedt kezdetleges életformának számítanak (Westall et al. 2001). A biofilmek központi szerepet játszanak a mikrobiális evolúcióban, valamint a mikrobák adaptációs képességében.
A biofilm képződés nem más, mint a baktériumok túlélését biztosító védekezési mechanizmus: a biofilm egy felülethez vagy egymáshoz tapadó sejtek mikrobiális közösségéből álló 3D struktúra. A sejtek egy saját maguk által létrehozott, extracelluláris poliszacharidokból, fehérjékből és DNS-ből álló mátrixba vannak beágyazódva. A baktériumok ennek köszönhetik, hogy képesek ellenállni mindenféle káros, számukra veszélyes tényezőnek. Sok mikroorganizmus azért tudott ilyen sokáig fennmaradni, mert biofilmet képeznek.
Magyarországon – és valószínűleg minden országban – a húsmarha tartó gazdákat az egyik legjobban foglalkoztató kérdés, hogy miként alakul a piac, milyen árat lehet elkérni a felvásárlótól, mennyibe kerül a tenyészállat, megéri-e hizlalni stb… Ezekre a kérdésekre természetesen csak akkor lehet válaszolni, ha pontosan ismerjük a piaci helyzetet, a gazdaság adottságait, és még sok olyan összetevőt, amely a ráfordítást, hozamot és a jövedelmezőséget meghatározza.
A következőkben ennek a kérdéskörnek egyetlen összetevőjére, a piacra, és annak is az árinformációira fókuszálunk. Feltételezzük, hogy a gazdák, akik húsmarhát tartanak, értékesítenek, tisztában vannak a hazai árakkal, azonban nem árt kicsit kitekinteni a határon túlra, ismerkedni azzal a „gazdasági környezettel”, amellyel az Európai Unió területén gazdálkodók szembesülnek.
A 30. Alföldi Állattenyésztési Napok legnépesebb versenye a tejhasznú szarvasmarháké volt. Ahogy az már szokás, showbírálaton döntöttek a nagydíjról.
A legszebb holstein-fríz nőivarú egyedek összevetése alapján a kiállítás holstein-fríz nagydíját 806 Gyöngyös nyerte.
Tenyésztője és tulajdonosa:
Mocsai Búzakalász Szövetkezet
A kiállítás szarvasmarha-tenyésztési nagydíját átadta: Kiss Ferenc, a Holstein-fríz Tenyésztők Egyesületének elnöke
Minden kedves olvasó, aki huzamosabb ideje követi már írásainkat és a szakmai szervezetünk életét, az jól tudja, hogy a Limousin és Blonde d’Aquitaine Tenyésztők Egyesülete által képviselt fajták számos alkalommal nyertek már versenyt a fajtaközi versenyen, amely minden évben a show-k show-ja. Így lett ez most is a Hódmezővásárhelyen megrendezett 30. Alföldi Állattenyésztési Napok kiállítás tenyészállatbírálati programja után!
Ebben az évben is, mint minden olyan évben, amikor első helyezést érnek el tenyésztőink, tenyészállataink, nagyon büszkék és boldogok vagyunk, hiszen ezen a megmérettetésen minden fajta nagydíjas állatát a saját fajtasztenderdjéhez hasonlítanak, vagyis az alapján értékelik a tenyészállatokat az összevetésben, hogy a fajtáján belül milyen magas színvonalat „tenyészállat minőséget” ér el. Tehát az itt első helyezést elért tenyészállatról, jelen esetben a limousin tenyészbikáról kijelenthető, hogy a nemzetközi bírók véleménye alapján ő volt a legszebb, legjobb minőségű tenyészállat.
A TORNADO TITAN és PRÉMIUM vadhálók évtizedek óta országszerte bizonyítanak a legkritikusabb időszakokban és helyszíneken, ami mellett a magyar gyártású TORPEDO márka is nagy lendülettel jelent meg a hazai piacon. Mindez a minőségi alapanyagoknak, a folyamatos innovációnak, és a CONT-ECO Kft. több mint 30 éves tapasztalatának köszönhető.
A szombathelyi vállalat 1991-es alakulása óta komoly feladatok egész sorát végezte el, ami szilárd alap a kiszámítható, minden igényt kielégítő együttműködéshez növény-termesztőkkel, állattartókkal, kertészekkel, erdészekkel és vadgazdálkodókkal egyaránt. A CONT-ECO Kft. részt vett az állami erdőgazdaságok 1992-ben elindított elektromos vadkár-elhárító kerítések programszerű telepítésében, de 1995-ben már az első vadaskertet is megépítette, aminek sikerét bizonyítja, hogy azt további 24 ilyen létesítmény követte. Közben több ezer hektáron több ezer kilométer kerítéssel és villanypásztorral óvja meg partnerei tulajdonát, értékét és munkáját – legyen az szemes termény, facsemete, szarvasmarha, juh vagy éppen vaddisznó.
