| Legfontosabbak | Támogatás | Gazdaság | Innováció | Piac | Együttműködés | Növénytermesztés | Kertészet | Gépesítés | Állattenyésztés | Biogazdálkodás |
| Vadgazdálkodás | Erdőgazdálkodás | Élelmiszeripar | Agrárképzés |
Európában egyedülálló kettős diplomát szerezhet az a négy hallgató, akik először nyerték el a Debreceni Egyetem és az Amerikai Egyesült Államokban működő South Dakota State University (SDSU) együttműködésében megvalósuló program ösztöndíját.
A Debreceni Egyetem négy éve kötött precíziós mezőgazdaság oktatását, kutatását érintő megállapodást a Dél-Dakotai Állami Egyetemmel. Ennek, valamint az intézmény elmúlt húszéves előkészítő munkájának köszönhetően indult el 2023-ban először a precíziós mezőgazdasági mérnök alapszak a DE Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karon.
2025 a kihívások éve volt a mezőgazdaságnak. Év elején a száj- és körömfájás betegség okozott problémát néhány tejelő szarvasmarha állományban, ám ennek hatását az egész ország megérezhette. Bár hazai húsmarhaállomány nem volt érintett a betegség kapcsán, azonban a megelőző intézkedések miatt az export megállt, és ez hatással volt az ágazatra is. Főleg a harmadik országok állategészségügyi hatóságai léptek fel szigorúan, ami azért volt kifejezetten kritikus, mert a húsmarha export nagy része harmadik országba irányul. Mivel azonban az utóbbi években Európában folyamatosan csökken a szarvasmarhaállomány, így az árakat nem érintette a zárlat, annak ellenére sem, hogy az unió marha- és sertéshúsfogyasztása is kismértékű csökkenő tendenciát mutatott.
Nyáron az aszály okozott hatalmas problémát elsősorban a szántóföldi növénytermesztőknek. A hőhullámok és a szárazság szintén közvetetten hatott a húsmarha-tenyésztésre. Mivel a legeltetéshez szükséges gyepek sok helyen kiszáradtak, a gazdáknak kiegészítő takarmányozást kellett alkalmazniuk, ami növelte a ráfordítást, vagyis a hízóalapanyag és vágóállat előállítás költségesebb lett.
A CONT-ECO vadkerítései és villanypásztor rendszerei már évtizedek óta egyet jelentenek a magas minőséggel és a megbízhatósággal. Legyen szó telephelyek bekerítéséről, az állatok helyben tartásáról vagy a vadkár megelőzéséről, a szombathelyi vállalat szaktudása és tapasztalata kiemelkedő – rendszereik ma már sok helyen referenciapontként és a minőség hivatkozási alapjául szolgálnak.
De mi a CONT-ECO Kft. titka?
A partnerközpontúság, a megbízhatóság, a prémium márkák alkalmazása, és az évtizedek alatt összegyűjtött szakmai tudás. A CONT-ECO Kft. csapata nemcsak eladja a vadhálókat, villanypásztor rendszere-ket, de azokhoz szaktanácsot nyújt, sőt a kivitelezésben is részt vesz.
„A téli fagyokban a kezet, a testet és talán kicsit a lelket is melegítő forró tejes italoknál kevés dolog esik jobban az embernek. Azonban sajnos van, aki nem fogyaszthat allergia miatt tejtermékeket. Most kifejezetten nekik, illetve azoknak, akik a cukrot is kerülik, netán még paleo étrendet is folytatnak, hoztunk el két csodálatos otthon könnyedén elkészíthető receptet. Jó kortyolgatást és átmelegedést hozzájuk.” – mondta el dr. Németh Csaba, élelmiszer-mérnök, c. egyetemi tanár, aki külön felhívja rá a figyelmet, hogy a ToTu tojástermékek Facebook oldalán rengeteg hasonló receptet lehet találni.
ToTu-s forró csoki
(Tej-, glutén- és cukormentes, paleo)
Hozzávalók személyenként:
2 dl ToTu ital
2 tojássárgája
4 gramm zselatin (elhagyható)
2-4 dkg eritrit
4 dkg étcsokoládé (cukor- és tejmentes!)
késhegynyi vanília őrlemény
A Debreceni Egyetem Agrár Üzleti Klubja Mádon rendezte meg első rendezvényét, amelyen agrár- és élelmiszeripari szereplők, az egyetem stratégiai partnerei, vállalatvezetők és ágazati szakemberek vitatták meg az agrárium aktuális folyamatait. Az esemény sokrétűen mutatta be, miként erősíti a Debreceni Egyetem az agrárium innovációs és képzési ökoszisztémáját.
A Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar, valamint a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar tavaly hozta létre a Debreceni Egyetem Agrár Üzleti Klubját, azzal a céllal, hogy teret biztosítson az információ- és tudásátadás mellett a szakmai egyeztetéseknek, vitáknak, illetve a szakemberek találkozójának. Az Agrár Üzleti Klub első rendezvényének a Debreceni Egyetem Mádi Kúria Hotel és Konferencia Központja adott otthont.
A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara új és sokszínű felnőttképzési palettával indítja a 2026-os évet.
A megújuló felnőttképzési rendszer célja: a gyakorlati tudás gyors, közérthető és élményszerű átadása mindazoknak, akik lépést akarnak tartani a mezőgazdaság, az élelmiszeripar vagy a hobbiállattartás aktuális trendjeivel. A kar 2026 első negyedévére tizenhárom új, egy- és kétnapos tematikus képzést hirdetett meg, amelyek számos eddig hiánypótló területet lefednek.
A 2025-ös tavasz és nyár időjárásának alakulása Magyarországon ismét rávilágított arra, hogy a klímaváltozás mezőgazdasági hatásai már nem elméleti kérdések, hanem a mindennapi termelés biztonságát érintő tényezők.
A tavaszi hónapok (március–május) országos átlagban az éghajlati normánál kissé melegebb időt hoztak, miközben a csapadék mennyisége – bár összességében közelítette a sokéves átlagot – egyenetlen eloszlású volt. A csapadék közel fele márciusban hullott le, ezt követően pedig egyre gyakoribbá váltak a száraz, szeles időszakok, amelyek a talajnedvesség gyors csökkenéséhez vezettek. A nyár folyamán ezek a tendenciák felerősödtek: a június–augusztus közötti időszak országosan jelentősen melegebb és szárazabb volt az átlagnál, rekordközeli hőségnapokkal, csapadékhiánnyal és nagymértékű párolgással. A talajok vízháztartása drasztikusan romlott, a vízbázisok apadása és a növényállományok hő- és vízstressze együttesen terméspotenciálcsökkenést okozott számos térségben.
2025-ben a Limousin és Blonde d’Aquitaine Tenyésztők Egyesületének tagjai új szakkönyvet helyezhettek otthonaik könyvespolcára. Megszületett ugyanis az a limousin fajtáról szóló szakkönyv, amely hosszú egyeztetések, tervezés és kivitelezés eredményeként látott napvilágot 2025 szeptemberében.
A könyv címe A limousin fajta és magyarországi tenyésztése, szerkesztője dr. Tőzsér János professzor, egyetemi tanár, a fejezetek írói pedig a Magyar Agrár-, és Élettudományi Egyetem Szent István Campus (Gödöllő), az Állatorvostudományi Egyetem Takarmányozástani és Klinikai Dietetikai Tanszék (Budapest), illetve az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (Budapest) munkatársai, valamint dr. Szücs Márton a Limousin és Blonde d’Aquitaine Tenyésztők Egyesületének ügyvezetője. A szakkönyvet közösen a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar (Mosonmagyaróvár), valamint az UNIVERSITAS-Győr Nonprofit Kft. (Győr) és a Limousin és Blonde d’Aquitaine Tenyésztők Egyesülete adta ki.
Mit tehet az állatok tiszta ivóvize és a felületfertőtlenítés az állatok egészségének megőrzéséért?
Az állattenyésztésben az állatbetegségek komoly problémát jelentenek. A vírusos fertőzések mellett megjelenhetnek bakteriális fertőzések is, melyek bizonyos része megfelelő higiéniai intézkedések betartása mellett megelőzhető lenne. Nemcsak az aggodalom mértéke csökken az állatokért, de a felhasznált gyógyszerek és antibiotikumok mennyisége is.
A Debreceni Egyetem százszázalékos tulajdonában álló UD Agrár Kft. csaknem 600 millió forint pályázati forrást nyert a Vidékfejlesztési Program keretében bemutatóüzemek támogatására. A pályázat eredményeit projektzáró rendezvényen mutatták be az egyetem szakemberei.
