2022. augusztus 1. újabb mérföldkő a mosonmagyaróvári agrárképzés történetében. A tartalmi megújuláson – 2 új tanszék és 2 új szak – túl ugyanis karunk „Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar” néven folytatja működését a dinamikusan fejlődő győri központú Széchenyi István Egyetem részeként.

Mostantól megújult környezetben, további innovatív beruházásokkal gazdagodva, szélesebb körben kínáljuk képzéseinket a Szigetköz fővárosában, Mosonmagyaróváron, amelyek a klasszikus alapismereteken túl a precíziós gazdálkodástól a korszerű élelmiszer-előállításig terjednek, beleértve a környezet- és vízgazdálkodást, a műszaki ismereteket és a vidékfejlesztéshez szükséges esszenciális szakmai ismereteket is.

Egyszer egy kedves ismerősöm azt kérdezte tőlem: Minek szakember az állattenyésztéshez? Ehhez mindössze nőivarú és hímivarú egyedekre van szükség, a többi részét a feladatnak pedig, ha hiszem, ha nem, vígan meg fogják oldani nélkülünk is az állatok – mondta. Természetesen nem szakmabeli a személy, noha félig igaza van! De csak azért, mert nem tudja, hogy a „tenyésztő” és a „szaporító” között óriási különbség van! Amire ő gondol, az a „szaporító”, azonban a tenyésztőnek jóval több feladata van ebben az „egyszerűnek tűnő” mechanizmusban. Például a tenyésztő munkája a tenyészállat-kiválogatás, amely már szigorú szempontok alapján végzett, igencsak szakmai feladat.

Ám a genetikai előrehaladáshoz elég lehet a szelekció? Ha feltételezzük, hogy a válasz „igen”, akkor milyen szisztéma alapján kell ezt véghez vinnünk? Milyen alaposak az ismereteink ahhoz, hogy megfelelően válogassunk? Milyen módszert választunk, és milyen metódust követnek a világban? Egyáltalán hogyan épül fel a szelekciós séma és a teljesítményvizsgálat környezetünkben? Erre keressük a választ az alábbi fejezetekben.