Három éve folyamatosan TOP10-es listában a magyar diákok, a Párizsban megrendezett Nemzetközi Küllemi bírálati versenyen, melyet szakközépiskolás, 22 évnél nem idősebb mezőgazdasági tanulóknak szerveznek évente.
Ebben az évben a Közép-magyarországi Agrárszakképzési Centrum jóvoltából Csató Réka és Nagy Gergely képviselte hazánkat a versenyen, ahol két holstein-fríz és két limousin tehén küllemi bírálata volt a feladat. A diákok a bírálaton 26 másik ország 63 versenyzőjével mérték össze tudásukat. Míg Csató Réka a 4. helyen végzett éppen csak egy hellyel lemaradva a dobogóról, addig Nagy Gergely a 8. helyen zárt.
A fajtarekonstrukciós tenyésztési programban a tenyésztés alapját a magyar hidegvérű fajta képezi. Eredményes munkát ugyanakkor csak akkor tudunk elérni, ha felhasználjuk azokat a genetikai alapokat, amelyek részt vettek a valamikori muraközi kialakulásában, így azon rokon fajtákat, amelyek származása szintén az Alpok hidegvérű lovaira vezethetők vissza.
A fentieknek megfelelően a fajtarekonstrukció során egy-egy vonal kialakítása érdekében használunk a magyar hidegvérűn túl freibergi és feketeerdei hidegvérű méneket, amennyiben küllemileg megfelelnek a tenyésztési programban leírt paramétereknek, illetve kizárólag cseppvér keresztezésben arab telivért és shagya arabot a mozgás és lábszerkezet javítására, valamint a kitartó, szívós munkabírás szilárdítása érdekében.
A jelenlegi populációnak szüksége is van vérfrissítésre, hiszen az eredő kancaállomány nagy-része három ménre vezethető vissza (3034 Veszprémvarsány 8, 2929 Palotabozsok-29, 4291-Hobol 141). Ugyan a rokontenyésztés segíti a fajta egységesítését, rögzít bizonyos kívánt tulajdonságokat, de annak halmozása köztudottan különböző veszélyekkel is járhat.
2023-ban, március végén tartották meg szokásos éves tanácskozásukat a húsmarhatenyésztők. A fórum olyan kérdésekre kereste a választ idén, amelyek nagy mértékben meghatározzák a hazai húsmarhatartás kivitelezését, amelyekkel a legtöbb gazda szembesülni kénytelen, és amelyekre megoldást kell találni a jelenben, sőt a jövőben, hogy a termelés folytatódni tudjon. A kulcsszó a „hatékonyság növelés”, az „ellenállóképesség fokozás” nem csak gazdasági értelemben, hanem a környezeti hatásoknak való kitettség tekintetében is.
A húsmarhatenyésztés legfontosabb komponensei, a tenyésztési és szelekciós programok, a tartástechnológia, illetve a takarmányozás mind-mind olyan tevékenységek, amelyek javítása, korszerűsítése és a megváltozott adottságokhoz igazított alkalmazása nélkülözhetetlen! De vajon milyen lehetőségei vannak egy-egy gazdának az előző összefüggések aspektusában? Hová nyúlhat tanácsért, ha tevékenységének hatékonyságát növelni akarja? Ezekre a kérdésekre próbálnak választ adni a hazai szervezésű szakmai fórumok, mint például a Keszthelyi Húsmarhatenyésztési Tanácskozás.
A sikeres mezőgazdaság veled kezdődik! Találkozzunk Hódmezővásárhelyen!
Hódmezővásárhelyen az agrároktatásnak több mint 120 éves múltja van, ez a tradíció kötelezi, és meg is határozza az SZTE Mezőgazdasági Kar képzési jellegét. Az SZTE MGK nagy hangsúlyt fektet a gyakorlatorientált képzésre. A hallgatók létszáma töretlenül növekszik, mely köszönhető a kiemelkedő szakmai színvonal és a családias légkör egyensúlyának.
Bár 2022 végén annak örülhet leginkább a legtöbb húsmarhatartó, hogy túlélte az évet, azonban fel is teheti a kérdést: vajon mi várhat a húsmarha-tartókra a következő évben? Idén folyamatosan emelkedő takarmányárak, energiaárak, műtrágyaárak borzolták a termelők idegeit az első félévben, majd az aszály miatt a takarmányellátás került veszélybe, sőt a legeltetési szezon közepén véget kellett vetni a szabad-tartásnak az ország keleti felében, ami nagyon rosszul érintette a legtöbb gazdát.