A pályázatnak köszönhetően előremutató fejlesztéseket tudtunk megvalósítani, amelyek révén hatékonyan reagálhatunk a klíma- és a környezeti tényezők változására. Ez azért is fontos, mert az Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság, illetve az UD Agrár Kft. gyakorlati helyszínt biztosít az egyetem agrárképzésében részt vevő hallgatóinak a középiskolásoknak – mondta a pályázatzáró rendezvényen Dr. Harsányi Endre a Debreceni Egyetem agrár- és élelmiszertudomány fejlesztéséért felelős ágazatfejlesztési rektorhelyettese.
Újraindul az Egyetemi Fiatal Gazda Klub rendezvénysorozata. A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara és stratégiai partnere, az AGRYA – Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége által újraszervezett program célja, hogy találkozási és párbeszéd-lehetőséget teremtsen az egyetemi szféra és a gyakorlatban dolgozó agrárszakemberek számára.
Az AGRYA – Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége 1996-ban alakult azzal a céllal, hogy összefogja a fiatal gazdálkodókat. A szervezet az érdekképviselet mellett meghatározó feladatának tekinti a hazai agrárium jövőjének biztosítását, az innováció előmozdítását és a generációváltás támogatását is.
A Debreceni Egyetem gazdaság- és városfejlesztésben játszott szerepe volt a téma a Kelet-magyarországi Gazdasági Fórum panelbeszélgetésén. Az esemény felvezető előadásán Dr. Bács Zoltán kancellár hangsúlyozta: az intézmény oktatási-kutatási és ipari-innovációs tevékenységével nemcsak kiemelkedő a hazai felsőoktatásban, hanem jelentős teljesítményösztönző-erő is a térség vállalkozásainak.
A multiplikátor hatás egyfajta sokszorozó hatást jelent. A beruházási multiplikátor azt mutatja meg, hogy a gazdaságba bevitt beruházás összességében mennyi jövedelem-növekedést eredményez. Ebben a tekintetben a Debreceni Egyetem szerepe megkerülhetetlen a régióban – hangzott el a Hotel Divinusban rendezett Kelet-magyarországi Gazdasági Fórumon. A találkozó egyik panelbeszélgetése Debrecen és a környező települések fejlődésére, fejlesztésére fókuszált.
Miért érdemes a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karán – Debrecenben, Szolnokon vagy Siófokon – gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöknek tanulni?
A magyar agrárium – a vidékgazdaság meghatározó pilléreként – stratégiai jelentőségű ágazat. Az élelmezés- és élelmiszerbiztonság, a vidékfejlesztés, a technológiai modernizáció, a versenyképes élelmiszertermelés, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás és a fenntarthatóság olyan kulcskérdések, amelyek alapvetően határozzák meg a következő évtizedek élelmiszergazdaságát. Mindez olyan szakembereket igényel, akik egyszerre rendelkeznek gazdasági, üzleti és technológiai ismeretekkel, értik a gazdálkodás összefüggéseit, és képesek a vidéki térségek okszerű, hosszú távon fenntartható fejlesztésére.
Románia közvetlen szomszédunk, közel 20 millió lakossal, melyből a magyarok ill. magyar nyelvet beszélők aránya jelentős. Az országba történő magyar termékek és szolgáltatások exportja folyamatosan nő, míg 2020-ban 5,5 milliárd euró értékű volt, 2023-ban már a 7,8 milliárd eurót volt. A KSH adatai alapján 2023-ban 565,7 milliárd forintot tett ki az élelmiszer-, ital-, dohány-feldolgozáshoz kapcsoló kivitel. Nem csoda tehát, hogy az Agrármarketing Centrum (AMC) Bukarestben szervezett B2B találkozót november 26-27-én.
A két napos rendezvény során az AMC sok szempontból igyekezett segíteni a magyar cégeket. A nagykövetséggel történő összekötéssel, piacismereti előadásokkal és üzletláncok látogatásával, valamint potenciális partnerek meghívásával.
A Hajdúságban, Debrecen térségében gazdálkodni azt is jelenti: sok a napsütés, de a villanyszámla így is egyre nagyobb tétel. Öntözés, istálló- és raktárvilágítás, szellőztetés, szárítás, hűtés – mind árammal megy. Nem véletlen, hogy egyre több gazda kezd „napelem Debrecen” kereséssel ajánlatok után nézni. De mire érdemes figyelni, ha valóban a gazdasági érdekeit nézi?