Mint azt annyiszor hangsúlyoztuk már cikkeinkben az év során, a húsmarha-tartás gyepre alapozott, legalábbis az „anyatehén tartás” periódusa, ahol az anyák alatti borjak növekedése nagy mértékben a legeltetés alapú tejtermelés mennyiségétől függ. Nyilván a fű a legolcsóbb takarmány ebben a szakaszban, hiszen a betakarított takarmányra jelentős költséget kell fordítani, és így nem mindegy, hogy az állat egy év alatt hány napot takarmányozható betakarított takarmánnyal, illetve természetes „lábon álló” zöldtakarmánnyal, például fűvel. Ez egy kettős problémát jelentett 2022-ben, mert az aszály miatt a vegetáció egyik fontos periódusában sem legeltetni, sem szálastakarmányt betakarítani nem lehetett.
Vas megyében, az osztrák határ mellett gazdálkodunk a családommal. Keszthelyen szereztünk agrármérnöki végzettséget. Gazdaságunkban állattenyésztéssel, növénytermesztéssel, valamint tej- és húsfeldolgozással foglalkozunk.
Növénytermesztést 350 ha-on folytatunk, agyagos, nehezen művelhető, átlagban 12 AK-s földeken. A területekre jellemző még a nagymértékű vadkár, ezért gondosan meg kell választani a termesztett növényeket, vetésforgót. Magyartarka marháink szálastakarmány-igényét olaszperje- és rozsszenázzsal elégítjük ki. Szemes kukoricát csak a falu közelében, bekerített területeken tudunk eredményesen termeszteni. A rozst és a füvet szeptember elején telepítjük, melyet április végén, május elején betakarítunk, majd csomagolt bálákban erjesztünk, ezután sekély talajművelés következik, és vetjük a szóját. Ezzel a technológiával a másodvetésű szója teljes értékű termést ad. A szójababot extrudáljuk, és fullfat szójaként kapják a marhák és a sertések. Mindkét állatfaj esetén biztosított a GMO-mentes takarmányozás. Szántóink 2/3 részén gabonát (árpa, búza) termesztünk, melynek szalmája biztosítja az alomanyagot a mély-almos istállókban.
A muraközi ló a szekerező kereskedelmet folytató fuvarosok lova volt a XVIII. században, ennek megfelelően nagy teherbírású, kitartó ügetőképességű, jó takarmány-hasznosító munkaló volt. A tenyész-alapot a térség hidegvérű lovai adták, melyen jól láthatóan megjelentek a noriker fajtacsoport jegyei. A munkaló keménységét arab telivérrel való keresztezéssel igyekeztek megtartani, mely hatása mindig is jól látszott e használati típuson. Az I. és II. világháború, mint oly sok fajtát, a muraközi ló állományát is megtépázta.
1957 nyarán mintegy 30 kanca és 3 mén bevonásával indítottak regenerálási programot, amely eredményeként 1972-ben a muraközit önálló fajtaként ismerték el. A siker sajnos nem bizonyult tartósnak, a piac megölte az érveket, ugyanis a nagyobb lóért többet fizettek. A törzstenyészetek megszűnése, a fajta „korszerűtlenné” válása megpecsételte a muraközi ló sorsát, szép lassan beleolvadt a magyar hidegvérűbe.
Több mint 330 kiállítóval, 17 ezer négyzetméteren várta látogatóit a 31. FARMER-EXPO Nemzetközi Mezőgazdasági és Élelmiszeri Szakkiállítás augusztus 17. és 20. között. Ezúttal is a Debreceni Egyetem Böszörményi Campusa adott otthont a hazai agrárium nagy múltú rendezvényének, hogy az agrárium színe-java együtt ünnepeljen, együtt gondolkodjon és beszéljen az aktuális problémákról, illetve arról, hogy merre is tart a világ – így fogalmazott köszöntőjében Vaszkó László, a kiállítás igazgatója.
Elmondta, hogy a négynapos expo ideje alatt minden olyan téma szóba került a programokon, előadásokon, amelyek fontosak a gazdák életben maradásához. „A világ farmereinek legkorszerűbb technológiai megoldásai, illetve a magyar állatállomány színe-java is megjelent a rendezvényen. Ez mintegy bizonyítéka annak a törekvésnek, annak az optimizmusnak, amely a gazdák kitartását táplálja, amivel gondozzák, etetik állataikat, elvetik és betakarítják állataik számára a takarmánynövényeket, és amely optimizmus, elhivatottság egyszer, ha véget ér, az az állattenyésztés végét, és minden bizonnyal az emberiség végét is jelenti” – hangsúlyozta.
Egyesületünk igen mozgalmas időszakot élt meg 2022-ben. Különösen igaz ez az augusztus végétől október közepéig tartó időszakra. Több kiállításon is részt vettünk, ápoltuk a külföldi kapcsolatokat nyugati és keleti határainkon túl is, valamint a közösségi médiában is elérhető versenyeket bonyolítottunk, küllemi bírálati bemutatókat tartottunk, sőt négy év után ismét megrendeztük fajtáink nemzeti bajnokságát.