Miért különösen logikus a napelem Debrecen környékén?
Az Alföldön az országos átlagnál is több a napsütéses óra, vagyis jó termelési potenciál van. A mezőgazdasági fogyasztás pedig jellemzően napközben és szezonban magas – pont akkor, amikor a napelem a legtöbbet termeli. Öntözés, szárító, szellőztetés, hűtés: mind kiválóan „ráültethető” a saját napelemes termelésre.
Egyre több gazda szembesül azzal, hogy a földek szélén, tanyán, itatónál vagy kút mellett egyszerűen nincs elérhető villamos hálózat – vagy ha van is, a kiépítés ára csillagászati. Ilyenkor jön képbe a sziget üzemű napelemes rendszer, amely teljesen hálózat-függetlenül képes áramot biztosítani.
De pontosan mit tud egy ilyen rendszer, mire elég, és mik a buktatók? Nézzük végig, kifejezetten mezőgazdasági szemmel.
A mezőgazdaságban az energia nem luxus, hanem termelési tényező: öntözés, istálló- és raktárvilágítás, hűtés, szárítás, szellőztetés, etetőrendszerek mind árammal működnek. Egy jól megtervezett napelemes rendszer segít leszorítani a villanyszámlát – de csak akkor, ha a központi eleme, a napelemes inverter is a feladathoz illik.
Mit csinál a napelemes inverter?
A napelemek egyenáramot (DC) termelnek, a gazdaság gépei viszont váltóáramot (230/400 V AC) használnak. A napelemes inverter alakítja át biztonságosan és hatékonyan ezt az energiát, emellett:
Egyszerűen fogalmazva: az inverter a napelemes rendszer „agya és szíve” – ha rosszul választja meg, az egész beruházás hatékonysága romlik.
Egyre több gazda találkozik „kulcsrakész napelem szett” ajánlatokkal: fix ár, fix teljesítmény, gyors telepítés. Első ránézésre ideálisnak tűnik az istálló, hűtőház vagy gépszín áramellátására – de mezőgazdasági környezetben különösen fontos, hogy pontosan értse, mit vesz.
Mi az a napelem szett?
A napelem szett általában tartalmazza:
Ebben az évben nyolc hallgató kapta meg a Nemzeti Felsőoktatási Ösztöndíjat a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmi-szertudományi és Környezetgazdálkodási Karán kiemelkedő tanulmányi eredménye és szakmai teljesítménye elismeréseként. Az ösztöndíjat igazoló okleveleket átadó-ünnepségen vehették át a kar dékánjától.
Rendkívül büszkék vagyunk önökre, Nemzeti Felsőoktatási Ösztöndíjat elnyert hallgatóinkra és ki kell emelnem, hogy többen már nem először kapják meg ezt a magas rangú elismerést, ami hatalmas teljesítmény. Tehetségüknek és szorgalmuknak, a sok munkának köszönhetik ezt az eredményt, legyenek büszkék magukra és oktatóikra is! Elismerésem mellett egyúttal arra kérem önöket, biztassák társaikat is a minél jobb eredmények elérésére – szólt az ösztöndíjasokhoz Dr. Stündl László, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karának dékánja.
Szigetcsép sok mindenről nevezetes, a hangulatos strandjáról, a halakban gazdag horgászhelyeiről, a Rideg Sándor emlékházról és Bódi László „Cipő” emlékkőről, vagy éppen díjakat halmozó borairól…
Azonban Szigetcsépen van még egy hely, ahova a világ minden pontjáról érkeznek évről évre! Ugyan nem turisták, hanem az élelmiszer-technológiai innovációk és a funkcionális-tojástermékek felől érdeklődök.
A SANIBEL egy igen korai, bőtermő, piros héjú burgonya fajta, amely 80-90 nap alatt érik be. Termesztése során akár a szárazságot is jól tűri. Egyenletes, formás gumókat fejleszt, kiválóan alkalmas főzésre és sokoldalú konyhai felhasználásra. B-típusú, főzni való, kellemes halványsárga húsú. A termelők számára optimális választás!
ÁLTALÁNOSSÁGBAN