Bár a világgazdasági válság, és a hazánkat sújtó aszály nem kedvezett a húsmarha-tenyésztésnek, a tenyésztésszervezés, és a fajtanemesítő munka nem állhat le, a tenyésztőknek pedig visszajelzés kell az „elvégzett nemesítői munkáról”. Ezt legkönnyebben azokon a versenyeket kaphatják meg, ahol több tenyésztő mutatja be „munkájának gyümölcsét”, olyan szakemberek értékelése segítségével, akik a hazai tenyésztésszervezésben tevékenykednek (ez segít összehasonlítani az állatokat hazai szempontok szerint), valamint olyan külföldi ítészek közreműködésével, akik a fajta hazájából érkeztek (az eredmények összehasonlíthatók külföldi szemmel, az európai irányvonalak, tenyésztési célok nézőpontjából).
Még nem késő tenyészbikát vásárolni mindazoknak, akik támogatást szeretnének igényelni szeptemberben, a minden bizonnyal idén is elérhető „tenyészbika beállítás de minimis támogatás” igénybevételével.
A tavalyi évhez képest nagy különbség, hogy idén tavasszal nagyon sok bikát vásároltak az áru-előállítók (limousin esetén rekord számú bika fogyott). Mivel a tenyészbikák nagy része tavasszal született, ezért a 390-420 napos koruk közötti „tenyészbikává minősítés” időpontja is tavaszra esett, így a keresletet ki tudta elégíteni a törzstenyésztők által áruba bocsátott „tenyészbika mennyiség”. Most azonban, hogy már a nyár elkezdődött, egyre kevesebb minősítést regisztrálunk, vagyis a kínálat a következő két hónapban erősen csökkenni fog, ezért aki az utolsó pillanatban vásárol, bizonyosan nem fog tudni nagy választékból válogatni – sőt az is előfordulhat, hogy nem jut limousin vagy blonde d’Aquitaine tenyészbikához.
Egyszer egy kedves ismerősöm azt kérdezte tőlem: Minek szakember az állattenyésztéshez? Ehhez mindössze nőivarú és hímivarú egyedekre van szükség, a többi részét a feladatnak pedig, ha hiszem, ha nem, vígan meg fogják oldani nélkülünk is az állatok – mondta. Természetesen nem szakmabeli a személy, noha félig igaza van! De csak azért, mert nem tudja, hogy a „tenyésztő” és a „szaporító” között óriási különbség van! Amire ő gondol, az a „szaporító”, azonban a tenyésztőnek jóval több feladata van ebben az „egyszerűnek tűnő” mechanizmusban. Például a tenyésztő munkája a tenyészállat-kiválogatás, amely már szigorú szempontok alapján végzett, igencsak szakmai feladat.
Ám a genetikai előrehaladáshoz elég lehet a szelekció? Ha feltételezzük, hogy a válasz „igen”, akkor milyen szisztéma alapján kell ezt véghez vinnünk? Milyen alaposak az ismereteink ahhoz, hogy megfelelően válogassunk? Milyen módszert választunk, és milyen metódust követnek a világban? Egyáltalán hogyan épül fel a szelekciós séma és a teljesítményvizsgálat környezetünkben? Erre keressük a választ az alábbi fejezetekben.
Sajnos Európa egyik legmélyebb válságát éli, mely következménye a 2020-ban kezdődő COVID-19 vírushelyzet világgazdaságra gyakorolt hatásának, a 2021-es takarmányár emelkedésnek, a 2022-ben elkezdett orosz-ukrán konfliktusnak, valamint az egész Európát érintő extrém hőhullámok okozta szárazságnak. Ezek a hatások együttesen állítják kihívás elé az egész európai gazdaságot, igen súlyosan érintve a mezőgazdaság ágazatait, direkt módon a növénytermesztést és közvetett módon az állattenyésztést.
2020 óta elmondhatjuk, hogy Európa a recesszió idejét éli. A fejlődő gazdaságokat kettétörő COVID-19 vírus járványintézkedései korlátozták a kereskedelmet, ugyanis a kereskedelem lebonyolítását jelentő vektorok (pl. a szállítmányozók) a kontaktusok csökkentése miatt kénytelenek voltak korlátozni szállítmányozási kapacitásukat, majd az oltások és a védekezési eszközök piacon való megjelenése után – amelyek az első fél évben egyáltalán nem voltak elérhetők – ezek a korlátozások javultak.
Közösség
Üzemeltetés
Szellemi tulajdon 2014 Nyírvidék Média Kft. Minden jog fenntartva!
A honlapon közzétett cikkekért a szerzők vállalják a felelősséget. A hirdetések tartalmáért a hirdetők vállalják a felelőséget.